Városvidámító szobrok

Pál utcai fiúk

01A szoborcsoport Molnár Ferenc regénynek azt a jelenetét ábrázolja, amikor a Pál utcai fiúk (Nemecsek, Weisz és Kolnay) üveggolyókkal játszanak, de egyikük aggódva szemléli a kissé távolabb álló, zsákmányolásra (einstandolásra) mindig kész vörösingeseket. A könnyebb értelmezhetőség kedvéért a szoborcsoport fölötti táblára fel is került a megfelelő regényrészlet. Hát csak jöttek a Pásztorok, egyre közelebb jöttek, és nézték nagyon a golyókat. „Mondom a Kolnaynak: Te, ezeknek tetszik a mi golyónk – és még a Weisz volt a legokosabb, mert ő mindjárt mondta: Gyönnek, gyönnek, ebből a gyövésből nagy einstand lesz”. Szanyi Péter, az öt alakos szobor alkotója úgy nyilatkozott, hogy archaizálni akart a golyózó fiúk által hanyagul a földre dobott, bőrövvel átkötött tankönyvekkel, Nemecsek kiskalapjával, gombos cipőjével, társa matrózruhájával és a girardi kalappal, de kortalanná is kívánta tenni az alkotást a Pásztor fivérek által viselt térdnadrággal, bő farmerrel és a hosszú ujjúra rávett rövid ujjú pólóval.

Puskás Öcsi dekázik

02

A műalkotás azt a pillanatot örökíti meg, amikor az öltönyös Puskás Öcsi gyerekeket tanít dekázni. A „száguldó őrnagyként” is emlegetett balösszekötő, s vele az Aranycsapat, az ötvenes évek kilátástalanságában, a nemzet nagyságát és sikerét szimbolizálta. A futballista szobrát Pauer Gyula mintázta meg, a gyerekek figuráját pedig Tóth Dávid alkotta. A műalkotásnak van valóságos alapja, egy korabeli madridi fotón látható ez a jelenet. Az viszont nagy kérdés, hogy a kispesti illetőségű Puskás madridi zsonglőrködése miért került éppen ide? Talán azért, mert Puskást gyakran emlegették a nagy csapattárssal, Hidegkútival, aki Óbudán született, ám ez nem igazán meggyőző magyarázat. Valószínűbb, hogy az óbudaiaknak jutott eszébe, hogy a világon először Puskásnak egész alakos szobrot kellene állíttatni. A helybelieket persze a valódi indok egyáltalán nem érdekli, elfogadták úgy, ahogy van, örülnek neki, sőt a szobor felállítása óta a Bécsi út e kiszélesedett részét el is nevezték “Puskás Öcsi tér”-nek.

Kati néni, a fertályos asszony

03

Forrás: wikipedia

Székesfehérváron közismert, és népszerű piacozó volt Kati néni, a fertályos asszony. Nevét onnan kapta, hogy az általa nevelt, sparheltben sütött libákat négyfelé vágta, és így, „libafertályonként” árulta. Sikerét mi sem bizonyítja jobban, hogy még évek múltán is emlékeznek rá. A szoborállítás története is érdekes. Helybéli vállalkozók, önkormányzati képviselők és magánszemélyek dobták össze a szoborkészítés költségeit, majd amikor elkészült, ki szerették volna állítani jelenlegi helyére, annak ellenére, hogy ezt a szakhatóságok többször is elutasították. A Városszépítő és -védő Egyesület – dacolva a szakhatóságok büntetésével, mégis kihelyezte ide a Kocsis Balázs által készített szobrot. Székesfehérvárott minden november 25-én Kati néni szobránál szokták megünnepelni a Katalin-napot. A városban elterjedt hiedelem, hogy aki megfogja Kati néni szobrának orrát, annak szerencséje lesz.

Colombo és az ő lusta kutyája

04

A hazánkban is rendkívül népszerű amerikai színésznek, Peter Falknak állítottak szobrot a Falk Miska utca körúti részénél, a Kieselbach Galéria előtt. A helyválasztást – az a később városi legendának bizonyult – feltételezés adhatta, hogy Peter Falk az utca névadójának leszármazottja. Csiffáry Gabriella főlevéltáros erről így ír. „(…) közel egy éve kutatok Peter Falk magyar gyökerei után, s bizony csak az anyai ágon találtam némi nyomra. Falk Miksával való rokonsági kapcsolatot nem is tudom, hogy honnan vették. Minden egyes leszármazottjának megnéztem az anyakönyvi bejegyzését, s bizony nem találtam semmiféle bizonyítékot.” Akárhogy is van, nekünk mégis kedves ez a figura, a tévénézők milliói emlékezhetnek Colombo hadnagy jellegzetes mozdulataira, lusta kutyájára, és megidézett, de soha meg nem jelenített feleségére.

Lúdcsalád a járdán

05

Gárdony város önkormányzata évről-évre szeretné megjeleníteni a Velencei-tó egy-egy jellegzetes madarát a város parkjaiban, forgalmas terein. A program első alkotása a Velencei-tó partjának májusi-júniusi jellegzetességét, a nyári lúd családot örökíti meg. A mű megalkotására, a lúdcsalád szoborkompozíciójának elkészítésére Kontur András szobrászművészt kérte fel a város. Az új látványosság megtekinthető a Balatoni út 60-nál, a tópartra vivő sétány és a főút sarkán.

 

A hazai példák mellett nézzünk néhány érdekes külföldi zsánerszobrot. Már csak azért is, hogy lássuk, milyen irányokat vesz a köztéri szobrászat.

https://www.youtube.com/watch?v=PntRDB1LI3E

https://www.youtube.com/watch?v=M03YfRacrIM

https://www.youtube.com/watch?v=FTxq1Bvt-WI


Különleges növények, a természet csodái


A vadonban, de virágos- és zöldséges kertünkben, sőt szobanövényeink között is számos állatra, emberre, rovarra hasonlító növényre bukkanhatunk: majompofára, repülő kacsára, nevető méhecskére, főnixmadárra stb. Az állat- és növényszeretet napján be is mutatunk néhányat ezekből a csodákból.

Csókvirág (Psychotrtia elata)

csókvirágKözép- és Dél-Amerika országaiban honos, legismertebb rokona az arab kávé (Coffea arabica). A feltűnően piros, dús ajkakra emlékeztető fellevelek feladata, hogy oda vonzzák a beporzó rovarokat, pillangókat és kolibriket.

Repülő kacsa (Caleana Major)

kacsavirág

Talajlakó növény, magassága 50 cm körüli lehet. Zöld szárán 2-4 apró kiskacsa alakú virág található, melyek lilás vagy vörösesbarna színekben pompáznak. Sajnos az ausztrál vadonokban élő virágot lehetetlen otthoni körülmények között tartani. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy egy, maximum két évig hoz ilyen körülmények között virágokat, utána elpusztul.

 Majomorchidea (Dracula simia)

oroszlán

Termőhelye az ecuadori és perui, 1000-2000 méter tengerszint feletti magasan fekvő erdőkben van, emiatt egyszerű halandók közül csak kevesen tudják a helyszínen megcsodálni. Virágzása nem szezonfüggő, illata az érett narancséhoz hasonlít.

 Nevető méhecske orchidea (Ophrys bomybliflora)

nevető orchidea

Európa nagy részén, Észak-Afrikában, a Kanári-szigeteken és a Közel-Keleten egészen Türkmenisztánig elterjedt. Ezek az orchideák nagyon hasonlítanak a méhek és más rovarok szőrös testeire, olyannyira megtévesztők, hogy a hímek rájuk szállva be is porozzák őket.

Repülő madár (Phalaenopsis amabilis)

repülő madár

Az egyik leggyakrabban termesztett kosborféle, Indonézia egyik nemzeti virága. Nyílása egy teljes holdhónapig tart, innen ered az angol neve, a „Moon orchid”.

Kócsag orchidea (Habenaria radiata)

kócsag orchidea

Ázsiában, főként lápos, mocsaras helyen honos. Egész nyáron át virágzik és mindegyik gumó 2-3 igen különleges, hófehér virágot hoz. A növények nem télállóak, lakásban azonban kiteleltethetők. Félárnyékos helyre való. Virágzása július-szeptember. Magassága 30 cm. Nyáron új gumókat fejleszt, melyek októberre fejlődnek ki, és a következő évben új növények lesznek belőlük.

Táncoló lányok (Impatiens Bequaertii)

táncoló lányok

A nebáncsvirágok nemzetségébe tartozó ritka faj Kelet-Afrika esőerdeiben honos. Fehér és világos rózsaszín apró virágai egész évben nyílnak. Évelő, klímafüggő növény, a fagyot feltehetően nem bírná. A legtöbb Impatienshez hasonlóan előnyben részesíti a szűrt könnyű és nedves, 40-50% -os nedvességtartalmú talajt.

Külön figyelmet érdemel a pénzalakú pillea. A Nyugat-Indiában és Dél-Amerikában őshonos növénynek már a neve is jelzi, hogy a lakás megfelelő pontjára helyezve, pénzt hoz a házhoz. Közepes fényigényű, mérsékelt öntözéssel is beéri. Legnagyobb előnye, hogy betegségei és kártevői nincsenek. Ebben feltehetően szerepet játszik az is, hogy füstöt bocsát ki. (Lásd a mellékelt videót.) https://www.facebook.com/meselomult.pricajucaproslost/videos/960243304115574/

Végezetül, különösebb kommentár nélkül bemutatunk néhány érdekes formátumú zöldséget: kacsa alakú tököt és paradicsomot, elterpeszkedő retket és nagyorrú padlizsánt.

01

0203

04

05


Műanyagmérgezés

01

A Bécsi Egyetem az Environmental Pollution című tudományos folyóiratban adta közre kutatási eredményeit a Duna műanyagszennyezéséről, amely az eredmények szerint sokkal nagyobb, mint ahogyan azt korábban gondolni lehetett. A kutatók a környező népességszám és a helyi vízhozam alapján úgy számolnak, hogy a Duna naponta mintegy 4,2 tonna műanyaghulladékot juttat a Fekete-tengerbe. Pedig veszélyezteti a halakat a vízben lebegő plasztikhulladék, mert lenyelve akár halállal járó belső elzáródást is okozhatnak. De más problémát is okozhatnak: a műanyagdarabokhoz ugyanis káros vegyi anyagok tapadhatnak, amelyek a halak elfogyasztásán keresztül az emberi szervezetbe is bejuthatnak. Mit tehetünk ez ellen? Többet, mint gondolnánk. Azon túl, hogy újra és újra szóvá tesszük minden zöld médiafelületen; iskolákkal, önkormányzatokkal, horgászokkal stb. közösen figyelemfelkeltő akciókat is szervezhetünk, sőt időnként csatlakozhatunk nemzetközi kezdeményezésekhez. Például a Sea Shepherd Conservation Society (SSCS) nemzetközi nonprofit szervezet Pollutoys kampányához, amelyet kifejezetten gyermekek részére, oktatási céllal indítottak. Innovatív játékuk segítségével korán kialakítható a gyermekekben az elköteleződés, hogy tiszteletben tartsák a nagy vizek és a bolygó élővilágát. Kedves tengeri kampányfiguráik megmutatják a szomorú valóságot. Gyomruk tele van szeméttel: műanyagzsák, palack, pohár, evőeszközök, léggömb stb. Ha nem állítjuk meg a folyamatot, 2050-re több lesz a műanyag, mint a hal az óceánban – egyéb hasznos információk mellett ez is olvasható felvilágosító oldalukon.

02

De van a magyarországi kezdeményezés is, például a Mikrolin, a TKV, a HUKE, és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Waste Free Danube, azaz a ‘hulladékmentes Dunát’ projektje. A neszmélyi kikötőben felállított palackgyűjtő hálóval néhány óra alatt (!) 1 köbméter hulladékot, többségében műanyag palackot fogtak fel. Természetesen tudjuk, hogy ezek a kampányok, akciók önmagukban nem oldják meg a vizek műanyagszennyezésének a problémáját, de arra mindenképpen jók, hogy felhívják a figyelmet és másokat is cselekvésre serkentsenek.


Magyar találmány a kullancsok ellen

Hazánkban legalább húszfajta kullancs honos, a legtöbb fertőző állat Vas, Zala, Somogy, Nógrád és Borsod megyében van, ezeken a területeken ugyanis sokkal több a vad. Az apró vérszívókat a fertőzött területekről kutyák, macskák, madarak hordják be a kiskertekbe, parkokba, játszóterekre, ami azért nagyon veszélyes, mert a gyanútlanul piknikező felnőtteket, játszadozó gyerekeket nehezen gyógyítható betegségek támadhatják meg. Védekezni ellenük nehéz és költséges. A védőoltás nagyon drága, nem mindenki engedheti meg magának, ráadásul nem is jó mindenre. Igazából csak az agyhártyagyulladás védhető ki vele, de más, például a súlyos szövődményekkel járó Lyme-kór ellen teljesen hatástalan. Jobb a megelőzés: zárt öltözet, különböző riasztó szerek felvitele a bőrre, a test átvizsgálása stb.

34

Sajnos a kullancsok természetes ellenségeit, egy méhfajt szinte teljesen kiirtották a permetező szerek. Ráadásul az unió is megtiltotta a védekezést, pontosabban azon mérgező vegyszerek használatát, amellyel korábban nagy területeken is sikeresen irtották a kullancsokat. A tiltás persze érthető, ugyanis a kullancsok mellett más rovarokat is elpusztított. A baj nem is annyira ezzel van, hanem azzal, hogy nem adtak, nem javasoltak helyette mást.

35

Magad uram, ha szolgád nincsen!

Megoldás lehet a problémára egy magyarok által kifejlesztett környezetbarát, vegyszermentes anyag, amely közönséges penészgomba felhasználásával fejti ki hatását, és semmi másra nem ártalmas, csak a kullancsra. A gomba behatol a kitinpáncélba, az egész kullancsot beborítja, kívülről úgy látszik, mintha penész lenne, és megöli a kártevőt. Már szerződést is kötöttek egy befektetővel, és több önkormányzat is érdeklődött a szer iránt, így meglehet, hogy – több mint 10 éves küzdelem után – az idei lesz az első év, amikor végre alkalmazni is tudják. „Már az is nagy előrelépés lenne, ha legalább közparkokban, lakott területen használni lehetne. Igény lenne rá, az unió több országában is évek óta kampányolnak azért, hogy lehessen irtani a kullancsot. Mindeddig hiába. Felfoghatatlan, hogy egy egyre több emberre ártalmas, haszontalan élősködőt miért védenek ekkora erőkkel. Főleg mivel az unió különösen kullancsveszélyes terület”- nyilatkozta Bózsik Béla Pál, az OKI Szerológiai Laboratóriumának nyugalmazott főorvosa.

36

Őszintén reméljük, hogy a kutatók erőfeszítése most végre sikerre vezet. A probléma ugyanis hatalmas. A WHO szerint a kullancscsípés jelenti az egyik legnagyobb közegészségügyi problémát. A Lyme-kórt már a világ leggyakoribb betegségei között tartják számon, Magyarországon is majd 10 ezren fertőződnek meg évente.


Növénygömb

novenygom2b

Két kreatív dán építész, Mads-Ulrik Husum és Sine Lindholm olyan szerkezetet konstruált (Growroom), amely a városban élők élelmiszer szükségletének kielégítéséhez is hozzájárulhat. Az itt termelt zöldség, gyógynövény, ígéretük szerint jobb ízű, táplálóbb, frissebb és egészségesebb, mint a bolti kínálat. Ráadásul, ha tömegessé válna, csökkenthetné a környezetre gyakorolt (mezőgazdasági termelésből származó) nyomást, sőt még oktatási funkciója is lehet. A gyerekek megtanulhatják, honnan származik az élelmiszer; mi mindent kell tenni annak érdekében, hogy a megfelelő minőséghez juthassanak. A 2,8 x 2,5 méteres szerkezet összeállításához csak rétegelt lemez, csavarok, szerszámok (asztali fűrész, fúró, csavarhúzó, kalapács), és némi kézügyesség szükséges. Nem szabad elfelejteni, hogy a felhasználás előtt a faanyagot kezelni kell.

novenygomb3

A szükséges anyagok:

  • 13 lap lemez: 2440mm x 1220mm x 18mm
  • 4 db lap lemez: 2440mm x 1220mm x 4mm
  • 500 rozsdamentes fejű csavar: 3,5 mm x 30 mm

Az előállítás főbb lépéseit 17 pontban foglalták össze. Akik szeretnek barkácsolni, netán IKEA bútorok összeszereléséhez is volt szerencséjük, vagy mesteremberrel akarják megcsináltatni, tanulmányozzák a fényképekkel és rajzokkal illusztrált használati útmutatót. Persze ehhez kell még kreativitás, kézügyesség, szerszámok és gyakorlat is kell, ugyanis pontos sablonokat nem adnak – az egyébként angolul is könnyen érthető, követhető – leírásban. Akinek sikerült összeállítani, küldjön fényképet róla, és mi a Zöld színe blogon be is mutatjuk.


Búbos ökoházak

Különleges tervvel rukkolt elő a Szupervályog Magyarország (SzuperMa) munkacsoport. Olyan házat terveztek, amely nem csak küllemében, anyagában, de a természethez való kapcsolódásában is egyedülálló. A házat nem véletlenül hívják búbosnak, alakjában és hangulatában is a búbos kemencék világát idézi. Az igazi újdonság azonban a ház anyaga, amit szupervályognak neveznek. Bár a vályog nálunk is ismert és használt építőanyag, a szupervályog nem magyar, hanem egy iráni építész, Nader Khalili találmánya. „A szupervályog – vagy más néven földzsák (angol nevén superadobe, illetve earthbag) – technológia négyféle újítással küszöböli ki a hagyományos vályogépítés hátrányait, visszahozva ezzel ennek az egészséges, környezetbarát és gazdaságos építési technológiának a létjogosultságát a modern otthonteremtés alternatívái közé. Ezzel a négy tényezővel erős, a környezeti katasztrófáknak ellenálló, változatos építési formákat hozhatunk létre földből egyszerű és környezettudatos módon.

bubos ház

Mi ez a négy elem? 1. Polipropilén zsák vagy cső (nyomó és húzószilárdság). A vályogkeveréket polipropilén zsákokba töltjük a kialakítandó fal helyén (mintha hurkát töltenénk), majd döngöljük. Erre jön a következő zsákokba töltött „vályoghurka”, amit szintén döngölünk, és így tovább. A zsák megóvja a benne lévő anyagot a környezet romboló hatásaitól, ugyanakkor lehetővé teszi a fal “lélegzését” és páraszabályozását, hiszen a levegőt és a vizet átereszti. A földzsák falak bevakolva, azaz a napsugárzástól megvédve, gyakorlatilag örök életűek. 2. Szögesdrót (szakítószilárdság). A vályogot tartalmazó döngölt sorok közé horganyzott szögesdrótot teszünk, amely mintegy tépőzárként összetartja a sorokat, amolyan rugalmas maltert képez. 3. Stabilizáló anyag (nyomó- és húzószilárdság). A vályogkeverékbe cementet vagy meszet keverünk (de jóval kisebb arányban, mint pl. a beton esetében), ami a vályog szerkezetét stabilizálja. 4. Ívelt szerkezet (strukturális szilárdság, energetikai és gazdasági előnyök). A legstabilabb szerkezetek az ívek, a boltozatok, és kupolák, amelyek esetében a szerkezetre ható erők az ívek mentén eloszlanak, és nem egy ponton terhelik azt, mint az egyenes falak esetében. Ezért fordulhat elő az, hogy a legerősebb egyenes falakból és födémből álló vasbeton szerkezetek is kártyavárként dőlnek össze egy komoly földrengés vagy hurrikán során, amíg a kupolák épen maradnak. A gömbölyded formák (pl. kupolák) nemcsak erősek, de gazdaságosabbak is: ugyanakkora belső térhez relatíve kisebb felület társul, azaz kisebb az anyagszükséglet és kisebb felületen hűl télen és melegszik nyáron az épület.” http://szupervalyog.szupervalyog.com/mi-az-a-szupervalyog

bubos ház2

A szupervályogból készült háznak rendkívül sok előnye van. Egészséges, statikailag erős, gazdaságos, környezetbarát, harmonikus, kellemes klímájú. Fontos, hogy a technológia megtanulható, így bárki alkalmazhatja. Ennek érdekében a munkacsoport már több tanfolyamot is szervezett. Egy probléma van, nem lehet „élőben” bemutatni. Az engedélyt ugyan már 2015-ben megkapták, ám a ház megépüléséről nem érkezett hír. Csak annyit tudunk róla, hogy egy Nyugat-Dunántúli kis falu, Héreg határában, természetes környezetben épülne meg az első búbos ökoház.

A fotón levő ház tervét a SzuperMa csoport, a látványtervét pedig Válóczy Balázs készítette.


Hogyan hat a fákra ez a brutális hideg?

fa04

2014. december elején lényegében egész erdőségeket tett tönkre az ónos eső, amely leginkább a 400 méter feletti területeken, főként a középkorú (40-50 éves) lombos fák „körében” pusztított. Ennek oka nagy koronaátmérőjük, illetve ehhez viszonyítva vékonyabb törzsük volt, amely nem bírta el az odafagyott csapadék hatalmas súlyát. Szakemberek szerint ilyen méretű pusztítás csak 100-200 évenként fordul elő, de ez ne vigasztaljon bennünket, mert kisebb méretekben minden keményebb és csapadékos télen előfordulhat. Sajnos akár ezen a télen is.

fa05

Viszont mondhatnánk, a fagykárok mellett azért pozitív hatásai is vannak a brutális hidegnek, mert ilyenkor elpusztulnak a kártevők is. Sajnos ez nem, vagy nem teljes mértékben igaz. Mínusz 15 fokig a kifejlett bogarak nem pusztulnak el, de azon felül sem feltétlenül, mert védettebb helyekre bújnak. Petéik pedig akár mínusz 50 fokot is kibírnak. „Minden állat igyekszik elbújni télire. Amelyek pedig nem az embereknél telelnek, a talajba vonulnak. Bizonyos mélység alatt ugyanis már egyáltalán nincs fagy a talajban, és mindig marad annyi állat, hogy az egész populáció újraéledjen a következő évben”- vázolta a helyzetet a Magyar Természettudományi Múzeum szakértője.

fa01

Mindezek fényében nyilvánvaló, hogy önmagában a hidegben bízni nem lehet. Továbbra is szükség van a fák védelmére, bár jó lenne, ha ez nem csak a gyakori permetezésből állna. A védelem ennél sokkal több és összetettebb. Ez egészséges (vírus-, sérülés- és fagymentes) csemete vásárlásával kezdődik, és elfelejtett, vagy „korszerűtlennek” tartott módokkal folytatódik. Például azzal, hogy megsemmisítjük a fertőzött részeket, bemeszeljük a fák törzsét (ez a fagy ellen is hatásos), csapdákat állítunk, emberre, állatra veszélytelen permetezőszereket használunk, vagy egyszerűen hajnalban lerázzuk a dermedt kártevőket.


A harcsa lett az év hala

harcsa

Mióta a vizák eltűntek a Tiszából, Magyarország legnagyobb hala a harcsa, amely szálkamentes, ízletes húsa miatt az ország egyik legkedveltebb étkezési hala is. A harcsa hosszú életű, és folyamatosan növekszik. Bár másfél évszázada még kétmázsás példányokat is fogtak, napjainkban már a 100 kilogramm fölötti példány is ritkaság. Teste a többi hazai halunktól meglehetősen különbözik. Feje nagy, hát-hasi irányban erősen lapított. Száján a felső ajakon, a szájszeglet közelében 2 hosszú, alul 4 rövidebb bajuszszála van. Szélesre nyíló szájában felül és alul rendkívül sok apró, kissé visszahajló, tűhegyes ránőtt fog helyezkedik el. Szemei kicsik, mégis a tapasztalatok szerint jól lát velük. Törzse rövid, hengeres, izmos farka hosszú és teste pikkelytelen.

harcsa01

Színe alkalmazkodik a fenékhez, többnyire fekete, szürke, agyagos áradáskor akár sárga is lehet. Mindig lesből, főként éjjel támadó, rendkívül falánk ragadozó. Kisebb példányai főként hallal, rákokkal, piócákkal, puhatestűekkel táplálkoznak, a nagyobbak vízközelben élő kétéltűeket, emlősöket, vízimadarakat is zsákmányolnak.

paduc vagy másképpen, vésettajkú paduc rajhal, rendszerint a fenék közelében, a gyengén elöntött kavicszátonyok felett tartózkodik; csak télen húzódik a folyó mélyebb részeibe. Teste hosszú és hengeres, oldalról kissé lapos. Tömpe orra messzire előrenyúlik. Szája alsó állású haránthasíték; szarunemű alsó ajkának szegélye éles. Lárvákkal, férgekkel, apróbb rákokkal és algákkal táplálkozik. Legfeljebb 15 évig él. A magyarországi folyókban gyakori.

paduc02

Fotó: Digitális Tankönyvtár

halványfoltú küllő  rajban élő fenékhal; leginkább a kavicsos medrű hegyi patakokban, a nagyobb folyók felső szakaszán a forrásvidékig fordul elő, de megél az állóvizekben is. A hal testhossza 8-10 centiméter, maximum 15 centiméter. A feje kúpos, orra lekerekített, a szemei nagyok és fölfelé tekintenek. Alsó állású szája szögletében 1-1 hosszabb bajuszszál található. Tápláléka fenéklakó állatok és algák, de növényi anyagot és szerves törmeléket is fogyaszt.

kullo

Fotó: tiszatoelovilaga.hu

Forrás: MTI, wikipedia


Az év vadvirága

hovirag

Hóvirág (Galanthus nivalis). Népi nevei: árvavirág, fehér viola, fehér tavaszika, gergelynapi virág, gyócsé, hófehérke. Élőhelyei az üde, vagy félszáraz lombos erdők, mediterrán és alhavasi cserjések, ritkábban fenyvesek. Érdekes, hogy bár több mint 70 fajtája ismert, mégis mindegyik fehér színű. 2005-től védett növény, eszmei értéke 10 000 Ft, virágját, hagymáját sem szabad gyűjteni. Ha piacok környékén mégis kínálják, tudnunk kell, hogy az eladók tilosban járnak. Hazánkban nagy népszerűségnek örvend, amit részben elterjedtsége, gyakran nagy területeken virágszőnyeget alkotó megjelenése, részben „tavaszhírnöki szerepe” miatt érdemelt ki. Régebben izomgyengeség ellen, újabban az Alzheimer-kór korai fázisainak tüneti kezelésére is használják.

golyahir

Mocsári gólyahír (Caltha palustris). A boglárkafélék családjába sorolt gólyahír, nemzetségének egyetlen, Magyarországon őshonos faja. Nem védett. Népi nevei: gólyavirág, kácsavirág, libadöglesztő. Számos alfaja, illetve változata ismert, ezeknek főleg levele, illetve virágaik mérete tér el egymástól. A bokros megjelenésű, vízfolyások, tavak, mocsarak nyirkos környékét kedvelő aranysárga virág, márciustól május végéig, de sokszor meleg őszi hónapokban is virít. Többféle gyógyhatása is ismert, főként krónikus bőrbetegségek, elégtelen veseműködés, aranyér és magas vérnyomás ellen használják.

turbanliliom

Turbánliliom (Lilium martagon). A török fejkendőre való hasonlatossága miatt nevezik turbánliliomnak, és régebben csalmaliliomnak, török turbántnak és török csalmának is hívták. Magyarországon leginkább a Dunántúlon és középhegységek erdeiben található meg; védett növény, eszmei értéke 10 000 Ft. Főleg csapadékosabb években igen gyakori érdekessége, hogy speciális alakú virágait kizárólag szenderek (lepkék rendjéhez tartozó rovar) képesek beporozni. Mitológiai története: Juno istennő érintése nyomán a turbánliliomból született Mars, a hadak istene. Gyógyhatásáról nem tudunk, de régen „ínségnövényként” tartották számon, azaz nagy éhinség idején megették a gumóját.

Szavazás itt: http://evvadviraga.nhmus.hu/aktualis_szavazas


Erdővédő drónok

01

A drón  olyan repülőeszköz, melyhez nem szükséges pilóta, amelyet távirányítással lehet a célba juttatni, de természetesen önirányításra is képes. Van rajta fedélzeti kamera és egyes példányai komolyabb súlyú, 200-300 kilós terhek szállítására is alkalmasak. Az eredetileg katonai célokra kifejlesztett drónokat ma már a mindennapi élet számos területén is használják. Például közúti baleseteknél a szükséges mentő eszközök odaszállítására; instabil épületek megvizsgálására, permetezésre, légi, illetve nehezen megközelíthető helyek fényképezésére, eltévedt turisták felkeresésére, régészeti lelőhelyek felkutatására stb., de vannak már sör- és pizzafutár drónok is.

02

De mire használják ezeket az okos eszközöket az erdészek? A hőkamerával ellátott, élőképet sugárzó, távvezérelt minikopterekkel gyakorlatilag minden, erdészeti szempontból fontos kockázati tényező kiszűrhető, a kártevő inváziótól kezdve, az elemi károkon át egészen a falopásig, orvvadászatig, területek elbirtoklásáig. A merev szárnyú drónokkal napi 5-10 négyzetkilométernyi terület légi fényképezése végezhető el. Külön előny, hogy a drónok a nehezen megközelíthető ártéri erdőket is látják, így a védművek, töltések állapota is könnyedén ellenőrizhető. Sima légi felvételről nem biztos, hogy lehet látni az árnyékban levő területeket, a jégkárt, melyik fa áll, melyik fekszik. A drón azonban 3D-s képet készít, a fedélzetén levő GPS segítségével pedig 1-2 méteres navigációs pontosságot lehet nyerni. Ha egy közelítő utat kell kitűzni a fakitermeléshez, egyszerűbb felküldeni egy drónt, és megnézni a terepviszonyokat. Egy hirtelen fertőzés esetén is könnyebb egy ilyen eszközzel kiszűrni a gócot, akárcsak az erdőkárok felmérésénél. Szóval rendkívül sok feladatot el tud látni, és az innovációknak még koránt sincs vége.

http://www.oee.hu/hirek/agazati-szakmai/dron_orzi_erdo_Heves

03