Megkérdőjelezett tényszerűség

Mitől tények a tények?

A Greenpeace-nek bizonyára vannak szakemberei.   Azt egyértelműen mondhatjuk, hogy a múltban voltak szakemberei.  Éveken keresztül tagja volt például egy hírneves kémikus, Paul J. Crutzen.  Neki magyar vonatkozása is van – ha túlzásokba akarok esni – hiszen 1985-ben megkapta a fizika Szilárd Leo díját az Amerikai Fizikusok Társaságától.  A díjat azzal indokolták, hogy kimagasló szinten műveli a fizikát, ráadásul a köz érdekében! De nem csak az amerikaiak tartják nagyra, 1991-től tagja a Skót Királyi Akadémiának, majd az ózonréteg megvédése érdekében végzett kutatásai és eredményei miatt kapott – igaz megosztva két másik kiváló szakemberrel – Nobel díjat, 1995-ben.

Jelenleg egy németországi egyetemen dolgozik és 2010-es illetve 2011-es publikációi az ún. „Új Ember Korszaka” témában keltenek világszerte elismerést a tudatos környezetvédők és tudósok körében.  Akit érdekel, a Wikipédián további részleteket olvashat a tudósról.

Érdemes megjegyezni, hogy ez a kiváló kémikus, fizikus és geológus, természettudós környezetvédő, aki elsőként fogalmazta meg a nukleáris kísérletek Földet ellehetetlenítő következményeit, kilépett a Greenpeace-ből.  Nem csak kilépett, hanem számos alkalommal komoly kritikát mondott a munkájukról, az ún. kampány-kommunikációjukról, adat- és tényközlési hozzáállásukról. Véleménye szerint, igenis fontos, mitől tények a tények.  Például attól, hogy tudományosan alátámaszthatók.

“Érvénytelen (illetve rossz) adatokat használ a Greenpeace.  Mindkét esetben, amikor nukleáris tesztekről beszélnek a Brent Spar vagy akár a francia nukleáris kísérletekkel kapcsolatosan.  Természetesen ellenzem a nukleáris kísérleteket, de az ember használjon tudományosan alátámasztott adatokat, azaz a tények állják meg a helyüket… A Greenpeace ezzel többet árt, mint használ a környezet ügyének.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

5 × három =