Mitől tények a tények?

Értelmezhetetlen

Kémikusok gyermeke vagyok, így amikor mintavételről beszélnek, akkor – kivételesen – tudom, miről beszélnek. Szülői örökségként: szerves és szervetlen kémiában, egyaránt. A mintavétel adatok, tények megállapítására szolgál, hiszen a kutatók, a tudósok, a fejlesztők, a gyártók – és a sor végén a fogyasztó, a felhasználó, a közösség – egyaránt konkrét tényeken alapuló következtetéseket akarnak levonni. Mi pedig elvárjuk, hogy a következtetéseket, olyan tényekre, adatokra támaszkodva fogalmazzák meg, amelyek általában és döntő többségben érvényesek. Ezt tudni jó érzés. Ezért én kifejezetten kedvelem a mintavételt!

Minta minták

(Kivétel a vérvétellel járó tortúra.)

Szóval kifejezetten kedvelem a mintavétel műfaját, azt, ahogyan eltervezik, megvitatják, bővitik a szempontrendszert, kőbe vésik őket, és ahogyan ragaszkodnak meghatározott számú feltételhez, előíráshoz, mértékegységekhez. Ebből rendszert csinálnak! Ezekhez úgy ragaszkodnk, mintha életük függne tőle. Nos, ha életük nem is, de a tények minősíthetősége ezektől függ. A hitelesség. És, amikor beszámolnak az eredményekről, ezekre mindig visszautalnak. Ők azok, akik a mintavételt tényfeltárásra használják. És vannak, akik a mintavételt valamilyen kampányban vetik be, nehéztüzérségként, ők ezt nem teszik. Ezért, amikor tényekre hivatkoznak, az számomra értelmezhetetlen.

Egy idézet

A mintavételnél nyilván más volt a motiváció: a cég szeretné folytatni – meglehetősen gazdaságos – tevékenységét a tározón, ezért olyan minták vételében érdekelt, amik garantálják a folytatást. A Greenpeace pedig abban érdekelt, hogy felfedje a környezetet és emberi egészséget kockáztató tevékenységeket.” – írják sajtóközleményükben a greenpeacesek.

Itt félreteszem a ’cég’-et leszóló, tevékenységüket bagatellizáló stílust. Arra más bejegyzésekben lesz alkalom visszatérni. Maradok a mintavételnél. Ennél egyértelműbben senki nem fogalmazhatott volna, és minősíthette volna a Greenpeace mintavételre vonatkozó gyakorlatát, céljait – mint sajtát maguk. Közleményükben ismertetik, értelmezik, mire is szolgál a mintavételük. Nem összehasonlítható adatokat feltárni, nem tényeket vizsgálni, nem kideríteni szándékoznak. Egyszerűen egy harsogó, lehengerlő, vagdalózó kijelentéssorozat része, apropója lett.

Különbség az elmélet és a hipotézis között

A Greeanpeace érthetetlen módon, lazán és félvállról kezeli a mintavétel szakmaiságát, feltételekhez kötöttségét, az almásfüzítői Duna szakaszon. Ez a lazaság kifejezetten ellentétben van azokkal a súlyos vádakkal, amelyeket a tározóval szemben hangoztat. Ez a lazaság, azt érzékelteti, csinálhatják, így is úgy is, nem a mintavétel a lényeg, nem a nyert adatok, hiszen azoktól függetlenül, mindig ugyanarra a következtetésre fognak jutni, az ítéletük már megszületett. Hipotézisük nem abban a műfajban hipotézis, amelyben a kutatók, a tényfeltárók hipotézisei születnek. Így a véleményem szerint hipotézis marad, és teljes közleményüket hiteltelenné, kritikájukat pedig tényszerűtlenné teszi.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

három × kettő =