Csendháborítás

Zavarnak az ablakokon, rolókon, függönyökön is átszűrődő éjszakai zajok. Főként az embertől származók, mert a közlekedési zajokat már megszoktam, az életem részévé váltak. Rettenetes arra ébredni, amikor részeg fiatalok üvöltöznek, énekelnek az ablakom alatt majd minden nap, hajnali 3 órakor, a közeli egyetemi kocsma bezárása után. A maguk után hagyott szemétről, üvegekről, vizeletről hányásról most nem is szólnék. Persze az is zavaró, ha a pihenőtelken reggel 6 órakor a szomszéd rendre beindítja a rotációs kapát, fűnyírót. Készséggel elfogadom, hogy szükség van szórakozásra, munkára, még, ha időnként zajos is. De nem állandóan, mások életébe brutálisan beavatkozva, birtokot háborítva.

Mit lehet ez ellen tenni? Rájuk szólni ritkán hatásos. Jobb esetben elhallgatnak, továbbállnak, rosszabb esetben durván visszaszólnak, hogy nekik ezt lehet, nem tiltja senki, és semmi, régen nincs már csendrendelet. Ha pedig van, az is csak este 10 óra után érvényes.

Rendelet pedig van!

Jól tudják? Nem, mert a jelenleg is érvényben van egy rendelet, amely kimondja, aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul nagyobb zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetőleg a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Csendháborítás nem csak este 10 után!

A szabálysértés elkövetőjével szemben a rendőrség, továbbá a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője, a közterület-felügyelő, a természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett területen az önkormányzati természetvédelmi őr helyszíni bírságot szabhat ki. Alkotmánybírósági határozat alapján a rendőrség mérőeszköz hiányában is felléphet és megállapíthatja a csendháborítást, amennyiben az indokolatlan zaj mások nyugalmát zavarja. Azt is jó tudnunk, hogy a csendháborítás nem időhöz kötött, tehát bármikor megvalósítható.

A számok

Van tehát szabályunk, amit rövidesen még szigorítani is fognak, 30 ezerről 50 ezerre emelve a büntetési tételt, de kérdés, hogy az erre hivatottak be akarják, be tudják-e ezt tartatni vagy sem? A tapasztalat azt mutatja, nem. 2009-ben az országban csendháborítás miatt összesen 4842 személyt jelentettek fel, de csak 1880 személyt bírságoltak meg. A bírságátlag 11.123 Ft volt. A nagyságrendet jól jelzi, hogy a csendháborítás miatt feljelentett személyek aránya az összes szabálysértési (tulajdon elleni, köztisztasági, fogyasztóvédelmi stb.) feljelentésen belül mindössze 2,9 százalékot képviseltek.

Ezek az adatok úgy jöhettek ki, hogy a sértettek nem tettek feljelentést, vagy tettek ugyan, de ennek nem lett semmilyen következménye. Nekem is volt több, hiábavaló próbálkozásom, szóltam rendőrnek, közterület-felügyelőnek, önkormányzati embernek, mindenki megértően hümmögött, megígérték, hogy rövidesen intézkednek, de nem történt semmi. Úgyhogy marad a füldugó, a bosszankodás, a zajok elviselését segítő öntrenírozás, és a remény, hogy eljön az az idő, amikor kölcsönösen tekintettel leszünk egymás szempontjaira, amikor úgy élünk, hogy másokat is élni hagyunk.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

6 + tizenkilenc =