Új adó, amely kérdőjelet vet fet

A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek – az előírások betartása és az alapos hatósági munka mellett is – potenciális veszélyforrást jelentenek a lakosságra és a környezetre, és szükség esetén a beavatkozóktól is speciális képzettséget és eszközöket igényelnek, ezért az érintett üzemeknek a jövőben katasztrófavédelmi hozzájárulást kell fizetniük. Az új katasztrófavédelmi törvény 2012-től bevezeti a katasztrófavédelmi hozzájárulást. Az új közterhet a veszélyes anyagokkal foglalkozó vállalkozásoknak kell majd megfizetni.”[1]

Az érintettek köre, vagy ahogyan a jog nyelvezete meghatározza őket, az adóalanyok, ezúttal csak két kör. Az egyik kör, a veszélyes anyagokat feldolgozó üzemek üzemeltetőinek köre, a másik kör mindazok, akik ugyan üzemeltetőnek nem minősülnek, de a „a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó külön jogszabály (ADR egyezmény) szerinti veszélyes áruk tárolását, gyártását és feldolgozását végzik”.

Nem lesz adóalany állami és önkormányzati szerv, sem az egészségügyi szolgáltatók, akik eleve közfinanszírozásban részesülnek, sem olyan gazdálkodók, akik veszélyes anyagok tárolását azért végzik, mert közvetlenül lakossági kiskereskedelemben forgalmaznak ilyeneket, sem a nettó 50 millió forint alatti éves árbevételt produkálók köre, sem az atomenergiáról szóló törvény alanyai.

Ez egy új adó, amelyet katasztrófavédelmi hozzájárulásnak hívnak. Az adó mértéke a veszélyes tevékenységgel összefüggésben keletkezett – a jövedéki adó és az energiaadó összegével csökkentett – éves nettó árbevételének 0,1 százaléka. Igen jelentős összeg. Ha több ilyen veszélyes tevékenységet végez valaki, akkor az után a tevékenység után köteles az új adót megfizetni, amelyik a legnagyobb összeget, hozzájárulást eredményezi.

A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága most március 31-ig írta össze az új adóalanyok körét. 2012. június végéig az adóalanyoknak nyilatkozniuk kell az előző év adatai alapján számított katasztrófavédelmi hozzájárulásukról és ennek az összegnek a 40%-át be is kell fizetniük, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság számlájára. Ez a hatóság nyilván ellenőrizni fog, és október végéig arról is dönt, milyen fennmaradó összeget fizessenek meg az adózók év végéig. A hatóság azzal számol, hogy éves szinten 1,5 milliárd bevételhez jut, döntően a veszélyes üzemek befizetéseiből, illetve a kiszabható büntetésekből. Mert a hatóság büntethet is, milliós nagyságrendben.

Az új adónem – nevezhetjük hozzájárulásnak, de attól még új adó lesz – kérdéseket vet fel. Elsősorban egy új adónem ilyen formában való bevezetésével és igen korlátozott körű adóalanyiságával kapcsolatban. Megfelelő és hatékony módja-e ez annak, hogy a hazai katasztrófavédelem bevételhez jusson? Nem sérti-e a piacgazdaság alapvető gazdálkodási szabályait, annak elvárható tervezhetőségét? És még sorolhatnám. Vagy, hogy mi indokolja a katasztrófavédelmi hatóság új döntéskörrel és felügyeleti, illetve ellenőrzési és büntető-jogkörrel való felruházását, hiszen ott vannak a környezetvédelmi hatóságok. És még sorolhatnám.

És néhány tudatosan zöld kérdés, ráadásnak. Csökkenthető-e a veszélyes anyagok előállítása és felhasználása ily módon?

Zacskóban: műtrágya

Mi fogyasztók és az óriási veszélyesanyag felhasználók és tárolók, mint az egészségügyi szolgáltatók köre – fogunk-e ennek következtében tudatosabban dönteni, hasznosítani anyagokat, annak érdekében, hogy a veszélyes anyagok felhasználása fokozatosan visszaszoruljon, vagy azokat nem veszélyes anyagokkal helyettesíteni lehessen. Ezek az igazán fontos kérdések és célkitűzések. Vagy tévedek?

Azt gondolom, hogy a válasz ezekre a kérdésekre nem az új adónem, még ha azt a döntéshozó katasztrófavédelmi hozzájárulásnak hívja, akkor sem.


[1] Forrás: napi.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

tizenkettő + tizenhat =