Klímacsúcs, itthon a negyedik

Negyedik alkalommal rendezi meg a Klíma Klub non-profit szervezet a Magyarországi Klímacsúcs elnevezésű konferenciát, amely tudományos, gazdasági, ipari és civil szervezetek közös, évente megrendezett fóruma. A fórumok feldolgozzák a globális klímaváltozások előidézte helyzeteket és problémaköröket. Igyekeznek gazdasági, vállalati, társadalmi, politikai (vagy, ahogy ők fogalmaznak döntéshozói), tudományos és környezeti aspektusokat egyeztetni annak érdekében, hogy az általuk legégetőbb problémákra minél támogatottabb megoldások szülessenek.

Tavaly, a III. konferencia konkrét hat pontban megfogalmazott ajánlások ismertetésével zárult.

  • „Legyen a kormánynak cselekvési dokumentuma, mely figyelembe veszi az EU felé vállalt kötelezettségeinket és a zöld gazdaság elvét
  • Jogszabályi intézkedések meghozatala: megújított energiastratégia, vízügyi stratégia, klímatörvény, nemzeti fenntartható fejlődési stratégia kidolgozása
  • A megelőzés elvének érvényesítése, hiszen a megelőzés olcsóbb, mint a kárelhárítás
  • A szakszolgálatok megerősítése, technikailag, minőségileg és létszámban is, a Klíma Klub támogatja a szakmai klaszterek létrehozását
  • Tudatformálás, egyéni szerepvállalás és öngondoskodás erősítése
  • A tudományos kutatás és innováció erősítése”

Számos területen történt előrelépés a tavalyi konferencia óta, ez vitathatatlan. Ha kritikus szemmel egyelőre csak a döntéshozói oldal néhány, a közös ajánlásokban szereplő területét néztem, akkor meg kell állapítanom, hogy maradt teendő. Az előző ciklusban elnapolt klímatörvény tervezetének sorsát például nem ismerjük. Erős és meghatározó volt a szakmai vélemény, hogy az ipar és a gazdaság szereplőinek bevonása nélkül nem is lehet majd megfelelő törvénytervezetet alkotni.[1]

2011 októberében elfogadták viszont a 2030-ig szóló energiastratégiát és a kormányzat ez év tavaszára vállalta a cselekvési terv elkészítését.[2] A stratégia prioritásait pont a megújuló energia besorolásának szempontjából vitatja ellenzéki parlamenti párt és számos szakmai szervezet. Érdekes lenne a Klímacsúcs vitáját, értékelését meghallgatni például erről a jelentős, a következő 20 esztendőt meghatározó stratégiáról, hiszen mielőbbi elkészítését ők is szorgalmazták.

A tavalyi esemény az ’alkalmazkodás’ képességének és a ’védekezés’ hatékonyságának javítását hangsúlyozta. A mostani csúcs sokat vállal: megújuló energiák, energetika, vállalati szerepvállalás és fenntartható fejlődés – a kulcs tematikái. A résztvevők listáját és az előadások témáját olvasva megállapítom, nem hagy sok kifogásolni valót a IV. konferencia. Bizonyos, hogy lesz visszhangja és hatása.

Ugyanakkor, nem tagadva rendezvény és a szakemberek eddigi munkájának fontosságát, reményeim szerint több hangsúlyt kap majd az, hogy áttekintik az eddigi ajánlásokat, vállalásokat és kialakítanak valamilyen nyomonkövető, monitorozó vagy kiértékelő gyakorlatot. Sokat adna az egyeztetés, közös gondolkodás értékéhez.

A Magyarországi Klímacsúcs véleményem szerint a megfelelő megközelítést alkalmazza: közös platformra hívja az érintetteket és eredmény-orientált vitában alakítja, alakíttatja ki a közös álláspontot. Csak így képzelhető el, hogy az ajánlások előbb utóbb vállalásokká és teljesített gyakorlattá válnak – mindegyik érintett körben, a politikusok, bürokraták, a gazdaság szereplői, a tudományos és a civil szervezetek, a társadalom legátlagosabb, egyéni tagjai körében is.

Egymásra mutogatás helyett.


[1] Az EU-ban csak Angliának (2008) és Skóciának (2009) van ún. klímatörvénye.

[2] http://www.piacesprofit.hu/klimablog/energiajovo_igy_kepzeli_a_kormany.html

A konferencia-program: http://klimaklub.hu/webgalamb/files/download/73/klimacsucs_2012_program.pdf

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

1 × egy =