Vállalati környezetvédelem

A múlt héten Zöld Henrik kolléga már foglalkozott a vállalati környezetvédelemmel, ebből is elsősorban a cégek társadalmi felelősségvállalás keretében végzett környezetvédő akcióikkal. Z.H. posztjában két pozitív példa mellett említést tett a zöldek gyakorta hangoztatott kritikájáról is, amely szerint a környezetvédelem sokszor csak máz, amellyel éppen környezetkárosító tevékenységüket akarják elfedni, vagy másokkal szemben így akarnak versenyelőnyre szert tenni. Ahelyett, hogy pénzüket és energiájukat inkább a kimerülő erőforrások takarékos használatára, a megújuló erőforrások használatára való áttérésre, vagy a hulladékok keletkezésének a minimalizálása fordítanák.

Én tovább vittem a gondolatot, és annak néztem utána, mit gondolnak erről maguk az érintettek? Miért végeznek környezetvédő beruházásokat, érzik szükségét, hogy termékeiket zöld márkajegyekkel lássák el, vagy, hogy zöld akciókat kezdeményezzenek? Mi motiválja őket a környezetvédelemre?

Németh Patrícia doktori disszertációjában alaposan feldolgozta a vállalati környezetvédelem témáját, feltárta ennek széles összefüggésrendszerét, ám én ebből mindössze néhány empírikus kutatási adatot emelnék ki, azokat is csak azért, hogy közelebb kerülhessünk a vállalatok zöld kommunikációjának, zöld orientációjának megértéséhez. Kicsit közelebb, mint ahová a „haragos zöldek” eljutottak.

A cégek megkérdezett vezetői, munkatársai szerint a vállalatok környezetvédő tevékenységére a legerősebb befolyást az állami és önkormányzati szervek (2,78), a vállalati központ (2,5) és a menedzsment (2,34), valamint az üzleti szféra: a kereskedelmi vevők (2,33) és a részvényesek (2,16) gyakorolnak. Csak utánuk jöhetnek a környékbeli csoportok, a környezetvédők és a fogyasztók.(Az egyes csoportok befolyásolási erősségét egy 3-as skálán – nem jelentős, közepes, nagyon jelentős – lehetett értékelni.)

Nyilvánvaló, mondhatnánk, de azért mégis meghökkentő, hogy a legerősebb hatást a vállalati környezetvédelmi tevékenységre nem a környezet-érzékeny csoportok (közelben lakók, környezetvédők, fogyasztók), hanem a szabályozó hatóságok és belső vállalati csoportok képesek tenni. Más kutatások esetében átrendeződik a sorrend, de egy pont biztos marad, mindenhol a hatóságok vannak az első helyen.

A másik megfontolásra érdemes eredmény a vállalatok motivációival kapcsolatos. A cégek, saját bevallásuk szerint, leginkább arculatuk javítása, a kockázataik csökkentése és a különböző (hazai és EU-s) szabályozók betartásának kényszere miatt végeznek környezetvédelmi beruházásokat. A társadalmi nyomás hatása ebben a vonatkozásban sem túl erős, a rangsorban az utolsó előtti helyen szerepel.

Motivációs tényezők

átlag az 5-ös skálán

A vállalati arculat javítása

3,54

Környezeti kockázat csökkentése

3,50

Az EU környezetvédelmi szabályozása

3,50

Látható környezetvédelmi problémák (pl. veszélyes hulladék) megoldása

3,47

A jelenlegi hazai szabályozás szigorúsága (pl. bírságterhek nagysága

3,42

A hazai szabályozás várható szigorúsága

3,42

Társadalmi (helyi lakóközösség, zöld szervezetek) nyomása

2,28

Vetélytársak piaci nyomása

2,22

Mindezek azért fontosak számunkra, hogy tisztán lássuk, milyen valóságos tényezők alakítják cégek környezeti tevékenységét. Igazat kell adnunk a szerzőnek abban, hogy „a vállalatoktól csak addig lehet elvárni a társadalmi célú tevékenységet, amíg az profitérdekeit és piaci pozícióit alapvetően nem veszélyezteti. Az már nem várható el a vállalattól, hogy „jótékonysági intézményként” viselkedve vállaljon fel társadalmi – köztük környezetvédelmi – tevékenységet.” (Németh Patrícia: A vállalati környezetvédelmi tevékenység szerepe a versenyképességben, a piaci sikerességben. Ph.D. értekezés. Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástudományi Ph.D Program, 46. oldal). Világos beszéd, egyben válasz is a vállalati környezetvédelem miatt fanyalgóknak, akik gyakran – túlzó és teljesíthetetlen – elvárásokat támasztanának a cégek felé. Ugyanakkor figyelmeztetés a vállalatoknak is, hogy a pusztán profitérdekek által motivált, átlátszó, hazug környezetvédelmi propagandájuk könnyen visszaüthet. „Ha a vállalatok indokolatlanul, vagy megalapozatlanul csak hivatkozik a környezetvédelemre, akkor gyakran ugyan rövid távon átmeneti sikereket érhet el, de hitelességét elveszítve, hosszabb távon a piaci részesedés csökkenését eredményezgeti. (Németh Patrícia: A vállalati környezetvédelmi tevékenység szerepe a versenyképességben, a piaci sikerességben. Ph.D. értekezés. Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástudományi Ph.D Program, 60. oldal)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

kettő × öt =