Zöldkártyát! avagy + új ország besorolást

Sok jó és kevésbé jó focit néztünk a napokban. S előkerültek a sárgalapok meg a piroslapok. Legtöbbször megérdemelten. Néhányan elhagyták a pályát, kispadra kényszerültek. Nem örültek neki.

Kapjanak-e az országok új osztályzást a környezetvédelmi, környezettudatos teljesítményüknek megfelelően? Zöldkártyát, zöldlapot minden országnak? ’Végre egy igazi kérdés!’ – kommentált a BBC a Rió+ világtalálkozó kapcsán.

Valójában léteznek környezeti teljesítményértékelő (KTÉ) besorolások hiszen a CO2 kibocsátást meghatározott mutatók szerint mérik és az erdőirtást, erdő-kitermelést úgyszintén. Néhányan a világ vezető környezeti szakértői közül – közöttük Dr. Matt Prescott, volt oxfordi egyetemi tanár, aki néhány évvel ezelőtt maga kezdeményezte az „energiatakarékos nap” megtartását – azonban felvetették, legyen egy minden szempontot egyesítő minősítés. Eszerint lenne egy környezeti pontozókártyája, scorecard-ja minden országnak. Ez egyértelmű és közérthető lenne. Zöldkártyát a világ környezeti pályáján játszó országoknak! Valamennyiünknek!

Az új minősítés minden környezeti szempontot megjelenít: így az üvegházhatásra gyakorolt gáz-kibocsátást, a természetvédelmi területek arányát az ország területén, az erdőtelepítések és erdőkitermelés nettó arányát, a levegő minőségét, a védett fajok jelenléte és fennmaradása szempontját és még sorolhatnám.

Dr. Prescott komoly előkészítést végzett és jól időzítette javaslatát: egyszerre a Rio+ Föld-csúcsra és a G20-ak találkozójára Mexikóban. Az új környezeti pontozókártya – nevezzük zöldkártyának – egyelőre a G20-akat, pontosabban annak 19 országát minősíti az Environmental Rating Agency (az ERA, a Környezeti Minősítési Ügynökség) szakmai keretei között.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Minden ország gazdasága beleépül az ország környezetébe, és az ország új mutatója, rendszeres környezeti besorolása egyértelműen hasznos információ lenne azoknak a befektetőknek, akik arra törekszenek, hogy mind rövid, mind pedig hosszú távon minimalizálják a befektetési kockázatot.” – állítja Dr. Prescott.

A környezetvédelmi szempontok már most befolyásolják a befektetők döntéseit. Milyen hatással lenne az országokra, befektetőikre, ha valóban bevezetnék a rendszeres zöldkártya-osztást, az Overall National Environmental Performance Rating, ONEPR-minősítést? Hallhatnánk-e a hírekben például azt a hírt, hogy “az Egyesült Királyság zöldkártyája további romló tendenciát mutat, és a tavalyi A+ból A mínuszra csúszott vissza, amint a brit kormány a megújuló energiára fordított támogatásokat visszafogta…”? És ha ez lenne a BBC egyik vezető híre, akkor mi történne? Milyen igazi fejlemények lennének? Mi lenne kívánatos? Lehetne ez hatással a hosszú távú gazdasági befektetésekre? Egyáltalán kellene-e, hogy hatással legyen? – feszegeti a kérdést a BBC.[1]

Az igazi hatás a hírnévre, az ország nemzetközi megítélésére kifejtett hatása lehetne. Dél Koreára például az utóbbi időben úgy tekintenek, mint ‘zöld ország’-ra. Holott – amint az ERA elemzéséből egyértelműen kiderül (lásd az ERA ábrát fent) csak BBB-minősítést érdemel az ez évi zöldkártyáján. Nem meglepő, hogy az első 19 zöldkártya kiosztásnál a listavezető minősítést (egyelőre csak egy A+), azaz a legkisebb szabálytalanságot elkövetőnek járó zöldkártyát Németország kapta. A G20-ak sereghajtója ezúttal egy B- besorolással Szaud-Arábia és India. Mindkét ország alulteljesít a levegő tisztasága, a víz környezettudatos kitermelése és az ún. tengeri védett területek[2] (MPA) fenntartása tekintetében. India ráadásul csapnivalóan teljesít a széndioxid-kibocsátás csökkentés kötelezettsége terén.

Egyetlen ország sem kapott AAA minősítést de AA minősítést sem. De a most minősített 19 ország közül egyik sem került a ‘kidobandó, elvetendő’ (junk status) osztályba. Pedig a rettegett C minősítés itt is azt jelentené, hogy megfontolt befektető rájuk sem nézhetne.

A zöldkártya minősítés azonban egyelőre csak egy javaslat. Sok kérdéssel.


[2] Marine protected areas (MPA) kifejezés a tengerek, óceánok védett területeit, felületét jelöli.  Érdekes összeállítást olvashat a következő linken ezekről: http://ocean.nationalgeographic.com/ocean/take-action/marine-protected-areas/

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

egy × egy =