Hova kerülnek a karbonforintok?

Bár az egyik a globális környezetvédelem egyik legabszurdabb vadhajtásának tartjuk a szén-dioxid kvóták kereskedelmét, csak támogatni lehet a legújabb francia kezdeményezést: az értékesítésből származó bevételt a kormány kizárólag lakások energetikai felújítására költi. A magyar felhasználás módjára még várnunk kell.

Fotó: flickr.com

Nemrég Francois Hollande, Franciaország elnöke bejelentette, hogy a szén-dioxid kvóták árveréséből származó bevételeket teljes egészében a francia lakások energetikai felújítására fogják fordítani. A francia elnök szerint a cél az, hogy évente 1 millió otthon, azaz a teljes állomány majd 4 százalékát újítsák fel a várt évi 170 milliárd forintnak megfelelő francia állami kvótabevételből. A kispénzű családok felújítási terveit segíti az, hogy a támogatás részben vissza nem térítendő, részben pedig kedvezményes hitel. A lakosságnak szánt hitelek kezelésére létrehoznak egy állami zöld bankot. A hiányzó önerő pótlására lakossági szintű ESCO-programot hoznak létre: a kivitelező viseli a kezdeti költségeket, amit a tulajdonos a megtakarításokból fizet vissza. Emellett adókedvezményekkel is támogatják a komplex energetikai felújításokat.
Magyarország 2012 és 2020 között évente kb. 35 milliárd forintra számíthat az EU széndioxid kibocsátás-kereskedelmi rendszerében lefolytatott kvóta-árverésekből. Ezen források legalább felét jogszabály szerint az éghajlatváltozással kapcsolatos célokra kell költeni. A Magyar Energiahatékonysági Intézet szerint a karbonforintok elköltésének legcélszerűbb módja, ha azokat a hazai épületek energiahatékonyságának fejlesztésébe fektetjük be. Ez egyszerre segíti a gazdasági fellendülést, munkahelyeket teremt, és jelentős mértékben csökkenti a rezsiköltséget is.
Álláspontjuk alapján ezt a forrást a meglevő Zöld Beruházási Rendszerben kéne felhasználni, a már beadott lakossági felújítási pályázatok finanszírozására. 2014-től pedig egy ún. Nemzeti Felújítási Alapba kerülnének a karbonforintok, amely felújításokat finanszírozna EU-s források és banki hitelek bevonásával. Az Alap által fedezett beruházások nemcsak a rezsit csökkenthetnék, de kb. 20 ezer új munkahelyet is teremtenének és évi közel 30 ezer lakás felújítását tennék lehetővé.
Bár a karbonforintok már 2012 folyamán rendelkezésre állnak, a Kormány eddig még nem nyilatkozott arról, hogy mire kívánja azokat felhasználni. Pedig a lakossági felújítások támogatására nagy szükség lenne, hiszen a magyar háztartások rezsiköltségei egyre nagyobbak. Az EU-s források azonban ilyen célokra nem használhatók 2014 előtt, és a 2013-as költségvetés mindösszesen 1 milliárd forintot biztosít lakossági felújításokra, amiből kb. 1000 lakás támogatható. Egyúttal ez a forrás mentőövként szolgálhatna a küszködő magyar építőipar és az abból megélni próbáló emberek számára, hiszen rövidtávon újraindíthatná a beruházásokat. A karbonforintokra vállalt többéves állami kötelezettség-vállalással pedig tervezhetővé, kiszámíthatóvá válnának az építőipari megbízások, ami már építőanyag-gyárak építését is lehetővé tenné.
Mintegy másfél éve több hazai cég nem jut hozzá az általa megtermelt, sőt, már előre el is adott szén-dioxid kvótáihoz. Emiatt az állam sem kapja meg az ügyletből rá jutó, 10 százalékos hasznot.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

2 + négy =