A válság hatásai: többet használ, mint árt?

A környezetvédelem a válság vesztese – jelentette ki nemrég Szabó Marcel, akit röviden zöld vagy környezetvédelmi ombudsmannak szokás nevezni. (Nem véletlen, ki tudná megjegyezni hivatalos titulusát: az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelméért felelős új helyettese.) Állítása egyrészt nyilvánvaló igazság, ám más szempontok is érvényesíthetők talán.

Szabó Marcell szerint a válság miatt szűkülnek a környezetvédelemre fordítható források, miközben számos fejlett államban, köztük a Magyarországon is alkotmányos elvek rögzítik, hogy a jogvédelem már elért szintjéről visszalépni nem lehet. Kormányzati feladat és felelősség megoldani, hogy az eddiginél hatékonyabban, kevesebb pénzből is megfelelő szinten ellássa az állam ezeket a feladatokat. A szakember hozzátette: nemzetközi szinten is fontos az erőteljes fellépés, hiszen például az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását korlátozó kiotói jegyzőkönyv vállalásai csak 2012 végéig szólnak, és a megújításukban az eredetileg részt vevő államok egy része nem érdekelt, ezért a folyamat jövője az Európai Unió erőfeszítései ellenére meglehetősen bizonytalan. Az Egyesült Államok nyugati partjai és a Hawaii-szigetek közötti csendes-óceáni területeken az áramlatok becslések szerint két Egyesült Államok méretű hulladékszigetet hordtak össze, ami súlyosan károsítja az élővilágot, és még csak megbecsülni sem lehet, milyen műszaki megoldásokkal, mekkora anyagi ráfordításokkal lehet megtisztítani az óceánt. Magyarország számára azért is fontos a nemzetközi együttműködés, mert egyre több érv szól amellett, hogy a globális felmelegedés által leginkább érintett országok közé tartozik.
Az ombudsman-helyettes jó és fontos dolgokra hívja fel a figyelmet, és letagadhatatlan: amikor az embereknek és államoknak egyaránt kenyérgondjaik vannak, addig kevés figyelem és még kevesebb forrás fordítható a környezetvédelemre. Tiszta logika, nehéz belekötni. A valóság azonban eltér az általános vélekedéstől.
Egy egyszerű, kicsit öncélú megoldással igyekszünk illusztrálni, mire is gondolunk. A költséghatékonyság és a környezetvédelem jegyében született, nem éppen világrengető, de bájos és innovatív ötletről számolunk be. Reklám-szóróanyagok helyett az egyik világcég a kávézókat támadta meg legújabb kampányával, de papír felhasználása nélkül. Kampányanyagát internetes oldalára töltötte fel, a kávét fogyasztók pedig QR kódos süteményt kaptak a csésze fekete mellé. A finomságra ehető rizspapírral került a kód, így fogyasztás közben okostelefonnal leolvasható volt az üzenet.
Természetesen nem ez az apróság váltja meg a világot és teszi helyre a globális klímaváltozást. De az szemmel látható, hogy a válság, a pénzszűke új, kreatív innovációkra sarkallja a vállalatokat és az országokat is. Ez igenis kedvez a környezetvédelemnek, a zöld gondolat és technológiák elterjedésének. És épp az amerikai elnökválasztás mutatta meg, mennyire nem hagyható figyelmen kívül a gazdasági válság közepén sem a környezetvédelem. Obama elnök újraválasztásában talán minimális, de nem elhanyagolható szerepet játszott az is, hogy New York vezetése végül, feladva semlegességét, a demokrata jelölt mellé állt, éppen az elnök környezetvédelmi elkötelezettségére hivatkozva.
A válság innovációra sarkall, a környezetvédelem pedig van olyan jó és hosszú távú üzlet, hogy a leleményes cégek jól jöjjenek ki belőle. Ez pedig nekünk és az egész bolygónak jó üzlet lesz.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

12 − négy =