Energiatakarékosság vagy rezsicsökkentés?

A 10 százalékos energiacsökkentés interpretációi felszínre dobtak néhány olyan szempontot, amit érdemes lenne ezen a blogon is megvitatni.

Az intézkedést támogatók legfőbb érve az, hogy az energiaárak oly mértékben megnövekedtek, amelyek már az alacsonyabb jövedelműeken kívül a középosztály tagjainak megélhetését is veszélyeztetik. A rezsiköltségek időről időre stabilan emelkednek, a családok jövedelmük lassan irreálisan nagy részét költik a lakás fenntartására, illetve a lakhatásra. (HVG) Becslések szerint a családok jelentős hányadánál (50%) a létfenntartási kiadások felét, további 20 százaléknál még ennél is többet költenek rezsire. Szociális szempontból tehát indokolt az intézkedés, de vajon ez a megfelelő mód a rezsi csökkentésére? A környezetvédő szervezetek szerint nem. Ők úgy vélik, ennél hatékonyabb és hosszabb távon is biztatóbb megoldás lenne a takarékosság. Például energiatakarékos eszközök (izzók, hűtő- és mosógépek stb.) használatával; nagyobb fokú tudatossággal, odafigyeléssel (pl. fürdés helyett zuhanyozás, szobahőmérséklet csökkentése, mosási hőfok megfelelő beállítása stb.); és főként a lakások fűtésének, hőszigetelésének, gépészeti berendezéseinek modernizációjával; vagy alternatív energiaellátó rendszerek beiktatásával a mostani csökkentés többszörösét is el lehetne érni.  Mindezek valóban hozzájárulnának a családok rezsiköltségének további csökkentéséhez? Mindenképpen, bár szerintem ezek is csak hosszabb távon hoznák meg a kívánt eredményt. Miért gondolom ezt?

Nincs elegendő – saját, állami, közösségi – forrás a rosszul épített lakások, elavult fűtési rendszerek lecserélésére. Nem tudom, hogy a 4,4 milliós lakásállomány hány százaléka szorulna megújításra, de az biztos, hogy milliós nagyságrendről lehet szó. 2012-ben a kormány 1,6 milliárd forintot biztosított erre, ami kb. 400 lakás korszerűsítésre volt elegendő, ám, ha ennek tízszeresét költenék évente, az is nagyon kevés lenne. A lakossági források nagyobb arányú bevonása pedig jövedelmi korlátokba ütközik.

A környezettudatos fogyasztók tábora örvendetesen nő, de még nagyon sokan vannak, akik megszokásból, érdektelenségből nem törődnek az energiahatékonysággal, akkor sem, ha tudják, ezzel sokat spórolhatnának. A takarékosság főként beállítódás kérdése, márpedig tudjuk, az attitűdök nehezen változtathatók. (A rezsicsökkentés legnagyobb hibájának éppen azt róják fel, hogy elkényelmesít, nemhogy erősítené, gyengíti az egyéni felelősséget.)

Nem megfelelő a tájékoztatás. Sok zöld szervezet – külön-külön – foglalkozik ezzel, de információik kevés emberhez jutnak el, azok is csak alkalomszerűen. Sokat segítene ezen, ha állami segítséggel, összehangolt, a teljes népességre kiterjedő, erőteljes felvilágosító kampányt lehetne szervezni.

Különböző okok miatt maguk a lakosok is csak mérsékelten látnak lehetőségeket háztartásuk rezsiköltségeinek csökkentésére. A GKI Fenntartható Fejlődés Évkönyvének erre vonatkozó adatsora szerint takarékosságról leginkább az áram- és vízfogyasztásnál, legkevésbé a közlekedés és a fűtés esetében lehet szó.

Kérjük, értékelje egy 5 fokozatú skálán (ahol 1 egyáltalán nem, 5 nagy mértékben), hogy az Ön háztartása reálisan milyen mértékben tudna takarékoskodni, fogyasztását csökkenteni az alábbi területeken a következő egy év során!

(nem fűtési célú) áramfogyasztás

3,19 pont

fürdőszobai vízfogyasztás

3,11 pont

konyhai vízfogyasztás

3,07 pont

háztartási hulladék képződése (visszaváltható termékekkel, komposztálóval)

3,03 pont

közlekedés (tömegközlekedésre, biciklire váltás)

2,83 pont

fűtés

2,79 pont

GKI Zrt. (lakossági felmérés, 2010. október)

A poszt címében szembeállítottam az energiatakarékosságot a rezsicsökkentéssel (vagy-vagy), pedig valószínű, hogy együttes alkalmazásuk (is-is) lenne inkább üdvözítő. Ezt indokolja a családok jövedelmi helyzete, az energiaszámlák magas aránya a családi büdzsében, a rendelkezésre álló források szűkössége, és nem utolsó sorban a sokszor pazarló, az egyéni felelősséget nélkülöző fogyasztói mentalitás.

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

1 + 2 =