Csak a szegények szemetelnek? – Illegális hulladéklerakás

„Arra, hogy szemetes, koszos a város sok mindent lehet mondani “kifogásként”, csak azt nem, hogy ez az alacsony életszínvonal meg szegénység meg ilyesmi miatt van. Olyan, hogy “megélhetési szemetelés” tudtommal nincs, ez a kultúra, illem és intelligenciaszint alacsony mivoltát jelzi.” (maques’sparks )

Van egy nem kívánatos hatása is a szelektív gyűjtésnek. Mint minden környezetkímélő technológia, a szelektív rendszer is többe kerül, ez pedig arra késztethet fogyasztókat, hogy különböző eredetű hulladékaikat erdőkbe, árokpartokra, parkoló autók közé rakják le. Erre a szegénység lenne a magyarázat? Nem zárhatjuk ki a kapcsolatot, de az biztos, hogy a szemetelésnek nem az anyagi korlát a legfőbb oka. Igaz, hogy a kisjövedelmű lakosok a nettó jövedelmük akár 2-3%-át is a hulladékdíjra költik, (ami látszólag nem nagy összeg, de van, akiknek ez bizony sokat számít), de az is, hogy az önkormányzatok komoly kedvezményeket adnak az igazán rászorulóknak, például a 70 éven felülieknek, nagycsaládosoknak, fogyatékosoknak stb.

Azzal, hogy a hulladékot műanyag zacskókban, zsákokban kiviszik az erdőbe, valójában csak azok nyerhetnek, akik annyi hulladékot halmoznak fel, ami nem fér el, vagy nem tehető be egy kukába (sitt, festékek, gumiabroncs, akkumulátor stb.). Meg azok, akik – a chipes edényekben elszállított – hulladékmennyiség után, arányosan fizetnek, de ilyen még kevés helyen van. Azoknak viszont, akik nem ilyen rendszerben szállíttatnak, akkor is fizetniük kell, ha történetesen nincs mit. Ha pedig az ingatlan tulajdonosa nem tudja, vagy nem akarja a díjat kiegyenlíteni, annak is elszállítják hulladékait, ám díjhátralékát a jegyző be fogja rajta vasalni. Persze, ha tudja, de ez más kérdés.

Az illegális hulladéklerakás, szemetelés tehát nem igazolható szegénységgel, még akkor sem, ha kétségtelen, gyakran együtt járnak. Nem, mert takarékossági szempontból sincs mindig értelme, ráadásul más módja is van a hulladék csökkentésnek. Ami rendelkezésére áll mindenkinek, jövedelmi helyzetétől függetlenül. Nem érdemes a szemetet erdőbe vinni, autók közé lerakni, ha van más, környezetkímélő egyben takarékos megoldás is.

Gyűjthetünk szeletíven, papírtól, üvegektől, pet palackoktól már most is nagyon sok helyen szabadulhatunk meg ilyen módon. Komposztálhatunk, ettől nem csak a hulladék mennyisége lesz kevesebb, hanem értékes humuszhoz is jutunk. Jelezhetjük postaládánkon, hogy nem kérünk reklámagyagokat. Meghibásodott tárgyainkat, megjavíttathatjuk, és használt ruháinkat sem kell feltétlen kidobnunk, tovább is adhatjuk másoknak. Vásárlásainkkor előnyben részesíthetjük a tartós termékeket, a kimért élelmiszereket, amelyeket szövet, papír szatyorban, kosárban is hazaszállíthatunk. A konyhában papír helyett használhatunk törlőruhákat, csomagoló szalvéta helyett konyharuhát, vagy dobozokat, drága tisztítószerek helyett szódabikarbónát, ecetet. A lejárt gyógyszereke visszavihetjük a gyógyszertárba, veszélyes anyagokat a hulladékudvarba, a háztartási sütőolajat a benzinkutakhoz. Aki komolyan gondolja, itt még újabb tippeket is találhat. http://csaladhalo.hu/cikk/hatter/kis-gondolkodas-kis-odafigyeles-nulla-hulladek Saját tapasztalatból mondom, a hulladékmennyiség kis odafigyeléssel felére, harmadára csökkenthető. A társasházban, ahol élek, régebben két kukára volt szükségünk, de amióta szelektíven gyűjtünk és használjuk a komposztálót is, már egy is elég. Ha valaki nekem nem hinne, higgyen az osztrákoknak. Ausztriában háztartásonként és évente száz kilogramm kommunális hulladékot szállítanak el, míg nálunk ennek a három-négyszeresét. Van hova fejlődnünk!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

5 − 1 =