A környezettudatosság szintje

Egy friss közvélemény-kutatásra hívnám fel a figyelmet, amely a környezetvédelmi beállítottságot, környezeti tudatosságot vizsgálta Magyarország nyugati vidékén.

 

 

Aki már járt arra, tapasztalhatta, a települések, a porták tiszták, rendezettek, de azt nem tudhatja, legfeljebb sejtheti, hogyan gondolkodnak erről az itt élők.

A kutatás adatai szerint a lakosság túlnyomó többsége szelektíven gyűjti a hulladékot, tudatosan vásárol, de nem nagyon komposztál, és a veszélyes hulladékokkal sem tud mit kezdeni. Nézzük kicsit részletesebben!

A szelektív gyűjtés széles körben elterjedt ezen a vidéken, a válaszadók több mint kétharmada állította, lakásának környékén van szelektív gyűjtő, amit rendszeresen (67,8%), vagy alkalmanként (16%) használni is szokott. De miért jó ez nekik, amikor semmi hasznuk sincs belőle? Azt mondják, azért, mert a szemétből értékes anyagokat lehet kinyerni, amiket újra fel lehet használni, ezen kívül könnyebben lehet szállítani, és higiénikusabban kezelni. Akik nem gyűjtenek, azoknak sincs elvi kifogásuk ellene, csak a konténerek távolsága és a keletkezett hulladék mennyisége akadályozza őket ebben.

Az elkötelezett környezetvédők azt mondják a szelektív gyűjtés nem igazán jó megoldás, helyette inkább a hulladékképződés megelőzését ajánlják. (Zéró hulladék.)  Ennek számos technikája ismert, amit elég jól, és elég gyakran használnak a Sopron környéki települések lakói. Nagyon sokan nem dobják ki használt ruháikat, inkább továbbadják másoknak (81,3%); vásárlásaikhoz papírból, szövetből készített táskát, a kosarat (65,8%), vagy otthoni műanyag szatyrot (32,8%) visznek; meghibásodott tárgyaikat, háztartási eszközeiket sem dobják ki, inkább megjavíttatják (42,5%); és előnyben részesítik a tartós termékeket (46,5%). Ugyancsak sokan állítják, bár ezeket némi fenntartással kell fogadnunk, hogy inkább környezetbarát (43,3%) vagy újrahasznosított anyagból készült termékeket, például újrapapírt vásárolnak (34,7%). Nagyon kevesen jelzik viszont postaládájukon, hogy nem kérek hirdetési újságokat, szórólapokat (10,5%).

Kevesen, alig több mint egyharmaduk állítja, hogy szokott komposztálni. A többiek nem, köztük szép számmal olyanok is, akiknek erre egyébként lenne módja, mert kertes, kertkapcsolatos házban laknak. Komposztálás helyett sokan inkább elássák, elégetik a „zöld javakat”, vagy nemes egyszerűséggel belerakják a kukába.

A veszélyes hulladékoknak is csak egy része kerül megfelelő helyre. A gyógyszerek 45,7 százaléka a gyógyszertárakba, a festékek 9,5 százaléka, az elektronikai hulladékok 23,5 százaléka a hulladékudvarokba, a háztartási sütőolajok 12,3 százaléka az átvevőhelyekre. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy sok háztartásban valóban nem keletkezik ilyen hulladék, mert nem szednek gyógyszert, a festők elviszi a megmaradt anyagokat, a sütőolajat feletetik az állatokkal stb.

Veszélyes hulladékok veszélyes elhelyezése

 

Kiönti (kukába, lefolyóba, csatornába

Elássa, elégeti

Nem képződik ilyen hulladék

gyógyszer

16,7%

1,2%

29,7

festékek, hígítók

14,2%

1,3%

46,7

háztartási sütőolaj

38,5%

20,3%

1,5

elektronikai hulladék

13,8%

0,3%

6,0

A szelektív gyűjtésben való részvétellel és a tudatos vásárlói magatartás arányaival akár elégedettek lehetünk, bár van még hova fejlődni, de a komposztálási hajlandósággal és a veszélyes hulladékok elhelyezésével egyáltalán nem. Az mindenesetre ígéretes, hogy az új, házhoz menő és a zöld hulladékokat is külön kezelő rendszer bevezetése után az eddigieknél is többen lesznek hajlandók szelektíven gyűjteni, komposztálni és a veszélyes hulladékot megfelelően elhelyezni. Bízunk benne, hogy valóban így lesz!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

hét − 4 =