Homokzsákok és az építkezés kultúrája

Az árvíz levonultával megkezdődnek a helyreállítási munkák: a sérült épületek, utak rendbehozatala, az ideiglenes védművek lebontása, a homokzsákok, építési anyagok elszállítása, az átázott épületek fertőtlenítése.  Így volt ez az idei árvíz után az egyik leginkább veszélyeztetett településen, Nagymaroson is. Az árvíz után egy-két héttel helyreállt a rend, a várost meg lehetett közlekedni, a bátrabbak már a Duna partra is lemerészkedtek.

A környéket kedvelők öröme mégsem lehet teljes, mert az árvíz után két hónappal még mindig szürke port szórt szemükbe a szél, a bicikliút és a focipálya környékén felhalmozott homokzsákok egy része továbbra is bontatlanul hever szanaszét, úgy, ahogy az árvíz után ideszállították. Pedig a Duna-Dráva Cement Kft. váci gyára felajánlotta a környékbeli településeknek (Nagymaros, Kismaros, Verőce stb.), hogy jelképes összegért megsemmisíti az árvízi védekezésből visszamaradt, veszélyes hulladéknak számító homokzsákokat.

Az egész nem nagy ügy, mondhatnánk, mert a hulladékokat (mert ebben az esetben a homokzsák is hulladék) a város kevésbé frekventált helyére hordták, és nyilván egyszer el is szállítják, vagy szabályosan deponálják. Ami miatt szót érdemel, az egy általánosabb jelenség: az építkezés kultúrája.

Nem tudom, másnak is szemet szúrt-e, hogy nálunk minden építkezés (és ebből a szempontból az árvízi védművek építése, bontása is az), hosszan tartó felfordulással, szeméttel, kosszal, porral jár. A kivitelezők nem törődnek a környezet rendjével, a környéken élők túlzónak egyáltalán nem nevezhető igényeivel: időnként takarítsák fel a szétszórt homokot, szedjék össze az építési hulladékokat, szállítsák el a törmeléket, tartsák tisztán környezetüket.

Azt lehetett hinni, hogy a külföldi cégek megjelenésével az építkezési kultúra is változni fog, de nem. Inkább ők is alkalmazkodtak a hazai „szokásokhoz”. Megteszik azt, amit a saját országukban egyébként nem tehetnének. Képtelen vagyok megérteni, hogy miért van ez így. Miért nem lehet egy kicsit erre is figyelni, miért nem lehet úgy építkezni, bontani, helyreállítani, hogy nem terheljük meg feleslegesen a környezetet?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

hat + 1 =