A kávé sem mindegy…

Fájdalmas tények következnek. Az emberek túlnyomó többségének kihagyhatatlan rítus a reggeli kávéfogyasztás. Amerikától Ázsiáig százmilliók próbálják szervezetüket felpörgetni a napi koffein-dózissal. Mit igyunk? Az ízletesebb arabica, vagy az olcsóbb robusta (infó itt)? Mint alább kiderül, egyáltalán nem mindegy.

18389353_s

A BioScience folyóiratban megjelent tanulmány (itt elérhető angolul) ugyanis egyértelműen kijelenti, hogy a kávéfarmok működése a világban ma több kárt okoz, mint eddig bármikor. Ennek oka elsősorban persze az, hogy az emberiség kávéfogyasztása ugrásszerűen megnőtt az utóbbi 3-4 évtizedben, de a termelési metódusok átalakulása is súlyosan megterheli a környezetet. A termelők minden eddiginél nagyobb arányban térnek át a direkt napsütéses termesztésre, amiknek következtében fák százezreit vágták ki.

Brazília és Vietnám váltak a legnagyobb kávétermelő országokká, ahol kevéssé figyelnek a biodiverzitásra. Korábban kizárólag árnyékos helyekre ültettek kávécserjéket, azonban a fogyasztási szokások megváltozásával, pontosabban az ugrásszerű igénynövekedéssel egyidejűleg, egyre inkább elterjedt a direkt napfényben is termő, lényegesen olcsóbb robusta. 1996 és 2010 között az árnyékban termesztő kávéfarmok aránya 43-ról 24 százalékra esett vissza. (Közben mezőgazdasági szakértők azt is megállapították, hogy a növénybetegségek egy részétől is megóvják a cserjéket, ha napra ültetik őket, így tovább növelhetőek a termésátlagok. Mondanunk sem kell, hogyan döntöttek a termelők…)

Shalene Jha, a University of Texas oktatója, a fent már említett cikk egyik szerzője, pont ebben látja a legnagyobb problémát: „a fák kivágásával számtalan állat veszíti el természetes élőhelyét, arról nem is beszélve, hogy a talaj így kevésbé áll ellen az eróziónak és a klímaváltozásnak.”

12640008_s

Persze nem hagyhatjuk figyelmen kívül az anyagi szempontokat sem, hiszen a többnyire árnyékban termesztett arabica kávék lényegesen többe kerülnek, ráadásul amint azt egy amerikai kávészakértő, Dan Cox elmondta: „a direkt napfényben termett kávé a laikusok számára szinte észrevehetetlen százalékban ízletesebb, mint az, ami árnyékban nőtt”.

Azt gondolom, hogy a kávéügyletek kapcsán annak vagyunk szemtanúi, amire halványzöld környezetvédőként is határozottan nemet kell mondanunk. Nem utasítjuk el az ipari fejlődést és megértjük az emberek megnövekedett kávéigényét is. DE azt nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy ennek következtében esőerdőket vágnak ki, rontják a talaj minőségét, őshonos állatfajok ezreit sodorják a kihalás szélére. Mit tudunk tenni? Higgyünk abban, hogy egy ember is „meg tudja változtatni a világot”! Legalábbis a sajátját biztosan: holnaptól kicsit több pénzt költök és arabicát iszom.

Bringázz munkába! Egészséges?

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), a Magyar Kerékpárosklubbal közösen, 13. alkalommal indította el a kerékpározást népszerűsítő Bringázz a munkába! (BAM) idei tavaszi kampányát április 22.-én, a Föld napján. A program Budapesten, a Kossuth térről indult. A kampány részeként a Kerékpárosklub játékot is szervez. Weblapjukon személyek, csoportok, iskolai osztályok és irodák jelentkezését várják, hogy regisztrálásuk után naponta jelezzék, hogy hány kilométert tettek meg kerékpárral. Ennek az az értelme, hogy bebizonyosodjon, miért éri meg iskolába, munkahelyre biciklivel járni. Azonban az előnyök-hátrányok mérlegéhez ez kevés. Nézzük kicsit részletesebben.

2Az MTVA Híradójának statisztikája az európai bringázási szokásokról

A biciklivel munkába járás előnyei közé kell sorolni, hogy olcsó, gyors, környezetbarát, csökkenti a légszennyezést, a zsúfoltságot, a közlekedési dugók kialakulását. Hátránya lehet viszont, hogy ma még kevés olyan munkahely van, ahol zuhanyozót és biciklitárolót is biztosítanak, ezen kívül nem éppen veszélytelen. A járdákon és az úttesten cikázó bringások a gyalogosok, autósok rémei, és az is kérdéses, árt vagy használ az egészségnek?

Bár az államtitkár a kampány indításakor az mondta, hogy „a kerékpárral munkába járás egészségmegőrző hatása statisztikailag bizonyított”, engem egyáltalán nem győzött meg. Ez lehet, hogy igaz falvakban, zöldövezetekben, erdők mentén, de biztosan nem nagyforgalmú, városi utakon, mondjuk a fővárosban a Kosztolányi téren, a Nagykörúton vagy a Bocskai úton. Maszk nélkül garantált az egészség károsodása.

1

Mégis, ha egyenleget kell vonnunk, újfent megállapíthatjuk, hogy az előnyök túlsúlyban vannak. Még akkor is, ha nincs elegendő bicikliút, ha a kerékpárosok, autósok és gyalogosok nem mindig figyelnek egymásra, ha a lakóházakban, munkahelyeken, iskolákban nincs megfelelő hely a biciklik biztonságosabb tárolásához, ha nem mindegyik vasúti kocsiba lehet kerékpárral felszállni.

3

Nagy ígéretek a Föld Napja alkalmából

„Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”- szól a Föld Napjának jelmondata. Közel 180 országban (köztük hazánkban is) emlékezünk meg valamilyen módon április 22-én az életet adó ökoszisztémánkról. 2013 óta a Google keresőfelülete is animált logóval „ünnepel”.

Természetesen az ipari óriáscégek a társadalmi felelősségvállalás és a fenntartható fejlődés divatos terminusait használva, ekkorra időzítik a témával kapcsolatos bejelentéseiket.Az amerikai elektronikai cégek közül, idén az Apple tartogatta erre az időpontra „Better” (tükörfordításban: Jobb) c. kampányfilmjének megjelenését. Nem kívánom alaposabb kritika tárgyává tenni a cégcsoport bejelentését, sőt mindenképpen örülök neki, hiszen a Föld Napjának jelmondata is arra biztat, higgyünk abban, hogy egyenként is sokat változtathatunk környezetünkön.

3

Lisa Jackson, az Apple igazgatóhelyettese írta egy nyílt levélben: „érezzük annak a felelősségét, hogy bármit teszünk, szem előtt kell tartatunk a környezeti ártalomcsökkentést. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy „zöldebb” anyagokat használunk és folyamatosan új eljárások feltalálásán dolgozunk, hogy megóvjuk környezeti erőforrásainkat.”

A kampánnyal egy időben jelentették be azt is, hogy a Kaliforniában (Cupertino) építendő új központjuk 30%-kal kevesebb energiát fog használni, mint a hasonló méretű épületek, ráadásul egy 7000 fából álló ligetet is telepítenek köré, hangsúlyozván környezetvédelem iránti elkötelezettségüket. Mindemellett arra továbbra is figyelnek arra, hogy új készülékeik kevesebb anyagot tartalmazzanak, mint a korábbiak (pl. az iPad Air kb. 1/3-dal könnyebb, mint elődei). Az Apple üzletekben mostantól újrahasznosítás céljából minden ilyen márkájú terméket visszavesznek, nem is kell „cserébe” újat vásárolnunk.  Az Észak-Karolina állambéli központjuk pedig már most is teljes egészében „tiszta” energiával működik (napenergia).

Tim Cook, az Apple ügyvezető igazgatója így nyilatkozik a Twitteren a cég környezeti filozófiájáról: „jobb állapotban szeretnénk hagyni a Földet, mint ahogy megkaptuk. Büszkék vagyunk az eddigi sikereinkre, de azzal is tisztában vagyunk, hogy sok dolgunk van még a jövőben is.”

1

Örömteli azt tapasztalnunk, hogy egyre inkább a közbeszéd része lesz a fenntartható fejlődés, s egyre többen tesznek is érte. Ugyanakkor arra azért kíváncsi lennék, hogy mi van a kirakat mögött? Jó, hogy az Egyesült Államokban található központjaik ilyen környezetbarát technológiával és alacsony károsanyag-kibocsájtással működnek, de arra is kíváncsi lennék, hogy milyen állapotok uralkodnak azokban a kínai, malajziai gyártóegységeikben, ahol történetesen az én iPhone-omat összeszerelték. Nem akarok túlzottan szkeptikus lenne, de gyanítom, hogy ez a szemlélet egyelőre csak az aggódó sajtónak és a felszínes környezetvédőknek szól. Ázsia meg úgy is messze van…

Elektromos? Hibrid? Egyik sem?

Nem sokat foglalkoztunk még sem az elektromos, sem a hibrid autókkal. Pedig egyre időszerűbb a téma. Mindenfelől azt halljuk, és tapasztaljuk is, hogy a fosszilis energiahordozókkal működő közlekedési eszközöknek hamarosan bealkonyodik, ugyanakkor a Föld lakosainak egy jelentős része továbbra is igazi benzin/gázolaj-temetőkkel megy még oda is, ahová nem feltétlen lenne muszáj. Sőt!
(Aki lemaradt volna pénteki bejegyzésünkről a budapesti közbringa-rendszerről, itt elolvashatja. Mi leginkább ennek az eszköznek szurkolunk, szóval bicajra fel, itt a jó idő!)

15247032_s

Mint minden esetben, itt is vannak érvek pro és kontra. Nemrégiben a mértékadó német portál, a wiwo.de állapította meg egy szakértői elemzésre hivatkozva, hogy a hibrid autók igenis sokkal inkább kímélik a környezetet, mint a korábbi gépjárművek.

Az ellenzők leginkább azzal szoktak érvelni, hogy a gépjárműveket hajtó energia sem „tiszta forrásból” származik, s maga a gyártás során is óriási mennyiségű energiát használnak fel a gyárak.

Azzal nehéz lenne vitatkozni, hogy az autógyártás (és ezzel együtt minden ipari termelés) energiaigényes. De azért a környezetvédő attitűd integrálásával együtt se utasítsuk el teljes egészében az ipari fejlődést. Persze, hogy kevésbé voltak környezetszennyezőek a rómaiak harci szekerei, de ha még mindig ott tartanánk a közlekedést tekintve, akkor nehezebb lenne a tengeren tartózkodó hajókra illegálisan feljutnia bizonyos szervezetek paramilitáris aktivistáinak. Valami ilyesféléről szól a halványzöld szemlélet…

21459909_s

Na, de vissza a kutatáshoz. Az ASG (Automotive Science Group) 45 paramétert figyelembe véve rangsorolta az Egyesült Államokban eladott személygépkocsikat. Az összetett értékelés figyelembe veszi azokat az alapvető faktorokat, amik meghatározzák egy jármű környezetvédelmi paramétereit. (Aki részletesebben szeretne olvasni a rendszerről, itt megteheti. A pártatlan, algoritmusokon, képleteken alapuló kutatás talán egy időre elcsendesíti a kétkedőket.)

A kisméretű autók esetében egyértelműen a tisztán elektromos, hibrid gépek élveznek prioritást. A közepes méretűek esetében is taroltak az új technológiával működő, környezetbarát szériák. A nagyoknál azonban nem sikerült még csak a dobogóra sem felférniük.
(Nemrégiben az is felmerült, hogy komoly balesetforrás a „némán” közlekedő járművek tömeges megjelenése, de ezt azért ne vegyük komoly ellenérvnek. Még akkor se, ha 2019-től szériatartozék a hanggenerátor, hogy a zebrán körül nem nézők is észleljék a „veszélyt”. Felmerül azért, hogy van-e olyan hangforrás, ami felhívná a fülhallgatóval járókelők figyelmét?)

Hogy mi a tanulság? Szerintünk az, hogy nem feltétlen kell óriás monstrumokkal járkálnunk, ha nincs rá mindenképpen szükségünk. Nem akarunk senkit sem lebeszélni arról, hogy megvalósítsa gyerekkori álmát, ha az mondjuk éppen egy 2 tonnás luxusautóban manifesztálódott, de a tudatosan élőket és gondolkodókat bíztatnánk arra, hogy itt se veszítsék el az önkontrollt, még ha pénztárcájuk, vagy társadalmi státuszuk erre is sarkallná őket.

Bubi

Végre Budapesten is megvalósították a Nyugat-Európában oly népszerű City Bike, azaz a városi biciklikölcsönző programot. Nekem még a neve is tetszik. A Bubi, pontosabban a MOL Bubi (mert ugye szponzor is kell) a szervezők szerint több mint egy biciklikölcsönző szolgáltatás, ugyanis a kötöttpályás közlekedéssel kombinálva egy egészen új közlekedési alternatívát kínál. A bérelt bicikliket ugyanis a város 75 pontján le lehet adni, azután pedig villamosra, trolira, metróra, buszra átszállva folytatni az utazást. Persze azért nem ennyire rózsás a helyzet, mert, ahogy elnézem a térképet, bizony a tárolók a belváros közelében sűrűsödnek. Ami a várható forgalom miatt érthető, de térben mégiscsak jelentősen korlátot jelent.

másik kép

A kerékpárokat kétféle módon lehet igénybe venni. Az egyik: személyes regisztrációval és egyszeri díj befizetésével. Így azonosítják be a biciklit használót. A másik lehetőség a bankkártyával történő regisztráció és fizetés a terminálnál – ekkor kauciót is kell fizetni. A használat 30 percig mindkét felhasználói csoport számára díjmentes lesz, azt követően a díja meredeken emelkedik. 60 percig 500, 90 percig 1000, 120 percig 1500, 180 percig 2500 forint.

 MOL Bubi kártyával a rendszer használata egyszerű: elég a kártyát csak hozzáérinteni a kerékpár hátulján található érzékelőhöz, és máris kivehető a bicikli a gyűjtőállomásból. Amennyiben otthon hagyja a MOL Bubi kártyáját, a rendszert mobiltelefonszáma és PIN kódja segítségével is használhatja.

Az alkalmi ügyfelek a rendszert úgy tudják használni, hogy mobiltelefonszámukat és a PIN kódjukat megadják a kerékpár hátulján lévő elektronikus felületen. Ekkor a gyűjtőállomásból a kerékpár kivehető. A használat feltételeiről itt lehet részletesen olvasni.

térkép

Állítólag a lopásokra is felkészültek. Az állomásokat kamerákkal, a bicikliket GPS –modem segítségével figyelik. A biciklik alkatrészei lopásgátoltak, mert legtöbb alkatrészükhöz nem lehet hozzáférni, vagy csak spéci, boltban nem kapható szerszámokkal. Egyszóval nehéz lesz ellopni, de a rongálást sajnos csak az éppen arra járó karbantartok, vagy a kamerák tudják valamelyest megakadályozni.