A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), a Magyar Kerékpárosklubbal közösen, 13. alkalommal indította el a kerékpározást népszerűsítő Bringázz a munkába! (BAM) idei tavaszi kampányát április 22.-én, a Föld napján. A program Budapesten, a Kossuth térről indult. A kampány részeként a Kerékpárosklub játékot is szervez. Weblapjukon személyek, csoportok, iskolai osztályok és irodák jelentkezését várják, hogy regisztrálásuk után naponta jelezzék, hogy hány kilométert tettek meg kerékpárral. Ennek az az értelme, hogy bebizonyosodjon, miért éri meg iskolába, munkahelyre biciklivel járni. Azonban az előnyök-hátrányok mérlegéhez ez kevés. Nézzük kicsit részletesebben.

Az MTVA Híradójának statisztikája az európai bringázási szokásokról

A biciklivel munkába járás előnyei közé kell sorolni, hogy olcsó, gyors, környezetbarát, csökkenti a légszennyezést, a zsúfoltságot, a közlekedési dugók kialakulását. Hátránya lehet viszont, hogy ma még kevés olyan munkahely van, ahol zuhanyozót és biciklitárolót is biztosítanak, ezen kívül nem éppen veszélytelen. A járdákon és az úttesten cikázó bringások a gyalogosok, autósok rémei, és az is kérdéses, árt vagy használ az egészségnek?

Bár az államtitkár a kampány indításakor az mondta, hogy „a kerékpárral munkába járás egészségmegőrző hatása statisztikailag bizonyított”, engem egyáltalán nem győzött meg. Ez lehet, hogy igaz falvakban, zöldövezetekben, erdők mentén, de biztosan nem nagyforgalmú, városi utakon, mondjuk a fővárosban a Kosztolányi téren, a Nagykörúton vagy a Bocskai úton. Maszk nélkül garantált az egészség károsodása.

Mégis, ha egyenleget kell vonnunk, újfent megállapíthatjuk, hogy az előnyök túlsúlyban vannak. Még akkor is, ha nincs elegendő bicikliút, ha a kerékpárosok, autósok és gyalogosok nem mindig figyelnek egymásra, ha a lakóházakban, munkahelyeken, iskolákban nincs megfelelő hely a biciklik biztonságosabb tárolásához, ha nem mindegyik vasúti kocsiba lehet kerékpárral felszállni.