Az utóbbi időben a divatiparban érdekelt vállalatok körében is elszaporodtak azok a – lényegében egy kaptafára húzott – akciók, amelyek a forgalomserkentői szándékot valamilyen környezetvédelmi aktivitással támogatják meg. Lényegük: az adott bolt profiljának megfelelő, elhasznált ruhadarabokat kell leadni, cserébe kedvezményes vásárlási lehetőséget biztosítanak.
Tavaly az Intimissimi és a H&M hirdetett ilyen akciót. Az Intimissimi „Megéri újrahasznosítani” kampányában bármilyen márkájú, elhasznált, régi fehérneműtért kuponokat adtak, de ezeket csak a náluk vásárolt új ruhadarab vételárának 20 százalékáig lehetett beváltani. Tehát itt lényegében egy 20 százalékos árengedményes akcióról volt szó, amelynek keretében megszabadítottak bennünket néhány megunt holmitól, amelyekből aztán különböző használati tárgyakat készíttettek. Ha készítettek. Mert erről később már nem szólt a fáma. Nem tudom, az akció mennyire volt sikeres, de saját nőismerőseim körében meglehetősen vegyes volt a fogadtatás. Volt, aki szégyellte volna elhasznált fehérneműit bevinni egy ilyen fényes boltba, mások a kedvezményeket kevesellték, de voltak olyanok is, akiknek tetszett az ajánlat, és éltek is vele.
Néhány tipikus vélemény:
„Alapvetően tetszik az ötlet, de attól, hogy az ember a bugyiját és a melltartóját (is) kell, hogy leadja, van bennem valami rossz érzés.”
„Én személy szerint nem élnék a lehetőséggel, mivel szerintem a fehérnemű egy intim dolog, és nem szívesen vinném be, hogy kapjak cserébe egy kupont.”
„Ha most vennék valami új Intissimit, összeszedném otthon a fehérnemű-szemetet, s kapok, amit kapok, elvinném, ne foglalja tovább a helyet a fiókban. Tényleg évekig pakolgat az ember régi ruhákat, mert nincs szíve kidobni.”
Hasonló módon szervezték a H&M akcióját is, amelynek keretében, márkától és állapottól függetlenül bármilyen ruhadarabot visszavettek. Egy szatyor ruháért 500 forintos kupon járt, amelyet a H&M üzleteiben lehetett beváltani, de csak 2500 forint feletti vásárlás esetén. A begyűjtött ruhákat partnercégükkel újrahasznosíttatták, és a bevételeket karitatív, illetve gyermekszervezeteknek adták át. A rossznyelvek szerint ezzel a gesztussal azonban csak a Greenpeace feketelistájáról szerettek volna lekerülni. (A H&M más, nagyhírű ruhagyártókkal, – forgalmazókkal együtt azért került a zöld szervezet feketelistájára, mert toxikus anyagokat találtak kínálatuk egy jelentős részében.)
Legújabban egy internetes áruház kísérletezik hasonlóval, ők zokni csereprogramot hirdetnek.
Az elkopott zoknikat összegyűjtik és újrahasznosítják: házak hőszigetelésére használt anyagot készíttetnek belőle. A zokni-tulajdonosoknak csak ki kell válogatni és postára kell adni elhasznált, megunt darabjaikat, amelyek után súlyuknak megfelelő arányban válnak különböző vásárlási kedvezményre jogosulttá. 1 kg-ig: 15%-os; 1-2 kg-ig: 20%-os; 2-5 kg-ig: 25%-os kedvezménykupont küldenek új HDI pamut zoknik megszerzéséhez. (5 kg feletti mennyiséget viszont már nem vesznek át.)
Átverés, kereskedelmi fogás, kommunikációs trükk, green washing, vagy valódi környezetvédelemi gesztus egy ilyen akció? Amikor kereskedők valamilyen áruvásárlással összekötött környezetvédelmi, természetvédelmi akciót hirdetnek, mindig gyanakodhatunk. A jól felépített program, hangzatos kommunikáció mögött rendre felsejlik a nyers üzleti érdek: a környezetvédelmet használják egyes vásárlórétegek (pl. fiatalok, városban élők, nők) megnyerésére, a fogyasztásélénkítésre. Mégsem kellene a fürdővízzel a gyereket is kiöntenünk, ahogyan ezt egyes zöldszervezetek teszik. Lehet, hogy a kereskedők bevétel-növekedést, image-javulást remélnek az ilyen akcióktól, de az is biztos, hogy elég sok feleslegessé vált holmitól szabadítanak meg bennünket, és még a szemléletet is formálják. Nem mellékesen valamelyest növelik a textilhulladékok újrahasznosítási arányát, ami jelenleg szégyenletesen kevés, mindössze 4-5 százalék. Úgyhogy minden gyanakvásom ellenére én látom az ilyen kezdeményezések hasznát is. Egyet kell értenem azzal a kommentelővel, aki a H&M akciójára adott „méregzöld” reakcióban kukacoskodást, a zöld mozgalom lejáratását véli felfedezni: „magam is „zöld szakmabeli vagyok”, és díjazom az éleslátást, amikor cégek zöldrefestési kísérleteiről van szó, de ez a cikk csak kukacoskodás. A kákán is csomót kereső zöld aktivista megnyilvánulása, ami nem éppen a józan környezettudatos szemlélet terjedését szolgálja, éppen hogy a zöld mozgalmárok rossz híréhez tesz hozzá.” (Kinga bejegyzése a H&M ruhacsere akciójáról a tudatosvasarlo.hu-n)