Lignit

A Greenpeace megítélése szerint a hatalmas lignittartalékok legfeljebb 10 százalékát szabadna energetikai célokra használni, különben a káros anyag emisszió miatt az uniós erőfeszítések kudarcba fulladhatnak, azaz a tervezettnél lényegesen magasabb lehet a széndioxid kibocsátás, és nem sikerülne 2 Celsius fok alatt tartani a globális felmelegedést. A széndioxid kibocsátás növekedése miatti aggodalom azonban túlzó, mivel a megengedett kvóta az új üzemek üzembeállítása után sem változna. Szakértők véleménye szerint ugyanis “az emissziós cserekereskedelem részeként máshonnan vesznek majd kibocsátási kvótát, de a nettó kibocsátás nem emelkedhet.”

1

Kétségtelen ugyanakkor, hogy a szenes erőművek jobban megterhelik a környezetet, mint a gázos, a szél-, vagy naperőművek, de az új építésűek korántsem annyira, mint a régiek. Ma már nagyon sok pénzt költenek védelmi berendezésekre, filterekre, kénlekötő technológiákra, gépekre, amelyek radikálisan lecsökkentik a szénalapú létesítmények környezeti kockázatait.  Köztudott, hogy Európa nagyvárosaiban is találhatók ilyen, modernnek számító, tiszta szénerőművek. A régiek azonban valóban sok kárt okoztak. Elég, ha arra a kb. hatszáz amerikai szénerőműre gondolunk, amely az ország áramtermelésének 40%-át biztosítja, de amely egyben az összes CO2-kibocsátásának egyharmadáért is felelős.

Ráadásul a lignit felszíni bányászata holdbéli tájjá teszi a területet. Tegyük mindjárt hozzá, hogy a bányatulajdonosnak a kitermelés végeztével kötelessége a bánya területét rendbe tenni, rekultiválni, és ezt meg is teszik.

2

A lakosság viszont többnyire nem támogatja az ilyen erőművek építését, és nem csak a látvány miatt. Azt gondolják, az új építésűek is éppen olyanok, mint a régiek: füstöt okádnak, pernyét szórnak, betegséget okoznak. A többség nem fogadja el, akkor sem, ha magánvállalat, és akkor sem, ha az állam építené meg azokat. Egy magyarországi közvélemény-kutatás adatai szerint  a lakosság háromnegyede  nemet mondott arra a kérdésre, hogy egyetért-e azzal, hogy állami/vállalati részvétellel újabb szénerőmű blokk épüljön Magyarországon, és mindössze 5%-a értett egyet teljes mértékben (erről bővebben itt).

Persze nem mindenhol van így. Skóciában éppen az ellen tüntettek, mert be akartak zárni néhány szénerőművet, Lengyelországban pedig a lignitbányászok zavarták el az engedély nélkül, magánterületre tolakodó grínpíszes aktivistákat.

A lakosságnak van még egy keményebb szempontja is, ez pedig az ár. Még a gazdagnak számító németek körében is megnőtt azoknak az aránya, akik az energia tisztasága helyett annak árát tekintik elsődlegesnek. Magyarországon pedig még inkább ez a helyzet. A TNS Hoffmann tavalyi felvételéből kiderült, hogy a megújuló energiaforrások népszerűsége pusztán elvi szintű, mivel „a lakosság jelentős többsége, 69 százaléka meghatározó szempontként említette az energia árát. A lakosság nagyobb része nem lenne hajlandó többet fizetni a villamos energiáért, ha azt drágább energiaforrásokból állítanák elő – még ha az megújuló is.”

3

A Greenpeace tiltakozásának időzítése semmiképpen nem nevezhető szerencsésnek. Éppen most, az ukrán válság és a németországi atompark lecserélésének idején. Az orosz szállítások bizonytalanná váltak, a németországi atomreaktorok helyébe pedig olcsóbb üzemű szénerőműveket állítottak be. Állítólag csak átmeneti jelleggel, amíg az óriási szubvenciókkal támogatott alternatív (nap- és szélenergián nyugvó) rendszer teljesen ki nem épül. Meglátjuk.  Azt is, mit fognak szólni a német polgárok, hogy az átállás költségeit velük akarják megfizettetni. És mit szólnának a magyar fogyasztók, ha velük is ugyanezt tennék?

Akkor hol is áll a mérleg nyelve? A legjobban talán egy, a németországi helyzetet elemző írás mutat rá a lényegre. Az átállás (az atomerőművek helyett megújuló energiaforrások beállítása) miatt „nem hogy csökkent, hanem inkább nőtt a széndioxid kibocsájtás. Ez azért alakult így, mert a megújulókkal van egy nagy baj: ha nem süt a nap, vagy nem fúj a szél, akkor nincs áram. Ha meg sokat süt, és sokat fúj, akkor nagyon sok van. Ezért olyan erőművek kellenek támogatásul, amelyeket könnyen lehet fel- és lecsavarni. Ebben a kategóriában pedig a legolcsóbbak a szénerőművek jelenleg. Vagyis egyelőre minél nagyobb a megújulók aránya a német piacon, annál fontosabbak lettek a szénerőművek, amelyek képesek kiegyenlíteni a nagy ingadozásokat.”

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

tizennyolc − tizennyolc =