Szilveszteri sokkhatás

2014. január elsején a fővárosban 210, Kecskeméten 8, Székesfehérváron 10 köbméter szemetet (sörösdobozokat, boros- és pezsgősüveget, konfettit, szalagot, petárda- és élelmiszermaradványokat, stb.) takarítottak el az utcákról, terekről, buszmegállókból, aluljárókból. Ehhez a mennyiséghez nyugodtan hozzáadhatjuk még saját szilveszteri „házi szemetünket”, az otthonunkban képződött különböző hulladékokat is.

2

Szerencsére a köztisztaság dolgozói hamar rendet teremtenek. Hihetetlen, de reggel már többnyire tisztaságra ébredünk. Saját lakásunkban, lépcsőházunkban azért nem mennek ilyen gyorsan a dolgok. Más szennyezés azonban nem oldódik meg ilyen hamar, nem múlik el ennyire nyomtalanul. Az állatok sérülésére gondolok, amelyet a petárdázás okoz. Páni rémület vesz erőt rajtuk, menekülnének, ha ezeket a szokatlan, légnyomással kísért, sistergő, robbanó hangokat meghallják. Jobb esetben csak nyüszítenek, asztal alá bújnak, kapualjakban, gödrökben reszketnek, rosszabb estben messzire menekülnek, kóbor állattá válnak, balesetet okoznak, vagy ránk éppen támadnak.

fb

Az állatbarátok különbözőképpen viszonyulnak a várható szilveszteri petárdázáshoz. Vannak, akik petíciót fogalmaznak meg, aláírásokat gyűjtenek a teljes tiltás (és a tiltás betartatása) érdekében, és vannak, akik jó tanácsokat is adnak az állattartóknak a zajhatások következményeinek elkerülésére, vagy legalább mérséklésére. Az Állategészségügyi Szolgálat például egy felhívással fordult a Facebookon a kutyatulajdonosok felé.

3

4

Ezen túl olyan szervezetek is akadnak, akik a petárdázókat és az autósokat is megszólítják, jóllehet kevés esélyük van rá, hogy meg is hallgatják őket. De legalább megpróbálták!

Sajnos a madarakkal és más, vadon élő állatokkal – az igazán elkötelezett állatvédőket leszámítva – még ennél is kevesebbet törődünk. Nem is nagyon tudjuk, mi történik velük. Csak sejtjük, hogy sokkot kaphatnak, végső kimerülésig rohanhatnak, élőhelyüket elhagyva súlyosan, vagy halálosan sérülhetnek. Csak, ha valamilyen extremitás történik, akkor válik nyilvánvalóvá, hogy alkalmi szórakozásunk milyen károkat okozott. Néhány évvel ezelőtt például az USA egyik tagállamában, Arkansas-ban több ezer rigó pusztult el egy tűzijáték miatt, mert a madarak megijedtek a szokatlan hangoktól, és épületeknek, autóknak, valamint egymásnak csapódtak.  Valóságos rigóeső hullott a szintén megrémült lakosokra.

Szilveszterkor is vigyázzunk tehát az állatokra, mindegy, hogy vadak, vagy szelídek, még akkor is, ha vannak, akik erről egészen abszurd módon gondolkodnak. „Megérdemli a sok rohadt dög, ezt a kis szilveszteri visszavágót! Egész évben nincs nyugalom tőlük, éjjel-nappal ugatnak 1000 decibeles hangerővel. Minket kutya-rasszistákat ki véd meg? Lassan már mindenhol halláskárosodást lehet kapni a sok ugató dögtől! (ateista bejegyzése a nemunyizd.hu-n)

Szerencsére a többség nem így gondolkozik. Természetesen mi sem!

1

Karácsonykor is legyünk környezettudatosak

A karácsony is lehet zöld! Ma sokan úgy tartják, hogy a karácsony már nem a szeretet, hanem a fogyasztás ünnepe. Sajnos nekünk is vannak negatív tapasztalatink a vásárlási lázról (írtunk is róla itt), az értékek relativizálódásáról. Abban hiszünk, hogy a zöldebb ünnep meghittséget, valamiféle lassan feledésbe merülő bensőségességet csempész az együttlétbe. A következő tanácsokkal, ötletekkel kívánunk békés, meghitt karácsonyt minden kedves Olvasónknak!

14927071_s

Puritán, ízléses, zöld

Ne autózzon feleslegesen!

Nem is gondolná, mennyi időt, valamint üzemanyagot takaríthat meg, ha nem kampányszerűen vásárol, hanem a decemberi hónapban folyamatosan szerzi be az ajándékokat. Ha erről már lemaradt, akkor is érdemes „tömbösíteni” a bevásárlást. Ne induljon el külön egy-egy ajándékért, hanem lehetőleg egyszerre vásárolja meg az összeset!

Az online rendelés, a postai kiszállítás is jó megoldás– a postás sosem egy csomagot szállít egyszerre. Így mindenki jól jár: a környezet és Ön is. Az ünnepek alatt szervezzék meg előre a rokonlátogatást! Ne menjenek több autóval a nagymamához, hiszen egy autóban is elférnek négyen-öten!

Ajándékot okosan és olcsón

A jó és környezettudatos ajándék titka az odafigyelés és a felkészülés. Hallja meg év közben rokonai, barátai elejtett megjegyzéseit, hogy mire vágynak, minek örülnének, és írja föl magának! Egy fogyasztói kutatás szerint az ajándékba kapott dolgok 1%-át használja az ember fél évvel az után, hogy megkapja. Gondoljon a 99%-ra! Mennyi energiát emészt fel ezek gyártása, tárolása, szállítása, majd hulladékként való kezelése.

Közhelyes ugyan, de igaz: nem mindig a pénz számít! Sokan jobban örülnek egy praktikus, kézzel készített figyelmességnek (egy finom süteménynek, egy Ön által készített különleges lekvárnak, vagy éppen a téli kertből származó tulipánpaprikának), mint a tucatajándéknak. Ha szóba sem jön, hogy maga készítsen ajándékot, akkor érdemes körülnéznie a környék karácsonyi vásáraiban. Ott ugyanis többnyire olyan kézműves dolgokat találhat, amelyek nemcsak ízlésesek, de a közelből származnak.

23215270_s

Csomagoljon környezetbarát anyagokkal!

Csomagoljak vagy sem? Ha nem csomagolok, részben nem lesz meglepetés az ajándék, részben azt gondolja majd a megajándékozott, hogy csak úgy „odalöktem” neki. Viszont a csomagolóanyag drága és a legkevésbé sem környezettudatos. Jó hír, hogy ez is megoldható!

Válasszon otthonról csomagolóanyagot! Vágjon ki üdvözlőkártyákat, készítsen masnit, hópelyhet, vagy csillagot. Teheti az ajándékokat feldíszített oldalú cipős dobozba, vagy kifestett befőttesüvegbe. Nagyobb dolgokat csomagoljon régi, megsárgult újságpapírba, ami a padláson vagy a garázsban kallódik évek óta.

Ma már itthon is többen hódolnak egy külföldön elterjedtebb szokásnak: egy szépen megvarrott, dekoratív textilzsákba helyezik a karácsonyi ajándékot (pl. Wiener Weihnachtssack). Ez környezetbarát és újrahasznosítható.

Ha végképp nincs más ötlete, akkor olyan csomagolópapírt válasszon, ami újrahasznosított, biológiailag lebomló anyagból készült (nincs fényes, műanyag bevonata).

Fényt és meleget, környezettudatosan!

Rengeteg energiát takaríthat meg, ha LED izzókat használ, mert ezek kb. tizedannyit fogyasztanak, mint hagyományos társaik. Szépen feldíszített házának sem kell egész nap fényárban úsznia: elég, ha esténként kapcsolja fel 1-2 órára, hogy barátai, szomszédjai megcsodálhassák.

Fűtsön okosan! Nem kell vacognia, de ezen is takarékoskodhat! Az egész napi sütés-főzés idejére tekerje alacsonyabb fokozatra a fűtőtesteket! Intenzíven, kereszthuzattal frissítse fel lakása levegőjét, ne hagyja a résnyire nyitott ablakon egész nap „szökni” a meleget!

16919410_s

A rossz példa

A karácsonyfa is számít!

Ha van tere és lehetősége arra, hogy az ünnepek után is gondozza, akkor a cserepes fenyő a legjobb választás. Ha mégis a vágott fenyő mellett dönt, akkor olyan helyre vigye majd vissza, ahol megfelelően kezelik azt, például ledarálva komposztálják!

Jusson eszébe, mit és hogyan csináltak elődeink, akik sokkal környezettudatosabb módon éltek! Műanyag díszek helyett például házi készítésű habcsókot, mézeskalácsot akasztottak a fákra, amelyeket a fa lebontása után el is lehetett fogyasztani. Az elektromos égősor helyett pedig néhány gyertya meggyújtásával teremtettek ünnepi hangulatot. Ha teheti, kövesse ezeket a példákat!

Tudatosan, szelektíven!

Évről évre visszatérő probléma az ünnepeket követő szeméthegyek eltakarítása. A díszeket gondosan csomagolja el, ahelyett, hogy kidobná őket. A feleslegessé vált csomagolópapírból csillagokat, hópelyheket hajtogathat, ami szép dísze lesz a jövő évi karácsonyfának. Ne dobja ki a narancshéjat sem, hiszen abból illatos dekoráció készíthető. Azt mondanunk sem kell, hogy karácsonykor is válogassa szét a hulladékot!

Egyszerűen próbáljon meg ellenállni a fogyasztói társadalom nyomásának!

Nincs szükség a barokkos bőséget idéző ajándékhalmazokra. A média, a nagy gyártók reklámjai hitetik el velünk, hogy csak így szép a karácsony. Nem a drága, sokszor felesleges dolgokkal fejezheti ki igazán az érzéseit. Egy figyelmesség, egy apró gesztus, egy mosoly többet ér minden ajándéknál.

A karácsony a szeretet ünnepe. Figyeljünk oda szeretteinkre így meghittebb, boldogabb lesz a karácsonyunk! Sőt ezzel a környezetünkkel is jót teszünk! Ha eddig nem így ünnepelt, s barátai, rokonai majd furcsállják attitűdje változását, akkor mondja el nekik is, hogy miért változtatott. A válasz egyszerű: egy fenntartható jövőért.

23112151_s

Szexelő szülőkkel az energiatakarékosságért

Állandó téma az energiatakarékosság. Egy kommunikációs hírekkel foglalkozó oldalon találkoztunk a német Szövetségi Környezetvédelmi Minisztérium kicsit rendhagyó kampányával, amelyben zombitámadással és szexelő szülőkkel próbálják az ügy mellé állítani a fiatalokat. A #Ziek kampány, novemberben indult és 1,5 millió euróba került, a reakciók azonban elég vegyesek. A kampány során három videó készült, amelyek alapvető dolgokra hívják fel a figyelmet. Kapcsoljuk le a lámpát, hiszen ha 5%-kal kevesebb áramot fogyasztanának a német háztartások, egy szénerőmű már feleslegessé válna, hangzik el a videó végén. Az elektromos energiával való spórolás mellett az autók mellőzését és a nyílászárók helyes „kezelését” dolgozták fel a kampányban. Utóbbi ügyben talán az is egy lépés lenne a tudatosság felé, ha a társasházakban, irodákban nem helyiségenkénti szabályozás nélkül menne a fűtés, hiszen akkor nem csak a „felesleges” szellőztetés lenne a megoldás.

Az összes közül a legnagyobb sikert a szexelő szülők és a rájuk nyitó kamaszlány aratták. A „kapcsold le a lámpát – Néhány dolgot nem akarsz látni” szlogennel végződő szpotot eddig több mint 2 millióan nézték meg a legnagyobb videómegosztó portálon.

A Facebook és Twitter kommentelők vegyes jelzőkkel minősítették a kampányt: „isteni”, „meglepően menő”, „eredeti”, „bátor”, „kínos”, „beteg”. Volt, aki azt is megjegyezte, hogy a #Ziek hollandul beteget jelent. A minisztérium erre frappáns választ adott: „nem biztos, hogy a legjobb rövidítés, de valójában a klíma elég beteg.”

Néhány felhasználó annak adott hangot, hogy a biciklis videó szexista.

Először csak a kampány weboldalán voltak láthatóak a kisfilmek, később aztán a német mozikban is találkozhattak velük a nézők. A többség szerint azonban a filmek elérték a céljukat és sikeresen szólították meg a célcsoportot, azaz a fiatalokat. Kevesen gondolnák, hogy egy ilyen hangvételű kampány hátterében egy minisztérium áll. Ráadásul a németek 80%-nak eddig ismeretlen Barbara Hendricks miniszter asszony is nagyobb ismertséget szerzett. A három kisfilmet eddig összesen közel 3 millióan nézték meg, de a legnagyobb kérdés, hogy vajon meg is fogadják-e a videókban látottakat?

Érdemes egy kicsit azon is elgondolkoznunk, hogy itthon találkoztunk-e már hasonlóan ötletes, társadalmi párbeszédet generáló kezdeményezéssel? Sajnos, ahogy korábban már megírtuk, a mi látókörünkbe nem igen került ilyen. (Természetesen, ha Önöknek van tudomásuk ilyesféléről, akkor jelezzék nekünk- a szerk.) A magyarországi, állami szintű klímavédelemmel kapcsolatos intézkedésekről ezen az oldalon olvashatnak. Mit mondjak, utóbbitól nem támadt kedvem takarékoskodni…

Bűz van

Állattartó telepek, szennyvíztisztítók, hulladéklerakók, vegyipari létesítmények, mezőgazdasági üzemek, gondozatlan állóvizek, és persze másokkal nem törődő emberek is okozhatnak – eufémisztikus hatósági kifejezéssel élve – a „lakosságot nagymértékben zavaró kellemetlen szaghatásokat”.  Magam is tapasztaltam, hogy egyes településeken helybéliek égetnek gumit, kábeleket, olajos rongyokat és mindenféle egyéb veszélyes anyagokat. Ezek azonban többnyire csak alkalomszerűek, szemben az ipari, mezőgazdasági forrásokkal, amelyek folyamatosan, de legalábbis gyakran ontják a bűzt. Körülnéztem a neten, és kiválasztottam három esetet, mindegyik rendkívül tanulságos. Leginkább abból a szempontból, hogy, ha utánajárunk, hallatjuk a hangunkat, nagyobb az esélyünk a sikerre, mintha a jó sorsra és a szennyezők belátására bíznánk magunkat.

1

Kiszórt trágyalé

Az állattartók szomszédságában élőknek napi „élmény” a bűz. Különösen a disznótelepek környékén válik gyakran elviselhetetlenné a trágyaszag, pláne akkor, ha gazdálkodók még rá is tesznek egy lapáttal, ahogyan ezt a nagymacsi telep tulajdonosa, munkatársai tették (bővebben az esetről itt olvashat). A tárolókban gyűjtött hígtrágyát ugyanis meghatározott időpontokban öntözésszerűen rakták ki a földekre, de mivel nem dolgozták be azonnal, orrfacsaró bűz keletkezett. Teljesen ellehetetlenítették a környéken élők életét, nem tudtak ablakot nyitni, az udvarra ruhát teregetni, mert mindent áthatott a trágyaszag. Ez az áldatlan állapot évek óta tart, de most talán történik az ügyben valami, mert feljelentésük alapján a környezetvédelmi hatóság kiszállt a helyszínre, és a tapasztalt bűzhatás miatt megtiltotta a trágyázásnak ezt a módját. De, hogy véglegesen, vagy csak átmenetileg, nem tudhatjuk.

Elhanyagolt tórendszer

Az egyik ingatlankezelő, a főváros XI. kerületében, nem messze a könnyen megközelíthető Újbuda városközponthoz, kellemes, tiszta környezetben, jó levegőjű, élhető környezetben lévő lakásokat kínál. Ezzel szemben a valóság az, hogy jó levegő nincs, legalábbis a lakók egy része szerint, akik éppen a terjengő rossz szagok miatt pereskednek a kezelővel és az önkormányzattal. A szag forrása az a mesterséges tórendszer, amelyet a Hosszúréti patak duzzasztásával alakítottak ki, de amely az idők során -a megfelelő kezelés elmulasztása miatt- elmocsarasodott, elszennyeződött, veszélyes anyagokkal telítődött és bűzt áraszt. Olyan tömény csatornaszagot, amely lehetetlenné teszi a szellőztetést, az erkélyen való tartózkodást. A lakók a perrel azt szeretnék kikényszeríteni, hogy a tórendszert tegye rendbe a kezelő, folyamatosan tartsa karban, kotorja ki a medreket, dinamizálja a vízátfolyást, hogy több oxigénhez jusson az élővilág. Bízunk benne, hogy erőfeszítésüket siker koronázza.

2

Büdös gombaüzem

Vannak, akik nemes egyszerűséggel csak Büdösfalvának nevezi Kerecsendet, az ott működő gombaüzem és komposztáló által kibocsátott szag miatt. A probléma ugyanaz, mint a fenti esetekben, a bűz elviselhetetlenné teszi a mindennapokat, nem lehet szellőztetni, szabadban tartózkodni.  Arról nem beszélve, hogy ez a „kellemetlen szaghatás” az ingatlanok árát is csökkenti. Ráadásul a falu az iparűzési adóból nem kap semmit (mert a szomszéd település területén, de az ő határukban van a telep), viszont az összes kellemetlenséget, a bűzt, a szállítással járó zajokat, az életminőség romlását nekik kell elviselniük.

A lakosság emiatt évek óta, hol félpályás útlezárással, hol aláírásgyűjtéssel tiltakozik. Végül talán siker koronázza erőfeszítéseiket, a cég ugyanis ígéri, hogy megoldja a gondokat: egy korszerű, külföldről beszerzett gép segítségével, kilencven százalékkal csökkenteni fogja a kibocsátott szagot. Reménykedjünk, hogy így lesz.

3

Mit lehet a bűz ellen tenni?

Mindenekelőtt érdemes a vonatkozó jogszabályokat áttekinteni, és ezek alapján feljelentést tenni a zöldhatóságoknál, mert a bűzhatást is el lehet kerülni. Nem árt a környezetvédelmi hatósági eljárást is figyelemmel kísérni, mert ott is történnek néha furcsaságok. És – ha ügyfelek vagyunk – panaszt lehet emelni akár az engedélyezés ellen is. Ez esetben – a jogszabályok mellett – nem árt megismerkedni néhány fogalommal, és a jogszabályokban rögzített lehetőségekkel.

Ügyfélként vehet részt mindenki az eljárásban, aki olyan üzemek, gyárak közelében él, amely a környezetére hátrányos fizikai hatást gyakorol. Hatásterületnek azt a területet kell érteni, amelyre a létesítmény vagy tevékenység normális üzemmód mellet – például zaj keltésével, bűz okozásával, füst kibocsátásával vagy egyéb módon – folyamatosan vagy rendszeresen káros vagy zavaró hatást gyakorol. A hatásterület nem szükségképpen a létesítmény tőszomszédságánál kezdődik: egy magas gyárkéményből kibocsátott szennyező anyagok például többnyire a kéménytől távolabb kerülnek közel a talajhoz. Azt, hogy hol húzódik a hatásterület határa, csak egyedileg, a domborzati viszonyok az uralkodó széljárás és más tényezők figyelembevételével, az anyagi jogszabályokban esetleg megszabott határértékek alapján lehet megállapítani.

4

Jogszabályok

A 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 14. paragrafusa így rendelkezik: bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. Az elérhető legjobb technika alkalmazását, az egyedi határértéket, illetőleg a lakosságot zavaró bűzzel járó tevékenység korlátozását vagy betiltását a közegészségügyi hatóság állásfoglalása alapján a környezetvédelmi hatóság hatósági határozatban írja elő.

23. § (2) e). A hatóság a helyhez kötött légszennyező forrás üzemeltetőjét a légszennyezés és a lakosságot zavaró bűzzel való terhelés megszüntetése érdekében a technológia korszerűsítésére, légszennyezést csökkentő berendezés létesítésére, intézkedési terv készítésére, annak megvalósítására, illetve egyéb műszaki intézkedésre kötelezhet.

Mindezeken túl a Polgári Törvénykönyvre hivatkozással birtokvédelmet is lehet kérni a jegyzőtől. A birtokvédelem a bejelentőt és minden érintett szomszédot megilleti, aki a szag miatt sérelmet szenved. Ha a jegyző a kérelemnek nem ad helyt, a helyi bíróság előtt keresetet kell indítani a szennyezés okozója, felelőse ellen, a zavarás megszüntetését kérve. Ahogyan ezt a kőérberki Tóváros lakói tették a közelükben levő, elhanyagolt tórendszer bűze miatt.

Állhatatosnak is kell lennünk, mert vannak zavaró tényezők, rések a jogszabályokban. A bűz megítéléséhez nincs objektív segítség, nincs határérték, a szagérzet szubjektív, egyénenként változó. Ráadásul a szag terjedését, intenzitását időjárás, széljárás is befolyásolhatja. Ki dönt tehát, és mi alapján arról, hogy zavaró, vagy nem zavaró egy bizonyos szag? Az önkormányzatoktól sem várhatunk sok segítséget, rendeleteik gyakran még minimális védelmet sem adnak. Pláne, ha a légszennyező cég ügyesen elhallgattatja a település vezetőit: sportpályához, óvoda-, út-, járdaépítéshez ad pénzadományokat. Mindezek ellenére érdemes a dolognak utánajárni, eljárásokat kezdeményezni, mert ha nem teszünk semmit, garantáltan nem fog történni semmi!

6

Ujjé a Ligetben

A városligeti projektet ellenzők legnagyobb kifogása, hogy valamilyen vélt turisztikai előnyért cserébe beépítik, szűkítik a pihenésre, rekreációra, sportolásra, idilli együttlétre is alkalmas zöldfelületeket, „Pest tüdejét”. „A város lakóinak nem érdeke, hogy turisták millióit vonzzák érthetetlen okokból a szabadidős tevékenységeik legfőbb helyszínére” – mondják szószólóik. A közpark megújítását ők is akarják, de másképpen, mint a tervezők.

Úgy, hogy ne építsenek új (múzeumi) épületeket, de bontsák el a meglévő, lepukkantakat (Petőfi Csarnok, Hungexpo, bódéváros); a beépíthetőség csak 5, a minimális zöldfelületet 80% legyen. Tiltsák ki az átmenő gépjárműforgalmat a Városligeti körútról, valamint biztosítsanak gyalogos és kerékpáros kapcsolatot az északi kerületek felé is. A felszíni parkolók helyett legyen mélygarázs, “zöldtetővel”.

5

És mit akar a másik oldal? Mindenekelőtt valóban funkcióváltást, vagy, ha úgy tetszik, a régi idők ligeti funkcióinak visszavételét, legalábbis részlegesen. Kevesen tudják, hogy mi minden volt ezen a területen. Olyasmik is, ami ellen manapság biztosan sokan tiltakoznának.  Az Állatkertből elvett területen állt például egy hatalmas mulatónegyed, itt rendezték meg az Országos (1885-ben ) valamint a Milleneumi Kiállítást (1896), és sokáig itt kapott helyet a Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) is.

A leamortizálódott, csúnya épületeket az újítók is lebontanák, de helyükre nem parkot, hanem XXI. századi (múzeumi) épületeket tennének. Ezzel persze hatalmas turista tömeget vonzanának ide, aminek van jó és rossz oldala. Jó, hogy „kulturális robbanást” idéznének elő, ami nyilvánvalóan megdobná a látogatottsági mutatókat, nagyobb programkínálatot nyújtana az idelátogatóknak, rossz, hogy a tömeges látogatottságot az egész park megszenvedné.

1

Vajon mi lehetett a funkciója ennek az épületnek?

2

Tájidegen bódék

 A vitázó felek (az egyszerűség kedvéért nevezzük őket támogatóknak és ellenzőknek) tervei között vannak közös pontok, de vannak „kibékíthetetlen” ellentétek is. Közös pont, hogy mindketten szeretnék elbontani a romos épületeket, de helyükön az ellenzők inkább parkosítanának, a támogatók pedig múzeumokat építenének. Mindketten növelnék a zöldfelületet: míg az ellenzők 80 százalékra, addig a támogatók 65 százalékra. (Ez utóbbi egyébként jelenleg 60 százalék.) Mindkét fél kitiltaná a gépjárműforgalmat. Örömteli, hogy ebben a kérdésben nagy az egyetértés.

3

Ide is zöldfelületet terveznek

A Zöld színe álláspontja a kettő között van. Nem a kitérés szándéka, hanem szelíd zöld szemléletünk miatt, amelynek alapja a belátás, a tolerancia, és nem az önmagáért való szembenállás, vagy a merev környezetvédelmi tanokhoz való ragaszkodás. Ez ebben az esetben annyit jelent, hogy mindkét fél elképzelésében látunk akceptálható elemeket. Támogatjuk a megújítást, sőt elfogadhatónak tartjuk a funkcióbővítést is, de egyben a nagyobb zöldfelület és a gépjárműforgalom kitiltását is. És lenne egy saját javaslatunk is. Akármelyik irányba megy el a liget felújítása, a jelenleginél sokkal több gondot kellene fordítani a karbantartásra, a szemetelés és grafittizés mindent tönkretevő gyakorlatának megakadályozására.

4

Madártávlatból (forrás: zuglo.hu)

Fekete Péntek

Írtunk már korábban a tudatos vásárlásról (itt), ami ugyan nem egzakt módon, de mégis a környezetvédelem témaköréhez tartozik, ha kicsit a dolgok mögé nézünk. A tudatosság ellentétének egy sajátos megvalósulása az amerikai Fekete Péntek.

1966 óta a Hálaadást követő nap rendszerint az őrületé az Egyesült Államokban. És sajnos egyre több helyen a világban. Az ún. Black Friday („Fekete péntek”) a karácsonyi bevásárlási láz nyitánya. A Fekete Péntek nem hivatalos szünnap az USÁ-ban, de sokan szabadságot vesznek ki erre a napra (a kereskedelemben és a bankszektorban dolgozók kivételével), ami megnöveli a lehetséges vásárlók számát. A kereskedők már gyakran hetekkel korábban elkészítik a karácsonyi dekorációt. Sok kereskedő igen korán kinyit: többségük reggel 5 órakor, de akár még korábban. A kifejezés egyébként Philadelphiából származik, a megnövekedett forgalomból származó kaotikus állapotokra utal. Az árukészlet fogyása miatti csalódottság, a káosz, a tolongás sokszor hisztérikus hangulatot szül, a hisztéria agresszióba torkollik, teljes a fejetlenség.

A tavalyi Fekete Pénteken 226 millió vásárló közel 12,3 milliárd dollárt költött csak az Államokban, míg idén az Egyesült Királyságban -az átlagosan 40%-os árleszállítás következtében- percenként (!) 360 ezer fontot .

Erről a kaotikus napról számos, szó szerint félelmetes videó készült, amelyek egy része bejárta a világsajtót.

Vannak még persze „kedves” történetek az emberek őrült vásárlási lázáról: az egyik manchesteri Tesco áruházban például a rendőrség beszámolója szerint a vevők összeverekedtek az utolsó olyan televíziós készüléken, amelyet 999 font (390 ezer forint) helyett 299 fontért (nem egészen 120 ezer forintért) kínált az üzlet.

Ha eltekintünk a fenti borzalmaktól, akkor is bőven találhatunk kivetnivalót a Fekete Péntekben. A megnövekedett forgalom hatására az amerikai városok levegőjének szmogszintje a többszörösére emelkedik, arról nem is beszélve, hogy a rendszerint nagy fogyasztású családi autók üzemanyag-igénye tovább csökkenti egyébként is véges fosszilis készleteinket. A nagy áruházak 24 órás nyitvatartása többszörösére növeli az energiafogyasztást. És akkor olyan globalizációs kérdésekről még nem is beszéltünk, mint az áruszállításból adódó környezeti terhelés, vagy éppen a megnövekedett fogyasztást kiszolgálni igyekvő infrastruktúra fenntartása.

Törekednünk kell arra, hogy lehetőség szerint minél több olyan terméket fogyasszunk, amelyek a környékünkről származnak, kevés szállítást igényelnek, előállításukhoz kevés energiára és humán erőforrásra van szükség. Vegyünk egy kézenfekvő példát: a friss terményt beszállítják az üzembe, ott raktározzák, becsomagolják, majd ismét elszállítják, sok esetben igen messzire. A friss zöldség, gyümölcs, kenyér nemcsak ízletes, de környezetbarát is, kisebb az ökológiai lábnyoma, hiszen a szomszédból, ideális esetben helyi termelőktől származik.

9470552_s

Abban hiszünk, hogy akkor élünk helyesen, ha óvjuk környezeti értékeinket a sok esetben felesleges terheléstől, vigyázunk arra, ami csak ideiglenesen a miénk, azért, hogy továbbadhassuk utódainknak.

Végül álljon itt George Romero gondolatébresztő kisfilmje (2:54) a Nacho Punch YouTube csatornájáról. A tematikusan és vizuálisan horrorisztikus elemekkel dolgozó spot illik a Nacho Punch repertoárjába: általában elgondolkoztató, társadalomkritikai élű videókat közölnek, melyek az irónia erejével mutatják be a realitás abszurditását. A Fekete Péntek pont ilyen abszurd és emberségtől idegen civilizációs ártalom.