A Föld napja

„Hány néma csonk az erdők helyén,
s hány mérgezett folyó
még megbocsát, s új életre kél,
de több esély
nem kapható.” (A Föld dala)

Összeszámolta már valaki, hogy az ünnepeinken (karácsony, húsvét, március 15., november 23. stb.) kívül hány jeles napot, világnapot tartunk egy évben? Én 314-et számoltam össze, köztük a Föld napját. Azt a napot, amelyet 1970 óta április 22-én ünneplünk. Mi magyarok cselekvő módon, mert sok településen ekkorra szervezik a nagy tavaszi nagytakarítást, szemétszedéssel, faültetéssel, utcai növények kihelyezésével.

A nap alkalmas figyelemfelkeltő rendezvények, ismeretterjesztő előadások megtartására, cikkek megjelentetésére, villámcsődületek szervezésére. Mellékszál, de meg lehet említeni, hogy a Föld napjában rejlő népszerűségnövelő lehetőséget már a bulvár hírességei is felfedezték. Kim Kardashian például egy erdei poszter előtt, bikiniben pózolva hívta fel a figyelmet erre a napra.

Talán nem szerénytelenség, ha megemlítem, hogy ezen a blogon, mi egész évben azért küzdünk, amit a Föld napjának szervezői célul tűztek: felhívni a figyelmet a Föld természeti környezetének megóvására. Csak néhány példa, arról, hogyan értelmeztük a Föld Napjának jelmondatát (Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?)

Buzdítottunk a vízzel, élelmiszerekkel való takarékosságra. Tiltakoztunk a lég-, talaj-, víz-, zajszennyezés, és a szemét minden formája ellen. Kiálltunk a játszóterek, utcák, aluljárók tisztaságáért, pozitív példák ismertetésével serkentettük olvasóinkat településük szépítéséért. Ellenvéleményt fogalmaztunk meg a palagáz és lignit kitermelése, felhasználása ellen. Felhívtuk a figyelmet az állatok (madarak, békák, kutyák) védelmére, Megmértük olvasóink ökológiai lábnyomát, beszálltunk az Év fája versenyébe, támogattuk a szelektív gyűjtést, a környezettudatos nevelést, és népszerűsítettük a környezetbarát megoldásokat (házi praktikák, biciklis ötletek, használt ruhák cseréje). Akit komolyan érdekel a téma, annak érdemes körülnézni régebbi anyagaink között is.

zoldszine

Láthatóvá festett biciklisek

Nagy ötlettel állt elő a Volvo. Olyan festékanyagot dobott piacra, amellyel, ha befújják magukat a kerékpárosok, éjszaka is láthatóvá válnak. A Lifepaint (micsoda név!) márkajelzésű spray festékanyaga napközben láthatatlan, csak sötétben veri vissza a fényt, és legalább 10 napig kitart. Előnye még, hogy a ruházaton kívül más tárgyakat: hátizsákokat, rollereket, gyerekkocsikat, kutyavezető szíjakat, nyakörveket stb. is láthatóvá tesz.

drugics_volvo_2De vajon szükség van erre? Nem elegek az előírt világítótestek, led csíkok, lézeres lámpák, prizmák, láthatósági ruhadarabok? Talán elég lenne, ha mindenki szabályszerűen járna el, és az autósok figyelme is lankadatlan lenne. A baleseti statisztikák viszont nem erről tanúskodnak. 2014-ben a személysérüléses balesetek okozói között a második helyen a kerékpárosok voltak, megelőzve még a tehergépkocsival és a motoron közlekedőket is. A biciklisek állítják, hogy ők többségében inkább elszenvedői, mintsem okozói a baleseteknek. Ez, még ha igaz is, senkit sem vigasztal. Ráadásul az esetek többségében nem is lehet szétválasztani: az is lehet elszenvedője egy balesetnek, aki okozta azt. Számunkra ennél is fontosabb kérdés lenne, hogy mennyien veszélyeztetik magukat és másokat, akik kivilágítatlan kerékpárral közlekednek. Szerencsére ilyen felelőtlen emberek egyre kevesebben vannak, de ne legyen kétségünk, még vannak. Egy debreceni „lámpaszámlálásos” felmérés szerint a tavalyi évhez viszonyítva 67,8-ról, 72 százalékra nőtt azoknak a száma, akik a bicikli elejét és hátulját is kivilágítják. A semmilyen lámpával nem rendelkező, teljesen szabálytalan kerékpárosok aránya a tavaly tavaszi 17,9 százalékról idén 12.46 százalékra esett vissza.

Személysérüléses közúti közlekedési balesetek az okozók szerint (KSH, 2014.)

durgics_diagram

A statisztikai adatok javulása ellenére elkelne egy ilyen új védelmi eszköz. Ártani nem árt, a ruházatot nem károsítja, remélhetőleg nem ártalmas az egészségre és a környezetre sem, viszont erős figyelemfelkeltő hatása van. Persze használata el is kényelmesítheti az autósokat. Hozzászoknának az automatikus láthatósághoz, az erős visszaverődő fényekhez, így aztán komoly bajba kerülnének azok a biciklisek, akik egyáltalán nem használnak ilyen szert. És ilyenek – részben az ár, részben a hozzáférhetőség miatt – sokan lennének.

drugics_volvo_3

 

Környezetvédelem házi praktikákkal

Számos olyan természetes házi praktika ismert, amivel helyettesíthetjük a drága vegyszereket, kozmetikumokat. Ezzel nem csak a környezeti szennyezést, de az ökológiai lábnyomunkat is csökkenthetjük. Erre világít rá a WWF Ausztrália Just nevet viselő kampánya is.

A WWF (a világ legnagyobb környezetvédelmi szervezete) 2014-es Living Planet kutatási jelenése szerint az emberiség fogyasztása már 50%-kal meghaladja a megújuló erőforrások mértékét, a Föld pedig nem tudja ilyen iramban kitermelni az utánpótlást.  Ausztráliában az átlagosnál is nagyobb mértékű a pazarlás. Ha mindenki így élne bolygónkon, mint az ott lakók, akkor mintegy 3,6 Földnyi fenntartható kapacitásra lenne szükség a természetes regenerációhoz.

A felmérés lehangoló eredménye sarkallta arra az ausztrál szervezetet, hogy elindítsák kampányukat, melyben praktikus, könnyen megvalósítható házi praktikákat javasoltak a környezettudatos gondolkodás ösztönzésére. Bíznak abban, hogy a pozitív példákkal a háztartásokban is nőhet az odafigyelés, és a családok talán ennek köszönhetően megvizsgálják majd mindennapi döntéseik környezeti hatását.

Tudta, hogy az uborka enyhíti az égési sérüléseket?


És, hogy a méz is?


Hitte volna, hogy a citrom kiválóan alkalmas ablakmosásra?


És, hogy a cipőjét banánhéjjal is kifényezheti?

Ha van a közelünkben olyan vegyszert/kozmetikumot helyettesítő, és jól teljesítő csodaszer, mint az ecet, a szódabikarbóna, vagy a fahéj, bátran használhatjuk őket. Ehhez elég egy olyan praktikus útmutató, mint a kampány honlapján található videógyüjtemény, melyben igazi angol humorral fűszerezett, jó tanácsokat kaphatunk.

Megtudhatjuk, hogy nem muszáj a rossz leheletre szájöblögető szert venni, elég, ha 5 fahéj rudat 5-10 percig forralunk, hagyjuk kihűlni, majd öblögetünk. Ha pedig fémeket szeretnénk tisztítani, arra kiváló a liszt, az ecet és a só keverékével bedörzsölni a felületet, majd áttörölni száraz ronggyal.

A kampány érdekessége még, hogy a WWF Sydneyben egész áprilisra társadalmi pénzváltókat helyezett el. Az  egyes kijelölt fővárosi helyeken Föld-barát csomagolásban osztanak szét természetes összetevőkből álló vegyszer-, és illatszer helyettesítő csomagokat, mindezért cserébe “csak”saját tapasztalatokat kell megosztani #JustNatural hashtaggel a közösségi médiumokban.

Ökoóvoda, ökoiskola? Lehet elég korán kezdeni?

Az ENSZ hivatalos definíciója szerint “a fenntartható fejlődés gondolatának a lényege, hogy úgy elégítsük ki a jelen szükségleteit, hogy az ne veszélyeztesse a jövő nemzedékeinek az esélyét arra, hogy ők is megfelelően kielégíthessék szükségleteiket.” Ahhoz azonban, hogy ezt ténylegesen, gyakorlatban is megvalósíthassuk, nem lehet elég korán kezdeni a környezettudatos nevelést. Napjainkban egyre többet lehet hallani az úgynevezett zöld óvodákról és ökoiskolákról. De mit is jelent ez valójában, miért éri meg ezeket az intézményeket választani?

A Zöld Óvoda címet azok az óvodák kaphatják meg, amelyek kiemelten, a helyi célok és feladatok tudatosan átgondolt rendszerében, a mindennapi gyakorlatukban megvalósítják a környezet- és egészségtudatos magatartásra és életvitelre nevelést. Ezeknek az intézményeknek szigorú kritériumoknak kell megfelelniük. Az óvópedagógusok nagy hangsúlyt fektetnek rá, hogy a gyerekek már egészen kiskorúktól fogva alapvető környezet- és természetismereti oktatásban részesüljenek.

1

Rákosmenti Százszorszép Óvoda

Törekednek rá, hogy az óvodások természet közeli környezetben nőjenek fel, amit már az intézmény helyszínének kiválasztásával és az állandó kirándulások szervezésével is biztosítani kívánnak. Ezekben az óvodákban lehetősége nyílik a gyerekeknek, hogy játékos módszerekkel sajátítsanak el apró környezettudatossági praktikákat, trükköket. A kicsik így hamar megtanulják, hogy hogyan gyűjtsék szelektíven a szemetet, gondozzák a növényeket és védjék a természetet.

2

Rákosmenti Százszorszép Óvoda

A környezettudatossági nevelés azonban itt nem ér véget, hiszen nemcsak a gyerekek részesülnek benne az ovin keresztül, hanem a szülők is egyben. Sokszor a gyerekek szólnak rá a felnőttekre az óvodában tanultak alapján, hogy zárják el a vizet, kapcsolják le a villanyt, vagy hogy ne szemeteljenek. Egy-egy őszinte rácsodálkozással, például, hogy anya miért vesz megint műanyag zacskót, amikor a kosarába is pakolhatna, a felnőttek könnyedén zavarba hozhatók. Gyerekeink kérdései, számonkérései sokszor hatásosabbak lehetnek, mint a felnőtteknek szóló nevelő célzatú kampány.

3

Ajka Városi Óvoda

Ha nem értesültünk volna időben az ökoóvodák előnyeiről, gyermekeink környezettudatossági nevelését illetően, még mindig nem vagyunk elkésve, hiszen 2004 óta több száz zöld általános- és középiskola alakult Magyarország-szerte. Az ökoiskola címet a pályázati kritériumok szerint azok a nevelési-oktatási intézmények kaphatják meg, amelyek intézményi keretek között átgondoltan, rendszerszerűen és mindennapi gyakorlatként foglalkoznak a környezettudatossággal, a fenntarthatósági neveléssel, valamint a környezeti és egészségneveléssel.

Ezeknek az iskoláknak az egyik fő célkitűzése a fiatalok szemléletformálása. Egyfajta érzékenységet igyekeznek kialakítani a diákokban a környezet iránt. Fel szeretnék hívni a figyelmüket, hogy hatalmas kincs rejlik a természetben. Céljuk, hogy olyan tájékozott, talpraesett, kreatív gondolkodásmóddal rendelkező fiatalokat neveljenek, akik felelősséget vállalnak egyéni és közös cselekedeteikért. Fontos számukra a diákok közvetlen környezetének a hagyomány,- és értékmegőrzésébe, gyarapításába való bekapcsolása. Emellett meg kívánják értetni a tanulókkal a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, valamint a fenntartható fogyasztás elvét.

4

A SuSchool 2015 fenntartható fejlődés középiskolás verseny első fordulója

Ezeknek a céloknak az elérése érdekében számos programmal szolgálnak az ökoiskolák. Szemétszedési akciókat, kirándulásokat, iskolai programokat, előadásokat, múzeumi látogatásokat, szakköröket szerveznek a fiataloknak. Számos környezettel, természettel kapcsolatos vetélkedőre küldik a diákokat. Már az első iskolai naptól fogva beivódik a természet tisztelete és védelme a diákok mindennapjaiba. A hagyományos oktatás mellett lehetőségük nyílik, hogy részletesen megismerjék azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek kihatással vannak napjaink környezeti állapotára és válságaira. Gyakorlati ötleteket tanulhatnak el, amelynek következtében fiatal felnőttként sokkal tudatosabb szemléletmóddal vághatnak neki a “nagybetűs életnek”.

5

A SuSchool 2015 versenyen épp prezentálnak a diákok

Fontos továbbá kitérnünk az óvodásoknak és iskolásoknak meghirdetett pályázatokra és környezettudatossági versenyekre is, ahol a diákoknak egy-egy környezettel kapcsolatos témában még jobban el kell mélyülniük, vagy kreatív gyakorlati projekteket kell végrehajtaniuk. Erre kiváló példa az Antall József Tudásközpont évente megrendezésre kerülő, kétfordulós SuSchool (Sustainable School) fenntartható fejlődés középiskolás versenye. Itt a diákoknak 5 fős csapatokban indulva egy tesztet kell írniuk az előre megadott szakmai anyagokból, majd egy fenntarthatósági témában kell prezentálniuk. A legügyesebb csapatoknak a Tudásközpont 50 000 forintot adományoz, amelyből a diákok különböző „iskolazöldítő” projekteket valósíthatnak meg. A második fordulón pedig lehetőségük nyílik, hogy egy videó, vagy prezentáció keretein belül bemutassák a projekt eredményeit. A versenyen zöld és hagyományos iskolák egyaránt részt vehetnek. A hangsúly a diákok szemléletének formálásán van, illetve a figyelemfelkeltésen, hogy a csapatokon keresztül minél több fiatalhoz eljusson a fenntarthatóság és a környezettudatosság gondolata.

A fentieket összegezve elgondolkodtató, hogy mekkora felelősségünk van a jövő generációinak a környezettudatossági nevelését illetően. Milyen pozitív hatást érhetünk el, ha gyermekeinket kezdetektől fogva a megfelelő intézményekbe járatjuk és már fiatal koruktól fogva természetessé válik számukra egy felelősségteljes és tudatos életmód. Továbbá egy olyan szemléletmód, amelynek alapvető részét képezi a természet szeretete és tisztelete, valamint a környezetünkre, egészségünkre és embertársainkra való odafigyelés. A döntés rajtunk áll.

Víz, kincs

Március 22-én volt a Víz világnapja, de nem késtünk le semmiről, a téma egész évben aktuális marad: felhívni a figyelmet a víz fontos szerepére, óvni, védeni a Föld vízkészletét. Mert, hogy van víz, azt a világ fejlettebb régióiban természetesnek tartjuk, és eszünkbe sem jut, hogy ez másképpen is lehetne. Nem is óvjuk, védjük úgy, ahogy kellene. (Ahogyan azt a képen, az öntözőcsőből az ültetvény helyett az útra ömlő pénzérmék szimbolizálják.) Felelőtlenségünkkel, kényelmünkkel saját jövőnket sodorjuk veszélybe. Nem is olyan régen volt a tiszai ciánszennyezés, a kolontári vörösiszap-áradat, amely – szerencsére csak időlegesen – tönkretette folyó- és talajvizeinket, de itt van az újabb vész, a palagáz kitermelés. Egy-egy kút egyszeri rétegrepesztéséhez 15 millió (!) liter – mérgező anyagokkal kevert – vizet használnak fel. Ezt csak be kell szorozni a kutak és a repesztések számával (naponta nyolccal, tízzel), és máris megkapjuk annak az irdatlan víznek a mennyiségét, amit ilyen célra felhasználnak. Igaz, ennek egy jelentős része tisztítás után ismét használható, de akkor is sok elpazarolt víz marad a számlán. Lehet, hogy az olcsónak kikiáltott palagáz végül nagyon sokba fog kerülni nekünk?

1

Persze könnyű lenne minden problémát a termelők nyakába varrni, és egy pillanatig sem gondolni arra, mi, hogy lakosok is felelősök vagyunk a vízkincs pazarlásáért. Ez pedig a bőség miatti oda nem figyelés, vagy még inkább habitus kérdése. Egy amerikai programfilm szerint a vízzel kapcsolatos beállítódásunkat ugyanolyan hibás beidegződések alakítják, mint a fenékvakarást, a villával való fésülködést, az ebédlőasztalon való ücsörgést, vagy a bankkártya csókolgatást.

Rossz szokásokat, attitűdöket viszont nehéz egyik napról a másikra megváltoztatni. De azért nem reménytelen. A Víz Világnapján néhány helyen a mozifilmek előtt mutattak be egy sokkoló videót, amely arról szólt, hogy vannak helyek a világban, ahol még a gyerekek sem tudnak hozzájutni a tiszta, egészséges vízhez. A hatást azzal kívánták fokozni, hogy olyan ásványvizes palackokat osztottak ki a nézőseregnek, amit nem lehetett kinyitni. Ott volt a kezükben a víz, de nem tudtak belőle inni. Közben viszont nézték a drámai képeket. Így egészen biztos frenetikus hatása volt, de kérdés, meddig? Hiszen tudjuk, ami nem érint bennünket közvetlenül, az nem is fáj annyira. Legfeljebb egy ideig. De legalább addig odafigyelünk, és talán teszünk is valamit. Másokért, magunkért.


 

2