Egymilliárdan a klímaváltozás ellen

Decemberben csaknem 200 ország vezetői gyűlnek majd össze Párizsban azért, hogy az ENSZ által moderált klímatárgyalások keretében 2021-től egy olyan szabályrendszert fogadjanak el, amely kötelező a világ összes országa számára. A majdani párizsi megállapodás a jelenleg érvényben lévő Kiotói Jegyzőkönyvet hivatott leváltani. A Kiotói Jegyzőkönyvről tudni kell, hogy a fejlett ipari országok közül sem mindenki fogadta el, így a Föld országainak jelentős hányadára nem vonatkozik.

Al Gore, az Amerikai Egyesült Államok Nobel-békedíjas egykori alelnöke vállalta, hogy 1 milliárd ember aláírását gyűjti össze, hogy ezzel is ösztönözze a világ vezetőit legégetőbb globális problémánk megoldására. Magyarországon Áder János köztársasági elnök állt a kezdeményezés élére, de számos neves közéleti személyiség (színészek, sportolók, tudósok) is felemelte már hangját.

Mi is arra kérünk mindenkit, aki elkötelezett a környezet megóvásában és a fenntarthatóság kérdésében, hogy látogasson el az Élő bolygónk honlapra és csatlakozzon Al Gore, valamint az ENSZ felhívásához. Legyünk benne abban az 1 milliárdban, aki elhivatott a klímaváltozás elleni harcban!

A Kiotói Egyezmény ugyanis alkalmatlan a globális felmelegedés megfékezésére. Több mint 150 országra- köztük a világ három legnagyobb kibocsátójának számító Kínára, Egyesült Államokra és Indiára – nézve semmilyen kötelezettséggel nem jár.  A decemberi párizsi csúcstalálkozó célja, hogy az ipari forradalomkor mért szinthez képest 2 Celsius fok alatt tartsa a légkör felmelegedésének mértékét.

Az áradó Mura a hétvégén, fotó: eReNdesign

                              Az áradó Mura a hétvégén, fotó: eReNdesign

Ha a felmelegedés a további ütemben zajlana, akkor gleccserek, tengerparti városok és szigetek tűnnének el, felgyorsulna egyes növény- és állatfajok kihalása, valamint egyre szélsőségesebb klimatikus viszonyok alakulnának ki.

A párizsi klímamegállapodás a Föld utolsó esélye arra, hogy az emberiség elkerülje ezt a maga által előidézett problémát. Néhány évvel ezelőtt már próbáltak egy hasonló megállapodást tető alá hozni Koppenhágában, de akkor kudarcot vallottak.

Az új klímaegyezménynek számos szempontot figyelembe kell majd vennie. Legfontosabb eleme a klímaváltozást okozó, úgynevezett üvegházhatású gázok (pl. szén-dioxid) kibocsátásának korlátozása. A tervek szerint a fejlett országoknak ezt azonnal meg kellene kezdeniük, míg a szegényebb régiók kapnának némi türelmi időt a csatlakozásig. Az elmaradott térségek mielőbbi társulási kedvét meghozhatja, hogy egy pénzügyi alapot kívánnak létrehozni, amelyből részesülhetnének, hogy alkalmazkodjanak a korlátozásokból következő gazdasági változásokhoz.

Budapestet sem kerülik el az áradások

     Budapestet sem kerülik el az áradások

A kampányoldalon klímakvízt is kitölthetünk, valamint számos érdekes információt is megtalálhatunk a globális programról. A Zöld színe szerkesztőségében üdvözöljük a kezdeményezést és hiszünk abban, hogy ez a hozzáállás mindnyájunk érdeke, közös felelőssége, azért, hogy élhető környezetet hagyjunk utódaink számára is. Egyikőnk sem szeretné, hogy gyermekeink, unokáink napi rendszerességgel küzdjenek árvizek és aszályok kiszámíthatatlan váltakozásával. Egyikőnk sem szeretné, hogy kedvelt szigeteink, pihenőhelyeink víz alá kerüljenek. Egy olyan jövőben hiszünk, amely elfogadja az ipari fejlődés vívmányait és kihasználja annak lehetőségeit, ugyanakkor nem pusztítja el örökségbe kapott életterünket. Hiszünk abban, hogy a most elindult folyamat, abba az irányba mutat, amelynek szükségességét már régóta hangoztatjuk: felelős attitűd, halványzöld szemlélet a következetlen riogatás és a hangulatkeltés helyett.

Kapcsolódó bejegyzésünk

SuSchool 2015 – Te hogyan tennéd zöldebbé a középiskoládat?

A tavalyi nagy sikerre való tekintettel idén tavasszal újra megrendezésre került az Antall József Tudásközpont SuSchool 2015 fenntartható fejlődési témájú kétfordulós középiskolás versenye.

A diákoknak az első fordulón egy tesztet kellett kitölteniük, majd a fenntartható fejlődés témáján belül egy kiválasztott témát prezentálniuk. Az esemény egyik fő célja az volt, hogy a diákok ne csak elméleti tudást szerezzenek a fenntartható fejlődésről, hanem a gyakorlatba is átültessék, ezért a legjobban teljesítő öt csapat lehetőséget kapott, hogy a Tudásközpont által biztosított 50 000 forintból zöldítse iskoláját. A diákoknak másfél hónap állt rendelkezésükre, hogy változásokat hajtsanak végre a középiskolájukban és terjesszék a fenntarthatóság gondolatát a lehető legtöbb diáktársukat bevonva.

ajtk3

Ezután következett a verseny legizgalmasabb része, a döntő, ahol egy öttagú szakmai zsűri előtt kellett prezentálniuk a diákoknak a projektek eredményeit. A nyertes csapat, a Városmajori Gimnázium diákjai  egy saját tervezésű vízhasznosító rendszerrel ellátott kertet építettek ki az iskola belső udvarán, amely azóta is közkedvelt a diákok körében, valamint elindították a gimnázium szelektív hulladékgyűjtésének a kiépítését. A diákok folytatásul egy biciklis nap szervezését tűzték ki célul, amelyen minden iskolába érkező diákot reggelivel fognak jutalmazni.

ajtk6

A második helyezett Xántus János Két Tanítási Nyelvű Gyakorló Középiskola csapataa SuSchool Facebook-kampányának lettek az abszolút győztesei. Előadásokat, filmvetítést tartottak iskolájukban a fenntartható fejlődésről, saját Facebook oldalt indítottak a környezettudatosság témájában, interjúkat, „zöld faliújságot” készítettek és LED izzókat szereltek be az iskola folyosóira.

A harmadik helyezett ELTE Trefort Ágoston Gyakorlógimnázium LED izzócsere projektje lett, ahol a tanári kar és a szülők összefogásával az 50 000 forintos helyett egy 500 000 forint értékű munkaterv került elindításra. A II. Rákóczi Gimnázium diákjaiegy biokertet alakítottak ki az iskola udvarában, amivel nemcsak szebbé varázsolták a környezetüket, de különböző zöldségek termesztésébe is belefogtak. A diákok már bele is kezdtek a fiatalabb generációk oktatásába, hogy ha elballagnak, legyen, ki folytassa a munkálatokat vele.

ajtk4

A projektek megvalósítása során elképesztő volt, hogy hány embert mozgattak meg a gyerekek. Sok esetben az egész iskolaközösség bevonásra került. Szülők, diákok, tanárok együtt dolgoztak a közös, jó cél érdekében. Több száz fiatalhoz jutott el társaikon keresztül a környezettudatosság és a fenntartható fejlődés gondolata.

Ha évről évre csak plusz egy kezdeményezés indul útjára, még egy újabb gimnázium lesz zöldebb, tudatosabb, már tettünk valamit a fenntartható fejlődésért, gyermekeink jövőjéért.

Szedd te is! Önkéntesek a tiszta környezetért

A szemetelés visszatérő, sajnos állandó probléma. Mindenkivel előfordult már, hogy bosszankodnia kellett kedvenc folyóparti pihenőhelyén a szétdobált dobozok, üvegek miatt, vagy éppen kedve sem volt belemenni a vízbe, látva a víz által sodort flakonokat.

Tavaly is beszámoltunk róla (itt), hogy a TeSzedd! – Önkéntesen a Tiszta Magyarországért akció keretében hazánk számos pontján lelkes szemétgyűjtő csapatok indultak el, hogy megtisztítsák lakókörnyezetük egy-egy szennyezett pontját. Idén sem volt másképp: 2015. május 15. és 17. között több száz helyen szedték önkéntesek a szemetet.

A TeSzedd! akció, ma hazánk legnagyobb, önkéntességi alapon szerveződő mozgalma. A program célja kettős: egyrészt sokunk igényét fejezi ki az élhető környezetre, másrészt remélhetőleg minél többen ráéreznek az önkéntesség szépségére. A szervezők, az OHÜ és a Földművelésügyi Minisztérium azt remélik, hogy a példamutatás szemléletformáló hatással lehet a notórius környezetszennyezőkre.

A program, ami Európa legnagyobb önkéntes mozgalma, idén is a „Let’s Clean Europe” kezdeményezés keretében valósul meg. Örömteli, hogy Magyarországról vesznek részt benne a legtöbben.

teszedd_1

Budapesten 151 találkozási ponton 8078 önkéntes vett részt az akcióban. Az első tíz legaktívabb település között még Püspökladány, Mosonmagyaróvár, Hatvan, Hajdúnánás, Szombathely, Edelény, Karcag, Fertőd és Miskolc szerepel. A megyék között első helyen Pest, a másodikon Hajdú-Bihar, míg a harmadikon Borsod-Abaúj-Zemplén megye végzett. Különösen örömteli, hogy a fiatal generációk is tevékenyen bekapcsolódtak: 520 oktatási intézmény csatlakozott.

Annak ellenére, hogy az időjárás nem kedvezett a szabadtéri munkavégzésnek, az eredmények impozánsak: a hétvége során a becslések szerint 170 ezren dolgoztak egy tisztább Európáért; az önkéntesek 1590 helyszínen csaknem 1,5 milliárd forint értékű munkát végeztek el. És ami ennél is fontosabb, 2300 tonna szemét terhétől szabadítottuk meg környezetünket.

teszedd_2

Mi, a Zöld színe blog szerkesztői úgy gondoljuk, hogy az ilyen és ehhez hasonló, civil közreműködésre építő, a fiatalokat megszólító kezdeményezések szolgálják legjobban a környezetvédelem ügyét. A siker kettős: egy rakás hulladéktól megszabadultunk és remélhetőleg sok száz fiatal elkötelezetté vált közös ügyünkben. Hisz a tiszta, igényes környezet mindannyiunk felelőssége!

Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap

A klímaváltozás hatásait már most is érezzük. Például az időjárás gyakori, szélsőséges változásait, aminek komoly kihatásai vannak a mezőgazdasági termelésre, hosszabb távon a fajok megmaradására, de az egészségünkre is.

NKA_1_poz

A rendkívül szeszélyessé váló időjárás meghökkentő melegeket, hosszan tartó aszályokat, heves viharokat, hurrikánokat, áradásokat idézhet elő, romlanak a termésátlagok, új kórokozó fajok jelennek meg a földeken. Az emberi szervezet is nehezen viseli a nagy hőmérséklet-ingadozásokat, a magas páratartalmat. „A tápanyagforrások apadása éhínséghez, a vízhiány a higiéniai állapotok romlásához, a szennyezettség az immunrendszer gyengüléséhez, a víz és a földterületek miatti konfliktusok által előidézett társadalmi zűrzavar a fertőző betegségek növekvő terjedéséhez vezethet” – hangsúlyozták a szakértők egy londoni klíma- és egészségügyi konferencián. Állítják, amennyiben a globális átlaghőmérséklet 2-3 °C-kal meghaladja az iparosodás előtti szintet, akkor a Földön élő fajok 20-30%-át kihalás fenyegeti.

NKA_1_neg

Mit lehet tenni?

Kell-e egyáltalán valamit tennünk, ha a probléma nem egyértelmű, ha a felmelegedést legnagyobb részben az ipari vállalatok okozzák? Ha így tennénk, az csak hárítás lenne, mert nem csak ők, hanem mi magunk is felelősek vagyunk, hiszen mi is élvezzük az általuk biztosított civilizációs vívmányokat: fűtünk, fürdünk, autózunk stb., sokszor nem éppen takarékos módon.

Tehát, nekünk is van, lehet dolgunk ezen a téren. Például úgy, hogy spórolunk az energiaforrásokkal, természetes anyagokat használunk, tudatosan vásárlunk, együttműködünk a hulladékok újrahasznosításában. Ma már rengeteg szervezet, website hívja fel a figyelmet az ilyen környezet-, klímakímélő megoldásokra, praktikákra.

Megszívlelendő dolgok ezek, sokszor bizony nagyon kevés odafigyeléssel is sokat érhetünk el. Például, ha csak 4 perccel kevesebb ideig fürdünk, ha 10 kilométerrel lassabban autózunk, ha hideg vízben mosunk, zöld energiát és energiatakarékos eszközöket használunk stb., máris sokat teszünk a klíma védelméért.

NKA_2_poz

Méhek

Néhány évvel ezelőtt drámai hangvételű hírek számoltak be a méhek – rövid idő alatt – történő tömeges pusztulásáról. Még a szakemberek is értetlenül álltak a jelenség előtt, mert ilyen méretű pusztulásra nem volt elégséges magyarázat a permetezőszer, a génmanipulált növények, a klímaváltozás, de még a rádiós-, valamint mobiltelefonos és mobilinternetes frekvenciákat biztosító, sugárzó adó-vevő tornyok léte sem. Természetesen ezek mind befolyásolják a méhek életlehetőségeit, következésképpen, amit csak lehet, ki kellene küszöbölnünk, de itt kellett még valami másnak is lenni. Meg is találták a fő okot – a kártevők és paraziták, a bakteriális betegségek, a gombás betegségek, a vírusok és növényvédő szerek mellett – a CCD (Colony Collapse Disorder) elnevezésű globális járványt, melynek során a dolgozó méhek váratlanul eltűnnek, kirepülnek a kaptárból, utána a kolónia viszonylag gyorsan elpusztul.

mehek_1A méhek hasznosságára, a rájuk leselkedő veszélyekre sokan, sokféle módon hívják fel a figyelmet. Országszerte ismeretterjesztő előadásokkal, kiadványokkal, újságcikkekkel, mézkóstolókkal, kiállításokkal, filmvetítéssel, játszóházzal. Budapesten, még egy alapvetően kulturális programsorozatba (ELEVEN) is bevették ezeket az „apró óriásokat”, installációt állítottak tiszteletükre és figyelemfelkeltő plakátot ragasztottak ki a falra.”Itt vagyunk a Gellért téren, a város közepén. Valljuk be, a zsongásban sokszor elfeledkezünk a minket körülvevő valódi környezetről. Lassan elűzzük magunk mellől apróbb nagyobb jótevőinket. (…) Belenyúlunk a természet körforgásába, további megoldandó problémákat gerjesztve. Ne felejtsük el észrevenni, ami természettől fogva körbevesz minket. Például a méheket, akik ugyan aprók, de jelentőségük mégis óriási”- írták, és az arra járók átsétálhattak ezen a méhkapun.

mehek_2Mit tehetünk mi, nagy házakban élő városlakók? Legalább a Méhek napja környékén kezdeményezzünk programokat; baráti körben, társaságban hívjuk fel a figyelmet a méhek jelentőségére, pusztulásuk okaira; kapcsolódjunk be olyan rendezvényekbe, amelyek „elviselik” ezt a plusz terhet. Ha kertünk is van, többet is tehetünk. Ne alkalmazzunk méhekre ártalmas növényvédő szereket, ehhez elég elolvasnunk a használati utasítást. Ültessünk méh-csalogató virágokat, például gyűszűvirágot, galagonyát, dísztököt, hóvirágot, hunyort, kasvirágot, levendulát, orgonát, pünkösdi rózsát. És persze ne bántsuk őket, akkor sem, ha jelenlétük zavar bennünket. Tudom, adódhatnak olyan helyzetek, amikor ezt nehéz betartani. Például, ha beköltöznek a kertünkbe, a házunk alá, a falak repedéseibe. De ekkor se öljük meg őket, még akkor sem, ha gyermekeinket, családtagjainkat, vendégeinket féltjük tőlük. Keressünk olyan megoldást, amely mindkét félnek megfelel. Ha egy méhraj telepedik le a kertünkbe, nem kell megijedni, nem fognak minket megtámadni, hívjunk fel egy méhészt, aki valószínűleg szívesen befogja a kóbor méheket, és cserébe nem fog kérni érte semmit. A begyűjtött méhrajból a méhész családot nevel, ami a következő évben már dologra fogható lesz.”

Egy rossz szokással kevesebb

Az Európai Parlament április 28-i plenáris ülésén környezetvédelmi szempontból rendkívül fontos irányelvet fogadott el, miszerint a tagállamok 2019-re a ma használt nejlonzacskó mennyiség kevesebb, mint felét használhatják évente. Meglepő, ugyanakkor jó hír, hogy Magyarország jelenleg is tartja magát a jövőben hatályos irányelvhez.

Megdöbbentő az a pazarlás, ami az uniós országokra jellemző a témában: a régióban vásárolt szatyrok 90 százalékát mindössze egyetlen alkalommal használjuk, ráadásul többnyire még csak nem is szelektív hulladékgyűjtőbe teszi őket az átlagpolgár. De nézzük a számokat: egy átlag uniós polgár évente 200 szatyrot használ; ezt a számot kell 2019-re 90, majd 2025-re 40 darabra mérsékelni.

„Ízléses” szemétkupac, nem kell nagyító ahhoz, hogy szatyrot találjunk

„Ízléses” szemétkupac, nem kell nagyító ahhoz, hogy szatyrot találjunk

A tagállamok egyénileg dönthetnek arról, hogyan bírják rá polgáraikat a csökkentésre. Ha korábbi példákra gondolunk, akkor ilyen eszköz lehet a kormányok kezében az árazás, a termékdíj bevezetése, vagy éppen az adóztatás.

Hölvényi György, az Európai Néppárt képviselőjeként vett részt az Európai Parlament delegációjában, amely 2014 novemberében egyeztette a tervezetet a Miniszterek Tanácsával, valamint az Európai Bizottsággal. A plenáris ülésen elhangzott hozzászólásában hangsúlyozta, hogy „Magyarországon a 2011-ben bevezetett környezetvédelmi termékdíjról szóló törvénynek köszönhetően jelenleg az egy főre jutó éves nejlonzacskó felhasználás 30 darab. Ezzel az Európában is példamutató eredménnyel hazánk már most teljesíti a 2025-re kitűzött célszámokat!”

A most elfogadott jogszabály a boltok kasszáinál kezünkbe nyomott szatyrokra vonatkozik, nem terjed ki azonban a viszonylag vékony, húsok, tejtermékek, zöldségek és gyümölcsök csomagolására. Hölvényi György azt is hozzátette, hogy az irányelv elfogadása egyfajta szemléletformálás is: „az új szabályok a nejlonhulladékok hatékony csökkentésén túl a környezettudatos vásárlói szokások kialakítását is ösztönözni fogják. Ezzel járulva hozzá egy tisztább, élhetőbb európai környezet kialakításához. A hosszú távú megoldás az európai fogyasztók kezében van!”

Ebben maximálisan egyet tudunk érteni a néppárti képviselővel! Mindnyájunk érdeke egy olyan Európa, amelyet büszkén adhatunk tovább azoknak, akiktől tulajdonképpen csak kölcsönbe kaptuk néhány évtizedre: utódainknak. Mi, a Zöld színénél maximálisan támogatjuk a fenntarthatóság irányába mutató döntést, hiszen bár nem utasítjuk el az ipari fejlődés által kínált innovációkat, azonban a környezetszennyezés minden formáját határozottan elutasítjuk! A nejlonzacskó-használat egy Földünk testén feleslegesen ejtett seb, amelyet meggyógyítanunk közös felelősség!

És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy mennyivel hangulatosabb, ha egy fonott kosárral sétálunk le a termelői kispiacra, ahelyett, hogy a hipermarketek nejlontengerében kiáltanánk levegő után…

Ugye jobban néz ki?

Ugye jobban néz ki?