Piros szalag a hajba, feldíszített bejárati ajtó, komatál, kártyázás és tejfakasztó buli. Csak néhány a szüléssel, születéssel kapcsolatos ezernyi hagyomány közül, hiszen, mint tudjuk, ahány kultúra, annyi szokás.
A születésfa sok mesében fellelhető, ez az ősi motívum az emberi lét és a növények, fák közötti kapcsolat szimbóluma. Pogánykorból fennmaradó néphiedelmekkel függ össze az ősi meggyőződés az élet fájáról, miszerint az emberi sors gyakorta kapcsolatban van valamilyen növénynek vagy fának az életével. Erre utaló jelkép például a születésfa és a sorsfa, de olyan régi szokások is köthetők ide, mint a májusfa állítás. De nem csupán a pogány kultúrában érhető tetten a fakultusz, gondoljunk csak a bibliai éden tiltott fájára vagy a keresztfára.
Az egyszerű ember szellemekkel népesítette be az őt körülvevő világot, így kezdetben a fáknak is emberi érzéseket, hangot, sőt, természetfeletti erőt és jelentőséget is tulajdonított. A fakultusz a természet megszemélyesítésével párhuzamosan alakult ki, de a primitív képzelettársítások folyamatosan változtak, így a fa később már nem emberhez hasonlatos élőlényként jelent meg, hanem az emberi lélek tartózkodási helyeként, majd pedig alakváltoztató démonok székhelyeként, melyek a fával együtt születnek és halnak meg.
A születésfa és a fakultusz tehát egyáltalán nem új keletű fogalmak, ugyanakkor számos különböző hagyomány, hiedelem és értelmezés él velük kapcsolatban, melyek közül a legtöbb ma már alig, vagy kevésbé ismert. Az egyik ilyen szokást élesztené fel a Fatestvér Program, melynek célja, hogy minden magyar gyermek születése egy névre szóló táblával ellátott, őshonos facsemete ültetésével legyen megünnepelve. A kezdeményezés pedig nem csak a szülőknek, nagyszülőknek és az önkormányzatoknak szól, hiszen célja, hogy a gyermekek szervezetten, az óvodával, iskolával vagy akár helyi közösségekkel együtt vegyenek részt a közös faültetésben.
A Program egyrészt erősíti a nemzedékek közötti és családi kapcsolatokat, hiszen ahogyan őseink is tartották, a fa osztozik a gyerek sorsában: bármerre is sodorja az élet, bármikor visszatérhet szimbolikus és konkrét értelemben vett gyökereihez. Emellett fontos szempont, hogy a hagyomány felelevenítésével környezettudatosságra, a természettel való harmonikus együttélésre nevelhetjük a fiatalokat, akik remélhetőleg tovább örökítik ezt a szemléletmódot. A következő generációk is rengeteget profitálhatnak a kezdeményezésből, mivel a facsemeték rengeteg szén-dioxidot kötnek meg, így tisztulna a levegő és javulna a települések mikroklímája is.
Minden egyes facsemetével gyermekeink fejében is elültethetjük a környezetért való egyéni felelősségvállalás és a hosszú-távú gondolkodás magvait.
A Fatestvér programról részletesebben: http://www.fatestver.hu/