Vissza a gyökerekhez

Piros szalag a hajba, feldíszített bejárati ajtó, komatál, kártyázás és tejfakasztó buli. Csak néhány a szüléssel, születéssel kapcsolatos ezernyi hagyomány közül, hiszen, mint tudjuk, ahány kultúra, annyi szokás.

A születésfa sok mesében fellelhető, ez az ősi motívum az emberi lét és a növények, fák közötti kapcsolat szimbóluma. Pogánykorból fennmaradó néphiedelmekkel függ össze az ősi meggyőződés az élet fájáról, miszerint az emberi sors gyakorta kapcsolatban van valamilyen növénynek vagy fának az életével. Erre utaló jelkép például a születésfa és a sorsfa, de olyan régi szokások is köthetők ide, mint a májusfa állítás. De nem csupán a pogány kultúrában érhető tetten a fakultusz, gondoljunk csak a bibliai éden tiltott fájára vagy a keresztfára.

ajtk_fa

Az egyszerű ember szellemekkel népesítette be az őt körülvevő világot, így kezdetben a fáknak is emberi érzéseket, hangot, sőt, természetfeletti erőt és jelentőséget is tulajdonított. A fakultusz a természet megszemélyesítésével párhuzamosan alakult ki, de a primitív képzelettársítások folyamatosan változtak, így a fa később már nem emberhez hasonlatos élőlényként jelent meg, hanem az emberi lélek tartózkodási helyeként, majd pedig alakváltoztató démonok székhelyeként, melyek a fával együtt születnek és halnak meg.

ajtk_fa_1

A születésfa és a fakultusz tehát egyáltalán nem új keletű fogalmak, ugyanakkor számos különböző hagyomány, hiedelem és értelmezés él velük kapcsolatban, melyek közül a legtöbb ma már alig, vagy kevésbé ismert. Az egyik ilyen szokást élesztené fel a Fatestvér Program, melynek célja, hogy minden magyar gyermek születése egy névre szóló táblával ellátott, őshonos facsemete ültetésével legyen megünnepelve. A kezdeményezés pedig nem csak a szülőknek, nagyszülőknek és az önkormányzatoknak szól, hiszen célja, hogy a gyermekek szervezetten, az óvodával, iskolával vagy akár helyi közösségekkel együtt vegyenek részt a közös faültetésben.

A Program egyrészt erősíti a nemzedékek közötti és családi kapcsolatokat, hiszen ahogyan őseink is tartották, a fa osztozik a gyerek sorsában: bármerre is sodorja az élet, bármikor visszatérhet szimbolikus és konkrét értelemben vett gyökereihez. Emellett fontos szempont, hogy a hagyomány felelevenítésével környezettudatosságra, a természettel való harmonikus együttélésre nevelhetjük a fiatalokat, akik remélhetőleg tovább örökítik ezt a szemléletmódot. A következő generációk is rengeteget profitálhatnak a kezdeményezésből, mivel a facsemeték rengeteg szén-dioxidot kötnek meg, így tisztulna a levegő és javulna a települések mikroklímája is.

ajtk_fa_2

Minden egyes facsemetével gyermekeink fejében is elültethetjük a környezetért való egyéni felelősségvállalás és a hosszú-távú gondolkodás magvait.

A Fatestvér programról részletesebben: http://www.fatestver.hu/

Napelem: igen vagy nem?

Erre a kérdésre általában gondolkodás nélkül a „Nem, mert nagyon drága!” válasz érkezik. De kezdjük az elejéről, mi is az a napelem?

A napelem vagy fotovillamos elem, olyan szilárdtest eszköz, amely az elektromágneses sugárzást (fotonbefogást) közvetlenül villamos energiává alakítja.  Az energiaátalakítás alapja, hogy a sugárzás elnyelődésekor mozgásképes töltött részecskéket generál, amelyeket az eszközben az elektrokémiai potenciálok, illetve az elektron kilépési munkák különbözőségéből adódó beépített elektromos tér rendezett mozgásra kényszerít, vagyis elektromos áram jön létre. Ez a jelenség bármilyen megfelelő fényspektrummal rendelkező fényforrás esetén lezajlik, nem szükséges kizárólagosan napfény.” – olvashatjuk a Wikipédián.

Egy laikusnak ettől még nem jön meg a kedve, hogy holnaptól napelemmel borítsa be a házát, hiszen vagy nem érti, hogy micsoda és amúgy is drága. De ez tévedés! A mai modern technikának (is) köszönhetően az embernek nem kell milliárdosnak lennie ahhoz, hogy alkalmazhassa ezt a technológiát. A napelemek élettartama 20-40 év, az ára magánszemélyeknek 10 éven belül megtérülhet, és onnantól kezdve már csak nyerhetünk a beruházásunkon.

napelem2

Leghatékonyabb megtérülést akkor érhetünk el, ha pont annyi energiát termelünk, amennyit fogyasztunk, derül ki egy interjúból, amely Szanati Marcellal, a Goodwill Energy Kft. ügyvezető igazgatójával készült. Állítása szerint könnyen kiszámolható, hogy egy épületnek mekkora az energiafelhasználása, és hány százalékban kell azt lefedni napelemes rendszerrel úgy, hogy a megtérülés a leghatékonyabb legyen.

Miért mondom, hogy nem kell milliomosnak lennünk a napelemhez?

Más európai országokhoz hasonlóan Magyarországon is lehet pályázati úton támogatást nyerni napelem rendszerek kiépítéséhez. A támogatások állami vagy uniós forrásokból finanszírozott pályázatok lehetnek és a napelemrendszer kiépítése után, a pályázat függvényében a teljes költség egy részét visszakapjuk. A pályázás módja természetesen függ attól, hogy magánszemélyként, vállalkozásként vagy önkormányzatként igényeljük a támogatást. A Sajnos a napelemes pályázatokat egyelőre „felfüggesztették”, a várható újranyitásukról a SOLanimus Kft-nél érdeklődtünk, de ők sem tudnak pontos dátumot, csupán annyit mondtak, hogy érdemes figyelni a pályázati kiírásokat.

napelem1

A napelem, mint szinte minden az előnyei mellett veszélyeket is hordoz. A két legfontosabb talán a használt napelemekből keletkezett hulladék, illetve az, hogy a madarak könnyen megégethetik magukat.

Egy biztos, manapság már érdemes komolyan elgondolkozni a napelem-rendszerek kiépítésén, hiszen az ár már nem lehet kizáró ok.

Az év madara a haris

A rejtőzködő tyúkok versenyéből (amelyek közül igazából csak a fürj tyúk alakú) a haris került ki győztesen, ez a szárnyas lett 2016 madara. Azért kellett a szavazást már most, 2015 nyarán megrendezni, hogy elegendő idő legyen a kampányanyagok januári elkészítéséig. A haris egyébként 1524 szavazattal nyert, nem sokkal, de megelőzte az ugartyúkot (1291) és a fürjet (1251).

Mit kell tudni a győztes harisról? Testhossza 27–30 centiméter, szárnyfesztávolsága 46–53 centiméter, és testtömege 135–200 gramm. Felső tollazata feketés, világosbarna szélekkel, ezért kissé pikkelyesnek tűnik. Hasalja fakóbarna, vörösesbarna csíkozással. Mellkasa, torka és feje oldalt galambszürke. Csőre rövid és erős, hogy fel tudja csipegetni a vetőmagokat és a gabonát. Európában sebezhető fajként tartják nyilván, Magyarországon fokozottan veszélyeztetett, eszmei értéke 500 000 Ft.

haris_1

Mit kell tudni erről a különös „versenyről”? Az MME 1979-ben indította az Év madara programját, amelynek deklarált célja olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak (például: gazdálkodók, vadászok, pedagógusok) különösen fontos szerepe lehet. A 2016 év madara lakossági szavazásra ajánlott három madárfajjal hazánk legértékesebb nyílt, elsősorban sík vidéki élőhelyei védelmének fontosságára akarták a figyelmet felkelteni.

Talán nem érdektelen, ha felidézzük a korábbi évek győztes madarait is.

2015. Búbos banka (Upupa epops)

haris_2

2014. Túzok  (Otis tarda)

haris_3

2013. Gyurgyalag (Merops apiaster)

haris_4