Szemétszállítás: néhány rossz megoldás és egy biztató

1. Konténeres gyűjtés. A Budapesti Műegyetem egyik kijárata mellett, az utcán helyeztek el négy konténert, ahová az egyetemen képződött hulladékokat szállítják. Sajnos a szabadon hagyott konténereket az élelmesebb lakók is észrevették, és minden felesleges holmijuktól, veszélyes hulladékaiktól (autógumitól, megmaradt festéktől stb.) itt szabadulnak meg. Addig, amíg van hely, a gyűjtőtérbe, amikor pedig már nincs, egyszerűen mellé teszik. A szeméthegy pedig egyre növekszik, egészen addig, amíg a kukások – hetente egyszer – el nem viszik. Felfoghatatlan, hogy az egyetem gondnokai miért ezt a „szabad préda” megoldást választottak, és miért nem zárt helyre teszik a konténereket?

rossz_szemet_1

 

2. Zsákos gyűjtés. Ez a megoldás elsősorban az üdülőhelyeken válik problémássá, ott, ahol a tulajdonosok csak időszakosan tartózkodnak. Akik a felgyülemlett szemetet ugyan távozáskor kiteszik a ház elé, de a szállítók esetleg csak napok múltán jönnek érte. Addig az állatok szétmarcangolják, a maradványt pedig széthordja a szél. Ezt megakadályozandó a zsákokat magasabb helyekre, kerítésekre, fákra, tűzcsapra és bokrokra teszik, elcsúfítva ezzel olyan települések látképét is, mint Tihany, vagy Nagymaros.

rossz_szemet_3

3. Avargyűjtés. Nagyvárosok zöldövezeteiben – önkormányzati segítséggel! – elterjedt egy nagyon rossz szokás, műanyag zsákokba gyűjteni a kerti hulladékot. Pedig komposztálni is lehetne, amivel ráadásul még jól is járnának a lakók, mert ingyen kerti tápanyaghoz jutnának, nem kellene virágföldet, talajjavító szereket boltban vásárolni. Az önkormányzatoknak is jobban megérné komposztálásra buzdítani, és erre alkalmas eszközöket adni, mert így mentesülnének a zöld hulladékok begyűjtésének, szállításának, kezelésének rájuk háruló feladatairól, nem utolsó sorban költségeitől.

rossz_szemet_3_1

4. Szelektív szigetek. Ezekkel ugyan az a probléma, mint az utcai szemetes konténerekkel, ha megtelnek a tárolók, a lakosok kénytelenek azok mellé helyezni az odavitt hulladékot. Ami aztán egészen addig ott is marad, amíg a kukások érte nem jönnek. Szerencsére a szigeteket megszüntetik, házhoz menő szelektív rendszerrel váltják fel, de az üvegbegyűjtés nincs megoldva. Sokan ezért továbbra is a szelektív szigetek hűlt helyére hordják, vagy nemes egyszerűséggel a kukába dobják az újrahasznosításra alkalmas üvegeket.

rossz_szemet_4

5. Élelmiszerhulladék. Az egyik legnagyobb hulladékos probléma a fel nem használt élelmiszerek, ételmaradékok elhelyezése. Nem tévedünk nagyot, ha arra tippelünk, hogy a feleslegessé vált élelmiszerek túlnyomó hányada a kukába kerül. Pedig a kukába kiöntött élelmiszer a pazarláson túl még a háztartási hulladék mennyiségét is növeli. Amit el lehetne kerülni, ha kicsit tudatosabban vásárolnánk, odafigyelnénk az elkészítendő ételek mennyiségére, nagyobb gondot fordítanánk a megfelelő étel kiválasztására, ha egyáltalán értéknek tekintenénk az élelmiszert. A pazarlás megakadályozására érdekes megoldást találtak Dél-Koreában, Szöul egyik városrészében. Az ételhulladékot egy személyazonosító kártyával nyitható okoskukában, előre meghatározott mennyiségben lehet csak elhelyezni. Aki túllépi a kvótát, büntetést kap.

A rossz megoldások mellett tehát akadnak követésre méltó, jó kezdeményezések. Amíg azonban az okoskukák ideje el nem jön nálunk is, maradnak jóérzésű, környezetüket óvó emberek, és az évente egy-két alkalommal mások szemetét összegyűjtő önkéntes akciók. Meg az „okosvarjak”, akik, ki tudja miért, besegítenek nekünk az utcai szemét begyűjtésbe.

A kirándulás gyógyító ereje

Környezetvédelmi vonatkozása is van a Standford University kutatásának, amelyben a természetben történő séta mentálhigiénés előnyeit vizsgálták. Azt már korábban is sikerült bizonyítani, de napi tapasztalatunk is igazolja, hogy a mozgás pozitív hatást gyakorol a lelkünkre, oldja a feszültségeket, csökkenti a szorongást, javítja a memóriát és a munkateljesítményt. Arra viszont, hogy ebben mekkora szerepe van a séta helyszínének, a környezetnek, most derült csak fény.

mozgas_1

Ennek eldöntésére a standfordi kutatók két kísérleti csoportot alkottak. Az egyiknek 90 perces sétát kellett tenni a természetben, a másiknak pedig ugyanilyen időtartamban a város környéki autópálya mentén. A résztvevő önkéntesek a séta előtt és után – affektív és kognitív működésére irányuló – pszichológiai vizsgálatokon estek át, részben kérdőív, részben az agy működését monitorozó (képalkotó technikát alkalmazó) műszeres felvételek segítségével.

A két felvétel eredményeinek összehasonlítása egyértelműen kimutatta, hogy a természetben sétálók körében csökkent a lelki élet harmóniáját zavaró gondolatok gyakorisága és intenzitása, szemben a városban sétálókkal, akiknél nem volt ilyen erős hatás. Magyarán a városban történő mozgás semmilyen pozitív változást nem idézett elő.

mozgas_2

A kutatók szerint ezek az az eredmények rávilágítottak a várostervezés fontosságára. Az urbanizációval példátlan mértékben növekszik a városokban a szorongásos zavarok és a depresszióban szenvedők száma és aránya. A tervezők feladata tehát annak kitalálása, hogyan lehet a városi embereket minél nagyobb, erősebb természeti élményhez juttatni, minél több városlakóhoz a „természetet eljuttatni”.

Számunkra még egy fontos tanulságot is le lehet szűrni. Azt, hogy a városi utcai, úttest közeli helyeken való mozgás: futás, biciklizés helyett, amikor csak tehetjük, keressünk nyugalmasabb, szebb és zöldebb területeket. Biztosan jobban fogjuk érezni magunkat, és garantáltan többet teszünk egészségünk védelméért is. Használjuk ki a természet óvó, gyógyító erejét!

Halak

Manapság már minden valamirevaló település rendez valamilyen fesztivált, amelyeknek vagy van hagyománya az adott közösségben, vagy nincs. A Tatai Öreg-tavi Nagy Halászat az első kategória elitjéhez tartozik, ugyanis itt a lehalászást az 1900-as évek elejétől végzik. A hálóvetés idővel társasági eseménnyé, népünnepéllyé vált. A Tatai Mezőgazdasági Zrt. erre építve indította el azt a rendezvénysorozatot 2001-ben, amely ma már sokakat vonz, és nem csak a városból és annak szűkebb környékéről. Az esemény fő attrakciója a 400 méteres húzóhálóval történő bekerítés, de a látványos lehalászás mellett kirakodó és halvásár, halétel-bemutató várja az érdeklődőket, és számtalan egyéb program, különböző zenekarok fellépése, hagyományőrző néptáncegyüttesek, gyerekprogramok színesítik a három napos rendezvényt.

halak_1

Igazi foglalkozásnépszerűsítő és gasztronómiai fesztivál ez, amelynek még egészségügyi missziója is van: érzéki élvezetek révén segít a halfogyasztás pozitív hatásainak megismertetésében. Ösztönzi a látogatókat: építsék be napi étrendjükbe valamilyen formában a halat. Amire a tények szerint bizony nagy szükségünk lenne. Mi magyarok ugyanis, annak ellenére, hogy országunk vízrajzi és klimatikus adottságai kedveznek az édesvízi haltermelésnek és halászatnak, alig eszünk halat. Az uniós országok átlagának alig több mint a tizedét. Amíg mi 2,8 kilogramm halat fogyasztunk fejenként évente, az uniós országokban 22 kilót. Pedig a halak húsában kevés a koleszterin, viszont sok a vitamin (A, D, B2, B6 és B12), az omega-3 zsírsav és számtalan fontos ásványi anyagot (foszfor, jód, fluor, szelén, vas, kálium és kalcium) is tartalmaznak. Ezt persze sokan tudják is, ám arról már kevesebbeknek van ismerete, hogy gyakori fogyasztásuk segít megelőzni a stroke-ot, a különböző szembetegségeket, és még a reumára, az idegekre is jótékony hatást gyakorol. A nagy halfogyasztó országokban kevesebb a mellrákban szenvedők és a szívbetegek száma is. Aki tehát teheti, látogasson el október 16-18. között Tatára, és érzékei útján hagyja magát meggyőzni a halfogyasztás nagyszerűségéről.

halak_2

És ide kívánkozik egy másik halas hír, az év hala versenyének meghirdetése, amelynek keretében három halfajra szavazhatunk. A Magyar Haltani Társaság 2016-ra (előzetes közönségszavazás alapján) a márnát, a compót és a selymes durbincsot jelölte. A Társaság honlapján ezt írják róluk. „Az óarany színű compó kis oxigénigényű halunk, amelynek egykor igen népes állományai éltek nagy kiterjedésű mocsarainkban. Újabban a Tisza-tóban talál kedvező létfeltételekre, ahol szaporodóban van. A márna a folyók sóderes medrű, aránylag gyors folyású szakaszait kedveli. Kitűnő horgászhal, amely túlnyomórészt kisebb-nagyobb gerinctelen állatokból álló táplálékát a fenéken keresi. Az oldalán három hosszanti csíkkal díszített selymes durbincs bennszülött halunk. Olyan természeti érték, amely gyakorlatilag csak a Dunában és mellékfolyói vízrendszerében él. Védettségét szűk elterjedési területe és fogyatkozóban lévő állományai indokolják.” A versenyben álló halak fotói és a szavazás itt találhatók.

Zöld utat az elektromos autóknak!

Jó hír az elektromos autók hazai híveinek, hogy hazánk az Unióban elsők között rendelkezik az e-mobilitás elterjedését ösztönző nemzeti programmal. A Jedlik Ányos Terv az elektromos autózás elterjesztését elsősorban az országos töltőhálózat kiépítésével, valamint az adózási és jogi feltételek megkönnyítésével ösztönözné. Az elektromobilitás infrastruktúrájának fejlesztését uniós forrásokból, valamint a szén-dioxid-kvóták értékesítéséből fedezné a kormány. Jelenleg 150 villámtöltő berendezés létesítése szerepel a rövidtávú célok között, főként autópályák mentén, annak érdekében, hogy az ország minél hamarabb beautózhatóvá váljon elektromos járművekkel is.

ecar

Külföldi jó példák

A program sikeréhez nem elég az infrastruktúra kiépítése, az ösztönzőleg ható szabályozási keret is nélkülözhetetlen. Szerencsére külföldi példából akad bőven: a német kormány alakuló terve ingyenes parkolással, buszsávhasználati joggal, forgalomkorlátozás alóli felmentéssel serkentené az elektromos autók használatát, sőt, a német autóipari szövetség adókedvezményeket vezetne be a céges autóként használt elektromos járművek után. Angliára is érdemes odafigyelnünk ösztönzés terén, hiszen nemrég olyan töltősávokat alakítottak ki az országutakon, melyeken az elektromos autók akkumulátorai induktív módon töltődhetnek. A környezetbarát autóhasználatot tehát nemcsak a használat megkönnyítésével, de anyagi ösztönzéssel: kedvezményekkel, jóváírásokkal is érdemes motiválni, ugyanakkor fontos belátni, hogy a racionális és környezettudatos érvek mellett például maga a vezetés élménye is döntő szerepet játszhat a vásárlásban. A hihetetlen csendességnek és a vibrációmentességnek köszönhetően rendkívül élvezhető az elektromos autók vezetése.

Hol tartunk most?

A hazai elképzelések szerint az elektromosautó-tulajdonosokat regisztrációs- és gépjárműadó kedvezményekkel, buszsávhasználattal támogatnák, a jogalapot pedig zöld rendszámok bevezetésével biztosítanák. A terv emellett kiemelt hangsúlyt fektet elektromos taxik bevezetésére és a Bubihoz hasonló elektromos bérautórendszer kialakítására is. A hosszú távú cél 2020-ig, hogy a Magyarországon forgalomban lévő autók 1,5%-a elektromos jármű legyen.

Budapest a fenntartható fejlődés útján

Bár a magyar jogrendben csupán néhány hónapja szerepel a környezetbarát jármű fogalma, de igyekszünk a nemzetközi trendhez felzárkózni: július óta már rója a köröket az első Smart Electric Drive a Ferihegyi Repülőtéren, ahol a tervek szerint 2020-ig mintegy 100 elektromos meghajtású jármű állhat üzembe.

Idén ősszel, aki kíváncsi arra, milyen egy elektromos autó, annak nem kell a repülőtérig utaznia. Elegendő, ha ellátogat a SUSCO BUDAPEST 2015 konferenciára.

susco