Nincs áram? Ültess növényeket!

Miközben a fejlett világ jelentős részén kis túlzással lassan nem lehet villanyvezeték nélkül tájképet fotózni, még ma is vannak olyan területek, ahova egyáltalán nem jut el az elektromos áram: vagy azért mert lehetetlen, esetleg irreálisan drága lenne vezetéket kiépíteni, vagy mert a már kiépített vezetéket a természet újra és újra lerombolja.

Peruban például a trópusi erdők mentén élők 42%-a esténként azért nem kapcsolhatja fel a villanyt otthonában, mert a villanyvezeték rendszeresen megsérül, az áradás elsodorja.

kislany_lampas

Erre a problémára keresett megoldást az UTEC (Universidad de Ingeniería y Tecnología, azaz a limai Műszaki Egyetem) egy oktatókból és nyolc hallgatóból álló kutatócsoportja. Abból indultak ki, ha a természet az oka az áramhiánynak, a megoldást is a természetben kell keresni. Olyan innovatív lámpát fejlesztettek ki, amely teljesen zöld és megújuló energiát állít elő, és kivitelezési költsége is alacsony, tehát a szegényebb területeken is elérhető megoldás.

eszkoz_fejlesztett

Megújuló, de mégsem szél, nap, víz, vagy a termikus hő szükséges hozzá, csupán egy növény. Ez a lámpa a Plant-Lamp, a Növény-Lámpa.

plant-lamp

A technológát még 2007-ben fejlesztették ki a holland Wageningen University munkatársai és hallgatói, az ő kutatási eredményüket vette alapul a perui program. A technológia már a piacon is elérhető a Plant-e vállalatnak köszönhetően, akik missziójuknak tekintik, hogy a teljesen környezetbarát eljárás minél szélesebb körben elérhető legyen.

Noveny_lampa_folyamat_abra

A technológia lényege: a növény a fotoszintézis során szerves anyagokat bocsát ki a talajba, amelyett az ott lévő baktériumok felhasználnak, a melléktermékként keletkezező szabad elektronokat pedig elektródák segítségével hasznosítja az eszköz. A keletkező energiát egy hagyományos akkumulátor tárolja és lényegében felhasználható bármire.

Ami még nagyszerűvé teszi ezt az eljárást, hogy az energia felvétele és hasznosítása közben nem szenved szennyezést, sérülést, vagy bármilyen torzulást a környezet, a növény és a termőtalaj sem.lampak

A UTEC programjában olyan nélkülöző településeket kerestek, ahol valamilyen okból nem áll rendelkezésre az elektromos áram. Világításra olaj vagy petróleumlámpát használnak a lakosok, ami drága, nem ad olyan minőségű fényt és füstje is mérgező. Az egyetem munkatársai a növénylámpa-technológia fejlesztésével olyan hordozható megoldást dolgoztak ki, amely képes egy nagy fényerejű, alacsony felhasználású LED lámpát napi két órán át üzemeltetni. Nem kell hozzá más, mint termőföld és növény, amely a hordozható ládában nevelkedik, növekedésével pedig energiát termel.

A programról készült videó összeállítás tökéletesen szemlélteti, hogy egy ilyen program milyen minőségi ugrást jelent minden résztvevő életében.

Akit részletesebben érdekel a technológia, az itt tájékozódhat a legújabb fejleményekről.

Az év rovara

A Magyar Rovartani Társaság a 2016-os évre is meghirdette az ÉV Rovara „versenyt”. Ezzel a hatodik alkalommal indított kampánnyal az a célja, hogy felhívja a társadalom szélesebb rétegeinek figyelmét egy-egy rovarra, a rovarok védelmére és az élővilágban betöltött szerepükre. Ami, valljuk be, ránk is fér, mert ugyan látjuk, halljuk őket, de igazából keveset tudunk ezekről a kis élőlényekről. Jövőre három „versenyző” küzd a megtisztelő címért: a nagy szarvasbogár, a mezei tücsök és a kisasszony szitakötő. Lássuk, röviden mit érdemes tudni róluk a rovartanban nem járatos hétköznapi embereknek.

Nagy szarvasbogár

Mókás és harcias élőlény. Aki már látott (hím) szarvasbogarat repülni, egyetért velem, hogy nagyon mulatságos. Nőstényt keresve, esténként szinte teljesen függőleges testhelyzetben repül, kész csoda, ha a madarak nem kapják el. Szarva, amely csak a hímnek van, elérheti a test méretének a felét is, de zsákmányszerzésre nem, csak harcra, védekezésre alkalmas. Ha ugyanis egy nőstényre több hím is ráakad, látványos küzdelemre kerül sor közöttük, melynek célja, hogy a fogóként használt szarvakkal megragadják, és a hátára fordítsák az ellenfelet – vagy ledobják egy faágról. A vesztes fél ezután pár perc múlva életét is veszíti.

rovar_1Mezei tücsök

A mezei tücsök egy apró, zömök, mindössze 20-26 milliméter nagyságú, ám ehhez képest meglehetősen nagyhangú rovar. Ciripelő hangját nem a szájszervével (amely  csak ásásra és táplálkozásra alkalmas), hanem a szárnyain levő fésűs barázdák összedörzsölésével adja. Főként este, éjszaka aktív, növényi anyagokkal táplálkozik, de kisebb rovarokat is fogyaszt. Zenéjüket májustól augusztus elejéig hallhatjuk.

rovar_2Kisasszony szitakötő

Ez a rovar egyáltalán nem kisasszonyos. Először is ragadozó, másodszor pedig nem csak a barnás árnyalatú nőstényeket, hanem a fémes kék színű hímeket is így nevezik. Lárváik az oxigénben gazdag, gyorsan áramló vizet kedvelik, a víz alatti kövek alatt, a parti zóna vízinövényei között vagy a fennakadt gallyak és vízbe hullott falevelek között vadásznak kisebb gerinctelenekre. A kifejlett példányok olykor messzebbre is elrepülnek a patakoktól, de nem kedvelik a zárt erdőségeket. Inkább az utak, tisztások napsütötte helyein láthatók. Szintén ragadozók, repülő rovarokat fognak.

rovar_3Bővebb információk és szavazás itt!