Szürke gém (Ardea cinerea). Gázlómadár. Népies nevei: kék gém, daru gém, fosógém, vasgém. Viszonylag későn, októberben indul, és korán, februárban érkezik, de az is igaz, hogy az állomány egy része az enyhébb, jégmentesnek ígérkező teleken itt marad. (Viselkedésükből tehát akár a téli időjárásra is következtethetünk.) Nyakát „S” alakban, szépen fent tartva repül, de lassan, nehézkesen. Halakkal, kétéltűekkel, csigákkal, hüllőkkel, kisemlősökkel, rákokkal táplálkozik.
Sárgarigó. (Oriolus oriolus) Nevével ellentétben nem rigó, a madarak osztályában a verébalakúak rendjébe tartozik. Régebben nem is sárgarigónak, hanem aranymálinkónak hívták. Rovarokat, főleg hernyókat, lepkéket fogyaszt, gyümölcsérés idején a cseresznyét és a bogyókat pusztítja. Fészkét keményen védi, a tojás- és fiókatolvaj szajkót nem csak elzavarja, de vadászrepülőként követve, rikácsolva üldözőbe is veszi. A költöző madarak közül legutolsóként, májusban érkeznek vissza, és augusztus végén, szeptember elején már távoznak is. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2002-ben már „Az év madarává” választotta, de most, ha olvasóink is úgy akarják, az Év költöző madara is lehet a Zöld színén.
A búbos banka (Upupa epops) Hívják még fostos bugybókának és büdös bankának is. Márciustól szeptemberig van nálunk. Lárvákkal, sáskákkal, gilisztával, tücskökkel, cserebogárral, lótetűvel táplálkozik, amelyeket a földből is kiszed. Ehhez kell a hosszú csőr. A Magyar Madártani Egyesületnél többször is volt az év madara, most begyűjtheti az Év költöző madara büszke címet is.
Az iker unokáim az én „sárgarigóim”. Óvoda kezdés előtt jött az ötlet, hogy rigó mesét kreálok, Rigó fiú- rigó lány- tojás melengetés-kibújik a tojásból a Csabi rigó, majd a Zizi rigó, akik óvodába készülnek és így tovább, ami a gyerekekkel történik. Már 13-ik évesek, de még mindig kedvelik, ha így szólítom őket. Ja, és én vagyok a nagyi rigó. A később született unokatestvért is „befogadták” rigónak. A SÁRGARIGÓRA szavazok.