Az év vadvirága

hovirag

Hóvirág (Galanthus nivalis). Népi nevei: árvavirág, fehér viola, fehér tavaszika, gergelynapi virág, gyócsé, hófehérke. Élőhelyei az üde, vagy félszáraz lombos erdők, mediterrán és alhavasi cserjések, ritkábban fenyvesek. Érdekes, hogy bár több mint 70 fajtája ismert, mégis mindegyik fehér színű. 2005-től védett növény, eszmei értéke 10 000 Ft, virágját, hagymáját sem szabad gyűjteni. Ha piacok környékén mégis kínálják, tudnunk kell, hogy az eladók tilosban járnak. Hazánkban nagy népszerűségnek örvend, amit részben elterjedtsége, gyakran nagy területeken virágszőnyeget alkotó megjelenése, részben „tavaszhírnöki szerepe” miatt érdemelt ki. Régebben izomgyengeség ellen, újabban az Alzheimer-kór korai fázisainak tüneti kezelésére is használják.

golyahir

Mocsári gólyahír (Caltha palustris). A boglárkafélék családjába sorolt gólyahír, nemzetségének egyetlen, Magyarországon őshonos faja. Nem védett. Népi nevei: gólyavirág, kácsavirág, libadöglesztő. Számos alfaja, illetve változata ismert, ezeknek főleg levele, illetve virágaik mérete tér el egymástól. A bokros megjelenésű, vízfolyások, tavak, mocsarak nyirkos környékét kedvelő aranysárga virág, márciustól május végéig, de sokszor meleg őszi hónapokban is virít. Többféle gyógyhatása is ismert, főként krónikus bőrbetegségek, elégtelen veseműködés, aranyér és magas vérnyomás ellen használják.

turbanliliom

Turbánliliom (Lilium martagon). A török fejkendőre való hasonlatossága miatt nevezik turbánliliomnak, és régebben csalmaliliomnak, török turbántnak és török csalmának is hívták. Magyarországon leginkább a Dunántúlon és középhegységek erdeiben található meg; védett növény, eszmei értéke 10 000 Ft. Főleg csapadékosabb években igen gyakori érdekessége, hogy speciális alakú virágait kizárólag szenderek (lepkék rendjéhez tartozó rovar) képesek beporozni. Mitológiai története: Juno istennő érintése nyomán a turbánliliomból született Mars, a hadak istene. Gyógyhatásáról nem tudunk, de régen „ínségnövényként” tartották számon, azaz nagy éhinség idején megették a gumóját.

Szavazás itt: http://evvadviraga.nhmus.hu/aktualis_szavazas

Erdővédő drónok

01

A drón  olyan repülőeszköz, melyhez nem szükséges pilóta, amelyet távirányítással lehet a célba juttatni, de természetesen önirányításra is képes. Van rajta fedélzeti kamera és egyes példányai komolyabb súlyú, 200-300 kilós terhek szállítására is alkalmasak. Az eredetileg katonai célokra kifejlesztett drónokat ma már a mindennapi élet számos területén is használják. Például közúti baleseteknél a szükséges mentő eszközök odaszállítására; instabil épületek megvizsgálására, permetezésre, légi, illetve nehezen megközelíthető helyek fényképezésére, eltévedt turisták felkeresésére, régészeti lelőhelyek felkutatására stb., de vannak már sör- és pizzafutár drónok is.

02

De mire használják ezeket az okos eszközöket az erdészek? A hőkamerával ellátott, élőképet sugárzó, távvezérelt minikopterekkel gyakorlatilag minden, erdészeti szempontból fontos kockázati tényező kiszűrhető, a kártevő inváziótól kezdve, az elemi károkon át egészen a falopásig, orvvadászatig, területek elbirtoklásáig. A merev szárnyú drónokkal napi 5-10 négyzetkilométernyi terület légi fényképezése végezhető el. Külön előny, hogy a drónok a nehezen megközelíthető ártéri erdőket is látják, így a védművek, töltések állapota is könnyedén ellenőrizhető. Sima légi felvételről nem biztos, hogy lehet látni az árnyékban levő területeket, a jégkárt, melyik fa áll, melyik fekszik. A drón azonban 3D-s képet készít, a fedélzetén levő GPS segítségével pedig 1-2 méteres navigációs pontosságot lehet nyerni. Ha egy közelítő utat kell kitűzni a fakitermeléshez, egyszerűbb felküldeni egy drónt, és megnézni a terepviszonyokat. Egy hirtelen fertőzés esetén is könnyebb egy ilyen eszközzel kiszűrni a gócot, akárcsak az erdőkárok felmérésénél. Szóval rendkívül sok feladatot el tud látni, és az innovációknak még koránt sincs vége.

http://www.oee.hu/hirek/agazati-szakmai/dron_orzi_erdo_Heves

03