Víz világhét és vizes lábnyom

Egy jó apropó arra, hogy beszéljünk ismét az éltető vízről. Lerágott csontnak tűnik, azt hisszük már mindenki mindent tud, nem lehet újat mondani, és mégsem változik sok minden. Talán leglassabban a szemléletünk alakul.

szokokutKülföldiek Budapestre érkezve érdeklődnek, iható-e nálunk a csapvíz? Számunkra talán furcsán hangzik a kérdés, mivel Magyarországon, néhány tucat települést leszámítva, a víz megfelelősége 95 százalék feletti. Persze néha előfordul, hogy nagyobb karbantartás után a víz elszíneződik, vagy túlzottan klórszagú lesz, de ezek befejeztével a víz ismét fogyaszthatóvá válik. Ennél sokkal nagyobb probléma, hogy pazarolunk, mert szükségletünket többnyire ivóvízzel elégítjük ki, még a WC-t is ezzel öblítjük. Ha pedig azt is megvizsgáljuk, hogy mennyi víz felhasználásával állítunk elő egy-egy terméket (ezt takarja a virtuális víz fogalom), a pazarlás rémisztő méreteket ölt.

Számítások szerint egy csésze kávé előállításához 140 liter (egy teli fürdőkádnyi víz!), egy kiló marhahúséhoz 13.000 liter (igaz, ebben benne van az a víz, amit az állat megivott, valamint az is, ami a megevett termény előállításához kell), egy gyapjú pulóverhez 2.900 liter, egy pár bőrcipő elkészítése során 8.000 liter vizet használunk fel. Ez a szám úgy jön ki, hogy minden gyártási folyamatot (termelés, feldolgozás, szállítás) figyelembe veszünk. Meghökkentő, de igaz, hogy egyetlen alma „előállításához” is 70, egy szelet kenyérhez pedig 40 liter vizet használunk fel.

Nyilván komoly kérdés, hogyan lehet ezeket a szükséges, mégis tetemesnek tűnő mennyiséget nemzetgazdasági szinten csökkenteni. Ám kis odafigyeléssel mi magunk is óvhatnánk a jelenleg rendelkezésre álló, de nem kimeríthetetlen készleteinket.

erdeipatakAz ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) jelentéséből kiderül, hogy a világon 2040-re minden negyedik gyerek – nagyjából 600 millió kiskorú – olyan térségben fog élni, ahol a vízforrások „rendkívül szűkösek”. Ezért is fontos, hogy figyeljünk a vízhasználat ökológiai lábnyomára, ami az egy adott idő alatt elfogyasztott (elpárologtatott) és/vagy beszennyezett víz mennyiségét jelenti. A vízlábnyom kiszámítható bármilyen fogyasztói csoportra (személy, család, város, nemzet) vagy vállalatra. A fejlett országok között takarékos vízfelhasználónak számító Németországban például egy lakos naponta átlag csupán 124 liter vizet fogyaszt közvetlenül (ivóvízként vagy háztartásában), vízlábnyoma azonban a közvetett fogyasztás miatt eléri a napi 5000 litert. Hazánkban ehhez képest jobb a helyzet, személyenként átlag napi 110 liter vizet fogyasztunk, és vízlábnyomunk is kedvezőbb, napi 2055 liter.

De mit is tehetünk mi a hétköznapokban? Íme, pár ötlet, a sor természetesen bővíthető.

  • Ma már széles választékban vannak víztakarékos eszközök, és szerencsére egyre több helyen ilyen vízcsapot alkalmaznak, éljünk ezzel a lehetőséggel mi is!
  • Locsolni is lehet víztakarékosan. Nem kell eláztatni az egész kertet, hogy minden tocsogjon a vízben, elegendő a növények tövét meglocsolni.
  • Nem mondtuk még, de az üzemanyag előállítása is vízigényes! Tehát ha autózás helyett tömegközlekedünk, biciklizünk, akkor a környezetet többszörösen kíméljük!
  • Más is van, ami ilyen többfedelű! Például, ha kevesebb húst eszünk, egészségesebb lesz táplálkozásunk és a vizeinket is kíméljük.
  • Unalomig ismételték már sokan, pedig igaz: inkább zuhanyozzunk, mint fürödjünk!
  • A kedvencünket hagytuk a végére. A legegyszerűbb, ám nagyszerű víztakarékossági ötlet: fogmosásnál ne folyassuk feleslegesen a vizet!

Mi persze hisszük, hogy egyre többen óvják környezetünket fogmosás közben is. Szeretnénk ezt többeknek be is bizonyítani. Ezért a jövő héten játékos szavazást indítunk: kíváncsiak vagyunk arra, hogy hányan zárják el a csapot inkább és hányan folyatják továbbra is a vizet.

Környezetbarát könyvelés

Hazánkban is egyre inkább nyilvánosságot kap a környezettudatosság, sőt ma már egész iparágak épülnek rá. Kutatások, fejlesztések és komplett irodaprogramok igyekeznek minél szélesebb körben terjeszteni a zöld hozzáállás előnyeit.

Az idén immáron 12. alkalommal megszervezett Ablakon Bedobott Pénz program keretein belül hét vállalat és két intézmény mutatta be környezetpolitikai fejlesztéseit. A szakmai zsűri a kiemelkedő teljesítményeket pedig a KÖVET Egyesület Környezeti Megtakarítási Díjával jutalmazta.

A téma fontosságán és egyre nagyobb aktualitásán kapva, mi is bemutatunk néhány hazai jó példát, köztük olyan ötleteket, amelyeket bárki akár azonnal alkalmazhat részben vagy egészben.

A könyveléssel kezdjük, hiszen nincs olyan cég, amelyet ez ne érintene.

Knirsch Olivér, az Opticont könyvelő iroda tulajdonosa olyan könyvelő és adótanácsadó, aki tudatosan környezetbarát módon működteti cégét. Arra voltunk kíváncsiak, hogy miért jó ez, miért éri meg neki?

A gyermekeim az óvodában szelektíven gyűjtik a hulladékot, így nekem felnőttként és szülőként felelősségem, hogy ne neveljem őket kettős erkölcsre. És persze kínos lenne magyarázkodnom a kicsiknek, hogy miért nem tesszük meg azt a kis erőfeszítést, amit ha mindenki megtenne, máris fenntarthatóbban működne a világ.

„A könyvelésről mindenkinek az jut eszébe, hogy egy irodában ül pár ember, és rengeteg a papírhalom.”

A könyvelésről mindenkinek az jut eszébe, hogy egy irodában ül pár ember, és rengeteg a papírhalom. Ez évszázadokig így is volt, de a 90-es évek elején az irodatechnikában történt egy nagy robbanás, a 2000-es évek közepétől pedig bejöttek a felhő alapú szolgáltatások. 2010-ben már létre lehetett hozni egy szinte papírmentes irodát.

„A papírmentességnek az egyik nagy előnye, hogy viszonylag kevés őserdőt kell kivágni miatta…”

Businesspeople working on their computers. the view from the side

A papírmentességnek az egyik nagy előnye, hogy viszonylag kevés őserdőt kell kivágni miatta – ez a zöld része – a gazdasági oldal még egyszerűbb és kézzelfoghatóbb: minél kevesebb papírt veszek, minél kevesebbet fénymásolok vagy nyomtatok, annál több költséget takarítok meg.

Ha sok papírral dolgozom, sokat is kell raktároznom. Kiszámolható tehát, hogy éves szinten hány Euro bérleti díjat költenék arra, hogy a papírokat tároljam. Ez nagyon sokba fájhat. Egy m² ára ma kb. 10-13 EUR havonta. Ezért az összegért fél évre tudok bérelni 1-2 GB tárhelyet. Nekem is olcsóbb, az ügyfélnek is, könnyebb használni és gyorsabb. De van még más is! Amíg a 80-as években a könyvelők 180-200 cm-es asztaloknál dolgoztak, amelyeken hegyekben állt az irat, ma egy 120 cm-es asztalnál elfér egy munkatársam. Fajlagosan tehát ezzel is irodabérleti díjat takarítok meg, a kollégáknak pedig rend van az asztalán, nem stresszelik őket a tornyosuló iratok.

„…az érzelmi környezetszennyezést is mérsékeltem ezzel.”

Tehát az érzelmi környezetszennyezést is mérsékeltem ezzel. Ennyit arról, hogy nekem miért jó. De mindez mit sem érne, ha az ügyfeleim nem lennének ebben partnerek, tehát ha ők nem éreznék a „zöld könyvelés” előnyeit.

Az ügyfelemnek ott éri meg, hogy az adatok digitális átadása neki időmegtakarítás, ami szerintem az egyik legnagyobb érték egy ember életében. És természetesen nála is csökken a nyomtatási és adminisztrációs költség, hisz amit e-mailben küldünk át, az mind archiválódik és visszakereshető. Nem kell jegyzőkönyveket írni, emlékeztető feljegyzéseket készíteni, ezeket nem kell lefűzni, ami szintén időt venne igénybe.

Ha kilépünk az iroda falai közül, és a teljes munkafolyamatot nézzük, tovább hizlalhatjuk virtuális malacperselyünket.

Munkánk során ugyanis havonta be kell, hogy kérjük az anyagokat, magyarul számlákat, hogy ezeket feldolgozzuk, könyveljük, kiszámoljuk a fizetendő adókat, áfát stb. Korábban vagy az ügyfeleim jöttek el hozzám, vagy én mentem hozzájuk. Ezek mind kilométerek, amit ilyen papírmennyiséggel a hónom alatt nyilván nem BKV-val tettem meg. Érthetően a kerékpár sem opció, itt bizony autóba kell ülni. A digitális adatkezelésnek köszönhetően havi egy tank benzint megtakarítok, tehát nagyságrendileg 50 liter üzemanyagot. Ez is jelentős mind környezetvédelmi, mind gazdasági szempontból.

„…ilyen papírmennyiséggel a hónom alatt nyilván nem BKV-val tettem meg.”

Arról nem beszélve, hogy az utazással eltöltött időt másra szánva sokkal hatékonyabban ki lehet használni.

Olyan könyvelő szoftvert használunk, amely online hozzáférést biztosít ügyfeleimnek, így csökkentjük például a telefonos információkérés idejét is. A mobiltelefonok töltése is energiafogyasztás, tehát környezetszennyező. Ráadásul, ha valaki napi 4 órát lóg a telefonon, mert ügyfelekkel kommunikál, az számára is megterhelő. Az új technológia lehetővé teszi, hogy minden fent legyen a felhőben. Az ügyfél bejelentkezik, lekérdezi az aktuális adatokat. Önkiszolgáló módon jut az őt érdeklő információhoz, így megint időt és energiát takarítunk meg mindkét oldalon.

„Az ügyfél bejelentkezik, lekérdezi az aktuális adatokat. Önkiszolgáló módon jut az őt érdeklő információhoz, így megint időt és energiát takarítunk meg mindkét oldalon.”

Two professionals in office, one young female and one male, in formal clothing, dealing with finance, financial issues, investments, and market analysis. Image taken from above - overhead image, representing teamwork and collaboration, brainstorming and progressive innovative work. Image taken with Nikon D800 and 50mmm or 24-70 professional Nikon Lens.

 

Hogyan tervezitek a jövőt? Milyen fejlesztéseitek lesznek a környezettudatosság jegyében?

A vízióm az, hogy létrehozzuk a teljesen papírmentes irodát. Így fénymásolás és nyomtatás sem lesz. Mindenki nagy képernyőkön dolgozik – a munkatársaim ma is széles monitorokkal dolgoznak, ahol 3 dokumentumot meg tudnak nyitni egymás mellett. Tehát nem kell három külön monitor, azaz kevesebb áram fogy, és áttekinthetőbb is a felület.

„A vízióm az, hogy létrehozzuk a teljesen papírmentes irodát.”

A beérkező adatokat PDF, kép és adatformátumban is tudjuk kezelni, és rendszerünkbe illeszteni. Például, ha az ügyfél a mi számlázó programunkat használja, akkor csak adatformátum mozog, de más online számlázó programokból is lehetséges az adattovábbítás. Ráadásul ebben az esetben, ha kapunk hozzáférést a számlázó programhoz (van betekintési oldal), akkor kollégáink automatikusan, heti rendszerességgel lekérik onnan az adatokat és feldolgozzák, így az ügyfeleink láthatják a friss listákat, ezáltal saját kezükben tudhatják a pénzügyeiket. Nem kell külön pénzügyest alkalmazniuk, ami komoly bérköltség-megtakarítást jelent.

„…az ügyfeleink láthatják a friss listákat, ezáltal saját kezükben tudhatják a pénzügyeiket. Nem kell külön pénzügyest alkalmazniuk, ami komoly bérköltség-megtakarítást jelent.”

Azt persze tudomásul kell venni, hogy a digitalizációnak is van környezetvédelmi lábnyoma. Ám minél egyszerűbben, minél gyorsabban férek hozzá a digitalizált adathoz, annál jobban csökkenthetem a lábnyomot. Mert nem használok annyi gépidőt, annyi monitoridőt. Ezek kis tételek, de azért ha összeadjuk, akkor nagyon sok. Egy cég életében, éves szinten már mérhető, ha mindent összeadunk. Ha pedig egy ország vagy egy földrész viszonylatában nézzük, rengeteg energiáról beszélünk.

Mit gondolsz, a környezettudatos működés, trend a könyvelő szakmában?

Ezt nem tudom megmondani. Nagyságrendileg 35 ezer bejegyzett könyvelő vállalkozás van Magyarországon, nem tudom, hogy ők ezt hogyan gondolják. Azt tudom, hogy nekem fontos, én odafigyelek, szoktam erről beszélni másoknak, örülök, ha ebben követnek. Zöld iroda díj már Magyarországon is létezik. Azt gondolom, hogy itt is érvényesül az a mondás, hogy gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan. Megteszem, amit én meg tudok tenni, bízzunk benne, hogy sokan fognak követni, a többi már nem rajtam múlik.

„Megteszem, amit én meg tudok tenni, bízzunk benne, hogy sokan fognak követni, a többi már nem rajtam múlik.”