A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben indította el az „Év madara” programját. Ennek célja, hogy a társadalommal megismertesse azokat a madárfajokat, amelyek védelmében a lakosság vagy annak egyes csoportjai (például gazdálkodók, vadászok, pedagógusok) különösen fontos szerepet kaphatnak. 10 éves távlatra visszatekintve eddig a következő madarak nyerték el ezt a büszke címet:
- 2009-ben: kék vércse (Falco vespertinus) és vetési varjú (Corvus frugilegus)
- 2010-ben: a fecskék
- 2011-ben: széncinege (Parus major)
- 2012-ben: egerészölyv (Buteo butep)
- 2013-ban: gyurgyalag (Merops apiaster)
- 2014-ben: túzok (Otis tarda)
- 2015-ben: búbos banka (Upupa epops)
- 2016-ban: haris (Crex crex)
- 2017-ben: tengelic (Carduelis carduelis)
- 2018-ban: vándorsólyom (Falco peregrinus)
Mit érdemes tudnunk az idei győztesről? A vándorsólyom a világon mindenhol az ügyesség, a gyorsaság, az agresszivitás szimbóluma. Nevéből adódóan szinte mindenhol megtalálható, kivéve a sarki területek leghidegebb részeit, az igen magas hegységeket és a legforróbb esőerdőket. Sok helyen veszélyeztetett fajjá vált, főleg a nagy hatású rovarmérgek és a magasfeszültségű vezetékek miatt. A vándorsólyom hűséges típus, a pár egészen addig együtt él, amíg egyikőjük el nem pusztul. Étrendjükben a kisebb emlősök, hüllők mellett a rovarok és madarak (házigalamb, seregély, meggyvágó, kék cinege, feketerigó, veréb stb.) is megtalálhatók. Áldozataikat többnyire a levegőből lecsapva, akár a 320 km/órás sebességgel zuhanva ejtik el. Nem túlzás azt állítani, hogy a vándorsólyom a föld leggyorsabb madara. E miatt kevesen feltételeznénk, pedig igaz, rájuk is vadásznak a nagyobb testű vágómadár- és bagolyfélék. A vándorsólyom Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 500 ezer forint. Vigyázzunk rájuk!