A Huszti járás területén található a Nárciszok völgye az egyik legnagyobb olyan terület Kárpátalján, ahol a Kárpátok egyedi növényeit és állatait őrzik. Az itt megtalálható vadon élő hegyi nárciszok máshol Európában nem nagyon maradtak fenn. Fenséges látvány, amikor az egész völgy virágdíszbe öltözik. De a londoni Hyde park is ilyenkor pompázik igazán. A több mint 350 éves parkban minden tavasszal a 250.000-nél is több különböző sárga virág, többségében nárcisz, gyönyörködteti az arra sétálókat. Kaposváron pedig külön tavasznyitó ünnepet szentelnek a virágnak.
Mit érdemes tudnunk erről a növényről? A nárcisz a spárgavirágúak rendjébe, az amarilliszfélék családjába tartozó növénynemzetség. Nagyobbrészt trópusi vagy szubtrópusi, ritkán északi mérsékelt övi elterjedésű, hagymás vagy néha rizómás, sokszor tőlevélrózsás növények tartoznak ide. Több mint tízezer nárciszfajta létezik a világon. Fajtától függően március és május között virágzik. A kertekben leggyakrabban nevelt nárciszok virágszíne fehér, sárga vagy sárga-fehér. De léteznek más színű fajták is, amelyekben inkább a rózsaszín, a narancs vagy a piros szín dominál. Nevét Narkisszosz mitológiai alakról, esetleg narkotikus (narkoa, görögül bénítani) tulajdonságairól kapta.
Fotó: Палайда Сергій /Wikipedia
Nekünk a néveredetek közül Narkisszosz máig ható, tanulságos legendája tetszik a legjobban. A mitológia szerint Narkisszosz egy nimfa szépséges fia volt, akibe sok nimfa beleszeretett, ő viszont mindet elutasította. Egy vadászat alkalmával viszont megpillantotta saját tükörképét a folyóban, és nyomban beleszeretett önnön magába. Egész nap ott maradt és hasztalan próbálta magához ölelni tükörképét. Így ugyanazt a kínt élte át, amit a nimfák, amikor nem kaphatták meg. Reggelre Narkisszosz helyén az odasiető nimfák már csak néhány sárga szirmú virágot, nárciszt találtak. A nárcisz azóta is az önimádat jelképe, mivel magának a virágnak a szirma is egy kicsit önmaga felé hajlik. (Ezért nem illik nárciszt vinni vendégségbe.)
Nicolas-Bernard Lépicié festménye (1771)