A Magyar Madártani Egyesület 1979 óta hirdeti meg ezt a különleges mérkőzést, amelynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. Ugyan kissé szokatlan, hogy a „madárszépségverseny” győztesét már az előző évben kihirdetik (például most a 2019-es évét), de erre állítólag azért van szükség, hogy a kommunikáció megtervezésére, így a fajbemutató anyagok és a közösségi programok megszervezésére legyen elegendő idő. Végül is mindegy, ha a verseny tényleg nemes célokat szolgál, és a benevezett madarak összehasonlíthatók. Márpedig a 2019-es versenyre benevezett „szurka-piszka” madarak egyformán szépek, nehéz közülük választani, amit a rendkívüli szoros verseny is megmutatott: a szavazók 40 százaléka a gólyatöcsre, 32 százaléka a nagy pólingra és 28 százaléka a gulipánra adta voksát. A MME leírásait is felhasználva bemutatjuk a mostani, és az előző évek győzteseit. Csak azért, hogy ne merüljenek feledésbe az egykori győztesek sem!

Az év madara 2019-ben a gólyatöcs

Fotó: Shah Jahan; forrás: https://bit.ly/2Kx2TID

A faj kopár, sekély vízborítású helyeken, laza telepeket alkotva, és egyesével is költ. Magyarországon rendszeres fészkelő, a költőpárok száma az adott év csapadékviszonyaitól függően 200-1000 pár között alakul. Főleg vízi rovarokat és más gerincteleneket szedeget össze a víz színéről és a partról. Védelmének alapját a még meglévő természetes szikes tavak megőrzése és az egykori fészkelőhelyek rehabilitációja jelenti. Vonuló. Tavasszal március-áprilisban érkezik meg a trópusi Afrikából, a költési időszak végén korán útra kel, többségük augusztusban el is hagyja hazánkat. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.

Az év madara 2018-ban a vándorsólyom

A vándorsólyom a világon mindenhol az ügyesség, a gyorsaság, az agresszivitás szimbóluma. Nevéből adódóan szinte mindenhol megtalálható, kivéve a sarki területek leghidegebb részeit, az igen magas hegységeket és a legforróbb esőerdőket. Sok helyen veszélyeztetett fajjá vált, főleg a nagy hatású rovarmérgek és a magasfeszültségű vezetékek miatt. A vándorsólyom hűséges típus, a pár egészen addig együtt él, amíg egyikőjük el nem pusztul. Étrendjükben a kisebb emlősök, hüllők mellett a rovarok és madarak (házigalamb, seregély, meggyvágó, kék cinege, feketerigó, veréb stb.) is megtalálhatók. Áldozataikat többnyire a levegőből lecsapva, akár a 320 km/órás sebességgel zuhanva ejtik el. Nem túlzás azt állítani, hogy a vándorsólyom a föld leggyorsabb madara. E miatt kevesen feltételeznénk, pedig igaz, rájuk is vadásznak a nagyobb testű vágómadár- és bagolyfélék. A vándorsólyom Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 500 ezer forint

Az év madara 2017ben a tengelic

Kontinensünk egyik legtarkább madara. Fejének elülső része a homloktól a szemek hátsó vonaláig és a torka felső részéig piros. Magevőhöz képest hosszú, egyenes lefutású és hegyes csőre elefántcsontszínű. Pofái a fejtetőtől a torokig fehérek, a tarkó a nyak közepéig fekete. Háta barna, a farkcsík fehér, közepesen villás farka fekete, a tollak hegyén fehér folttal, a szélső farktollakon fehér tükörrel. Begye és testalja fehér, a mell két oldalának barnás területe nem összeérő mellszalagot alkot. A szárnytollak feketék, hegyükön fehér folttal, középen sárga tükörrel, ami repülés közben még feltűnőbb. A hím és a tojó nagyon hasonló, elkülönítésük elsősorban kézben (gyűrűzéskor) lehetséges.

Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület