A pécsi havihegyi mandulafa lett az év európai fája

A tavalyi év magyarországi fája versenyen győztes mandulafa lett a 2019-es év európai fája – tudatta brüsszeli közleményében a verseny szervezéséért felelős cseh Ökotárs Alapítvány szervezet – a hír, örömünkre be is járta a magyar sajtót, mi sem maradunk ki.

A Brüsszelben kihirdetett eredmény szerint a legtöbb, 45 132 szavazatot a pécsi fa kapta. Az online szavazáson győztes pécsi mandulafa egy csavarodott törzsű, több mint 135 éves fa, ami a Havihegy csúcsán álló pécsi Havas Boldogasszony-templomnál fogadja az érkezőket.

Havihegy Pécs egyik városrésze a Mecsek déli oldalán. Sokan úgy tartják, hogy innen nyílik a legszebb kilátás a városra. A területen rendszeresen sátras-kirakodóvásáros búcsút is tartanak.

Fotó: Schauermann Tamás

Karmenu Vella környezetpolitikáért felelős uniós biztos az Európai Parlamentben megrendezett díjátadó ünnepségen hangsúlyozta, az idei nyertes, a pécsi havihegyi mandulafa az örök megújulás magyar szimbóluma. Magyarország immáron negyedik alkalommal nyerte el valamely különleges történetű fájával a kilencedik alkalommal meghirdetett Európai Év Fája kitüntető címet – tette hozzá.
“A fák arra emlékeztetnek mindannyiunkat, hogy milyen fontos része életünknek a természet” – hangsúlyozta az uniós biztos.

Tizenöt európai ország 311 érvényes jelölésből kiválasztott 15 fája versengett egymással a címért. Ez azt mutatja, hogy az európaiak gondot fordítanak természeti örökségük sokféleségének megőrzésére és védelmére. Minden versenyben részt vevő fa az emberek és a növényvilág kapcsolatának jelképei, és egyúttal a természeti örökség, illetve a helyi közösségek összefogását mutatják.

Az idei verseny második helyezettje az oroszországi abramcevói tölgy lett 39 538 szavazattal, a harmadik pedig a portugáliai Monte Barbeiro évszázados magyal tölgye 32 630 szavazattal.

Abszurd környezetvédelem

Komoly kutatók kiszámolták, hogy minden egyes gyermek évente 58,6 tonnával növeli a karbonlábnyomot. Ha tehát kevesebb gyermekünk lenne, mondják, környezetvédelmi szempontból kifejezetten jól járnánk. Abszurdan hangzik, ugye? Ám egy amerikai civil szervezet még ennél is tovább megy, ők azt szeretnék elérni, hogy az emberi faj önkéntes alapon, fokozatosan szűntesse meg magát azért, hogy a Föld visszanyerhesse bioszférájának egészségét. Szerencsére ezek a próbálkozások alig érik el a normális emberek ingerküszöbét, megmaradnak az ötlábú borjak és más furcsa képződmények világában.

Nincs okom kételkedni Kimberly Nicholas (Lund Egyetem) és Seth Wynes (British Columbia Egyetem) kutatói környezetvédelmi számtanában, csak az értelmét nem találom. Nevezett kutatók azt állítják, hogy minden meg nem született gyermek 58,6 tonnával csökkenti egy család éves karbonlábnyomának nagyságát, ami sokszorosa az utazási, étkezési, állattartási változtatásból származó nyereségnek. És sokszorosa, amit újrahasznosítással, vagy energiatakarékos fogyasztók beállításával el lehetne érni. De mi az a karbonlábnyom, amelynek nagyságát ily módon csökkenteni lehetne?

A karbonlábnyom azt mutatja, hogy például egy ember életmódja, egy termék életciklusa, egy vállalat tevékenysége mennyi közvetlen és közvetett üvegházgáz-kibocsátással jár. Mértékegysége a szén-dioxid-egyenérték (CO2e), ami az összes üvegházhatású gáz (metán, dinitrogén-oxid, F-gázok stb.) kibocsátását magában foglalja. Minél nagyobb valamilyen tevékenység vagy egyén, közösség, társadalom karbonlábnyoma, annál nagyobb annak felmelegítő hatása az éghajlatra. Az ökológiai lábnyomtól, ami felületben mér, abban különbözik, hogy ez tömeget számol.

De térjünk vissza a kutatási eredményekhez, illetve az ezek nyomán megfogalmazott javaslatokhoz! Négy, széles körben alkalmazható, nagyhatású intézkedést indítványoztak, amelyek hozzájárulhatnak a rendszerszintű változásokhoz, és jelentősen csökkentik a háztartások éves kibocsátását. Ezek: a gyermekvállalás visszafogása, az autóhasználatról, a repülőutakról való lemondás, az étkezési átállás (mindenevőből vegánra, vagy vegetarianizmusra). Táblázatukban benne van még a kutyatartás megszüntetése, de ezt valamiért nem tartották annyira fontosnak, hogy külön is foglalkozzanak vele. Szerintük a kevesebb gyermek négyszer több megtakarítást eredményezne, mint az összes többi életmódhatás együttvéve. Feltehetően a kutatók is érezhették elemzésük ellentmondásosságát, mert egy interjúban már finomítani, magyarázni próbálták céljaikat. Azt állítják, hogy nem feltétlenül arra akarták rávenni az embereket, hogy ne legyenek gyerekük, inkább csak egy ébresztőt akartak fújni a túlnépesedés okozta környezetszennyezés miatt.

A kutatók számítása azonban hibás. Először is „kifelejtették” a háztartások működtetéséből származó többi terhelést: a fűtést, az elektromos áramfelhasználást (világítás, légkondicionálás, hűtés stb.), a hulladékot (ételmaradék, szennyvíz stb.), amelyek a gyermektelen családok fogyasztási szerkezetében is megtalálhatók. Másodszor, és ez a fontosabb, élőlények okozta terhelést egyszerűen nem lehet, sőt nem szabad ily módon kalkulálni, még akkor sem, ha a túlnépesedés és az üvegházhatású anyagok növekménye között kétségtelenül van összefüggés. Ha így számolnánk, akkor környezetvédelmi megfontolásból – még kimondani is szörnyű – a népirtások is igazolhatók lennének! Kevesebb ember, kevesebb szennyezés, ugye? Nehogy azt higgyük, hogy ez nem fordult már meg egyes emberek fejében. Amerikában például alakult egy mozgalom, amelyik éppen ezt a jelmondatot tűzte zászlajára. VHMT mozgalom célja emberi faj megszüntetése, de mivel ez nem megy, legalább ritkítása. Szlogenjük: az emberi faj fokozatos, önkéntes megszüntetése lehetővé teszi, hogy a Föld bioszférája visszanyerje egészségét. A kisebb népsűrűség megszűnteti a zsúfoltságot, és az erőforráshiányt”.

Globális szinten a túlnépesedés valós probléma, de a mi régiónkban semmiképp. Európa ugyanis éppen az ellenkezőjétől szenved. A fejlett országok többségében még az egyszerű reprodukció sincs biztosítva, kevés gyermek születik, a társadalom vészesen elöregszik. Akik tehát a gyermekszám csökkentése mellett érvelnek, saját maguk halálos ítéletének mielőbbi végrehajtásáért küzdenek.

Forrás