A harcsa lett az év hala

harcsa

Mióta a vizák eltűntek a Tiszából, Magyarország legnagyobb hala a harcsa, amely szálkamentes, ízletes húsa miatt az ország egyik legkedveltebb étkezési hala is. A harcsa hosszú életű, és folyamatosan növekszik. Bár másfél évszázada még kétmázsás példányokat is fogtak, napjainkban már a 100 kilogramm fölötti példány is ritkaság. Teste a többi hazai halunktól meglehetősen különbözik. Feje nagy, hát-hasi irányban erősen lapított. Száján a felső ajakon, a szájszeglet közelében 2 hosszú, alul 4 rövidebb bajuszszála van. Szélesre nyíló szájában felül és alul rendkívül sok apró, kissé visszahajló, tűhegyes ránőtt fog helyezkedik el. Szemei kicsik, mégis a tapasztalatok szerint jól lát velük. Törzse rövid, hengeres, izmos farka hosszú és teste pikkelytelen.

harcsa01

Színe alkalmazkodik a fenékhez, többnyire fekete, szürke, agyagos áradáskor akár sárga is lehet. Mindig lesből, főként éjjel támadó, rendkívül falánk ragadozó. Kisebb példányai főként hallal, rákokkal, piócákkal, puhatestűekkel táplálkoznak, a nagyobbak vízközelben élő kétéltűeket, emlősöket, vízimadarakat is zsákmányolnak.

paduc vagy másképpen, vésettajkú paduc rajhal, rendszerint a fenék közelében, a gyengén elöntött kavicszátonyok felett tartózkodik; csak télen húzódik a folyó mélyebb részeibe. Teste hosszú és hengeres, oldalról kissé lapos. Tömpe orra messzire előrenyúlik. Szája alsó állású haránthasíték; szarunemű alsó ajkának szegélye éles. Lárvákkal, férgekkel, apróbb rákokkal és algákkal táplálkozik. Legfeljebb 15 évig él. A magyarországi folyókban gyakori.

paduc02

Fotó: Digitális Tankönyvtár

halványfoltú küllő  rajban élő fenékhal; leginkább a kavicsos medrű hegyi patakokban, a nagyobb folyók felső szakaszán a forrásvidékig fordul elő, de megél az állóvizekben is. A hal testhossza 8-10 centiméter, maximum 15 centiméter. A feje kúpos, orra lekerekített, a szemei nagyok és fölfelé tekintenek. Alsó állású szája szögletében 1-1 hosszabb bajuszszál található. Tápláléka fenéklakó állatok és algák, de növényi anyagot és szerves törmeléket is fogyaszt.

kullo

Fotó: tiszatoelovilaga.hu

Forrás: MTI, wikipedia

Az év vadvirága

hovirag

Hóvirág (Galanthus nivalis). Népi nevei: árvavirág, fehér viola, fehér tavaszika, gergelynapi virág, gyócsé, hófehérke. Élőhelyei az üde, vagy félszáraz lombos erdők, mediterrán és alhavasi cserjések, ritkábban fenyvesek. Érdekes, hogy bár több mint 70 fajtája ismert, mégis mindegyik fehér színű. 2005-től védett növény, eszmei értéke 10 000 Ft, virágját, hagymáját sem szabad gyűjteni. Ha piacok környékén mégis kínálják, tudnunk kell, hogy az eladók tilosban járnak. Hazánkban nagy népszerűségnek örvend, amit részben elterjedtsége, gyakran nagy területeken virágszőnyeget alkotó megjelenése, részben „tavaszhírnöki szerepe” miatt érdemelt ki. Régebben izomgyengeség ellen, újabban az Alzheimer-kór korai fázisainak tüneti kezelésére is használják.

golyahir

Mocsári gólyahír (Caltha palustris). A boglárkafélék családjába sorolt gólyahír, nemzetségének egyetlen, Magyarországon őshonos faja. Nem védett. Népi nevei: gólyavirág, kácsavirág, libadöglesztő. Számos alfaja, illetve változata ismert, ezeknek főleg levele, illetve virágaik mérete tér el egymástól. A bokros megjelenésű, vízfolyások, tavak, mocsarak nyirkos környékét kedvelő aranysárga virág, márciustól május végéig, de sokszor meleg őszi hónapokban is virít. Többféle gyógyhatása is ismert, főként krónikus bőrbetegségek, elégtelen veseműködés, aranyér és magas vérnyomás ellen használják.

turbanliliom

Turbánliliom (Lilium martagon). A török fejkendőre való hasonlatossága miatt nevezik turbánliliomnak, és régebben csalmaliliomnak, török turbántnak és török csalmának is hívták. Magyarországon leginkább a Dunántúlon és középhegységek erdeiben található meg; védett növény, eszmei értéke 10 000 Ft. Főleg csapadékosabb években igen gyakori érdekessége, hogy speciális alakú virágait kizárólag szenderek (lepkék rendjéhez tartozó rovar) képesek beporozni. Mitológiai története: Juno istennő érintése nyomán a turbánliliomból született Mars, a hadak istene. Gyógyhatásáról nem tudunk, de régen „ínségnövényként” tartották számon, azaz nagy éhinség idején megették a gumóját.

Szavazás itt: http://evvadviraga.nhmus.hu/aktualis_szavazas

Csapvíz bár

Csapvíz bárt nyitottak Minneapolisban és Manhattanben. Ennyiről tudunk, de lehetnek máshol is. Az ok, amiért létrejöttek nyilvánvaló: így akarják felhívni a figyelmet a víz szennyezettségére, illetve a tiszta víz megóvásának fontosságára. És persze a kereskedelmi forgalomban kapható víztisztító berendezésekre, szűrőkre. (Ne feledjük, Amerikában vagyunk!)  De van más megközelítés is. Olaszországban az autósoknak mérnek különböző vidékekről származó vizeket, kevernek mixeket a jókedvű csaposok, megelőzendő az alkoholos befolyásoltság okozta közúti baleseteket.

04

Mégse higgyük, hogy mindezek csak jól kigondolt marketing ügyletek. A tiszta víz bizony sok helyen szinte hozzáférhetetlen, luxuscikk, és, ha nem vigyázunk rá, előbb-utóbb nálunk is az lesz. Vezetékes vizeink 40.000-60.000 különböző vegyi anyagot tartalmaznak, sajnos köztük igen veszélyeseket is. A legmérgezőbb vegyületek, amelyek vizeinkben megtalálhatóak: nitrátok, klór, toxikus fémek, szerves vegyületek, fenol vegyületek, növényvédő szerek, gyógyszer maradványok (antibiotikumok, fogamzásgátlók, stresszoldó gyógyszerek), hormonok. http://roviz.iwk.hu/vizeink-szennyezettsege/

02

Szennyezést okozhatnak a nem környezetbarát mosó- és mosogatószerek, a mezőgazdaságban használatos műtrágyák, a szennyvíz biológiai tisztításának hiánya, az emésztőgödrök, a tartályhajókból kifolyó veszélyes anyagok, a WC-be és mosogató lefolyóba öntött sütőolajok, az élővizekbe öntött háztartási hulladékok. A tiszai árvíz idején saját szememmel láttam, hogy WC ülőkét, pet palackok tömegét, autógumikat, bútordarabokat és mindenféle piszkos anyagot sodort a víz.

03

Ha nem akarjuk, hogy mi is csak palackos vizet, vagy bárokban felszolgált csapvizet igyunk, jobban, sokkal jobban vigyázzunk környezetünkre, és becsüljük meg azt a kincsünket, ami nekünk szerencsére még van. Márpedig, ha víz van, minden van. Vagy, ahogyan a csapvíz bár szlogenje szól: Water is all we have.

Forrás: http://highlights.stscope.com/csapviz-bar-isszuk-szurve-vagy-szuretlen/

Vizeletből tiszta víz is készíthető

viz-eletAz eljárás nem előzmény nélküli. A NASA már jó évtizede kifejlesztett egy olyan szerkezetet, amelynek segítségével az űrhajósok saját vizeletükből állíthattak elő fogyasztásra alkalmas vizet. Mivel a NASA produktumának minősége nem volt megfelelő (kicsit édesre sikeredett), egyetemek szakemberei tovább próbálkoztak, nem is eredménytelenül. A kísérletek a belga tudósok belépésével új fázisba került, ugyanis ők napelemmel működő technológiát alkalmaztak. Ez azért fontos, mert így olyan helyeken is alkalmazni lehet, ahol nincs gépek működtetésére alkalmas energiaforrás, vagy nem tudják azt megfizetni. Szegényebb országoknak valóságos kincs lehet ez a találmány, amelynek működési elve viszonylag egyszerű. Napenergiával felforralják a vizeletet, majd szűrők (membránok) segítségével leválasztják a benne levő – továbbhasznosítható – anyagokat: az ivóvízen kívül a műtrágya előállításához szükséges foszfort, nitrogént, káliumot. Mindezek együttesen hatalmas segítséget jelenthetnek a szegényebb országoknak az ivóvíz és műtrágya ellátottság tekintetében. Persze a hírt felkapó újságíróknak meglódult az agya, azonnal kapcsolatot kerestek és találtak a találmány és a belga sör között. Mivel a sörkészítéshez víz is szükséges, biztosak benne, hogy előbb-utóbb az így nyert vizet is felhasználják a gyártók. Így aztán mégis Baudelaire-nek lett igaza, aki ezt írta: a belga sör kétszer ivott sör voltaképpen” (Belgian beer is a twice drunk one).

viz-elet03

A légszennyezés a mentális állapotra is kedvezőtlenül hat

Azt már vizsgálatok sora igazolta, hogy a légszennyezés, ezen belül is elsősorban a nitrogén-dioxid és a szilárd részecskék, komolyan veszélyeztetik a lakosság egészségi állapotát, különösen a sűrűn lakott, forgalmas nagyvárosokban. A svéd Umeåi Egyetem kutatói most azt is kiderítették, hogy a légszennyezés a gyermekek és serdülők agyi, kognitív fejlődésére is negatívan hat. Kutatásukban, amelyben több mint félmillió, 18 éven aluli gyermek pszichiátriai rendellenességekre felírt receptjeinek (nyugtatók, altatók, antidepresszánsok) adatait vetették össze egy-egy terület légszennyezési mutatóival, erre bizonyítékokat is találtak. A 10 mikrogramm/köbméternél magasabb nitrogén-dioxid koncentrációjú területeken 9 százalékkal magasabb volt a problémák előfordulási aránya. Ezen nem változtatott az sem, ha a társadalmi, gazdasági és demográfiai tényezőket is figyelembe vették.legszennyezes01

Következtetésük: van összefüggés a légszennyezésnek való kitettség és bizonyos pszichiátriai betegségekre felírt gyógyszerek között.

„Az eredmények azt is jelenthetik, ha csökkenteni tudjuk a levegőszennyezést, elsősorban a közlekedésből származó légszennyezést, csökkenthető a gyermekek és serdülők pszichiátriai zavarainak kockázata is” – jelentette ki Anna Oudin, az Umeåi Egyetem vezető kutatója.

Az Egészségügyi Világszervezet listáin az egyik legsúlyosabb egészségügyi veszélyként szereplő légszennyezést már korábban összefüggésbe hozták a neurológiai és mentális egészségi problémákkal. A felnőtteknél különösen a depresszió és a szorongás, a gyermekeknél pedig az értelmi funkciók csökkenése és az autizmus zavarai sorolhatók ebbe a körbe.legszennyezes02.png

Az Umeåi Egyetem kutatói szerint az eredmények összhangban vannak a korábbi tanulmányokkal, de ez az első vizsgálat, amely hosszabb távon is igazolni tudta ezt az összefüggést.

Tanösvények, vízitúrák

vizitura_1

Jó szórakozás és remek közösségi alkalom egy-egy erdei tisztáson szalonnát sütni, de lássuk be, ennek nem sok köze van a természetbarátsághoz, az egészségre gyakorolt hatásáról nem is beszélve. És persze, az sem mindegy, milyen „nyomvonalra” tervezzük utunkat, mert ahogyan egy kutatás kimutatta, városi parkokban, forgalmasabb utak mentén kisebb a mozgás pozitív hatása.

vizitura_2

Ebből a szempontból viszont elsőrangú választás lehetnek egy tanösvény, vagy a vízitúra. Akár összekötve, akár külön-külön. Mindkettő jellemzője, hogy szervezetten, „vezetetten” történik. A tanösvények azért jók, mert a mozgás örömét összekötik a tartalmas szórakozással, ahogy mondani szokás, a kellemeset a hasznossal, hiszen egy egyáltalán nem megerőltető séta mellett olyasmiket tudhatunk, láthatunk meg a természet csodáiból, amelyeket máshol nem. A legtöbb helyen a környék honos növényeit és állatait (madarait, halait, hüllőit, kisemlőseit), de van, ahol a mocsárvilágot, vagy a hegyek mélyének sziklafolyosóit, barlangjait. A választáshoz segítséget nyújthat ez a honlap, de jó, ha tudjuk, bármerre járunk, a közelben valahol mindig lesz egy-egy látogatásra érdemes tanösvény. Érdemes utánajárni!

vizitura_3

A nagyobb kalandokra, a még különlegesebb élményekre vágyók választhatják a vízitúrát is, amelynek lehet természetjáró, sport, vagy akár csapatépítő funkciója is. Vizeink mentén, számtalan helyen kínálnak hosszabb, rövidebb alkalmat, a távolságnak és szolgáltatásnak megfelelő, de megfizethető árakkal.

A fák is felelősek a klímaváltozásért?

fak_klima_1

Hibásnak bizonyult az a feltételezés, hogy új erdők ültetésével csökkenthető a globális felmelegedés, ugyanis nem mindegyik faj alkalmas erre a feladatra – adta hírül egy, a Science folyóiratban megjelent vizsgálati eredmény. A témát kutatók állítják, hogy a lombos erdők egy jelentős részének tűlevelűre cserélése miatt éppen az ellenkező hatást értük el, nem, hogy csökkent volna, inkább nőtt a felmelegedés. Magyarázata egyszerű: a tűlevelűek általában sötétebbek, emiatt több hőt nyelnek el, mint a többi faj, például a tölgy vagy a nyír.

A távoli múltban az erdők vadon nőttek, de később 85 százalékban már emberek keze nyomán gyarapodtak. Márpedig az emberek (erdészek) tudományos megalapozottsággal inkább olyan, kereskedelmileg értékes fajokat telepítettek, mint az erdei fenyő, vagy a norvég luc. Ennek az lett az eredménye, hogy Európa zöld lombkoronája 1750 és 1850 között drámai mértékben elvékonyodott, a lombos erdőterületek kiterjedése 190.000 négyzetkilométerrel lett kevesebb. Később az ütem ugyan mérséklődött, ám a trend maradt, amíg a tűlevelűek aránya nőtt, a lombosaké tovább csökkent.

fak_klima_2

Dr. Kim Naudts, a kutatás vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a telepítésekor nem csak a fák széndioxid elnyelő képességét, de színét és a talajviszonyokat is figyelembe kell venni. „Eredményeink azt mutatják, hogy az Európa nagy részén, a faültetési programok ugyan képesek ellensúlyozni a káros kibocsátásokat, de ez nem mindig jó a bolygó számára, főként akkor nem, ha az erdősítés tűlevelűekkel történik. Most már az lenne a helyes irány, ha a tűlevelű erdőségeket lombosakra cserélnénk.”

Forrás: BBC

Sztárok és a környezetvédelem

A sztárok között vannak, akik komolyan veszik, sőt küldetésüknek tartják a környezetvédelmet, és persze olyanok is, akik csak felhasználják saját érvényesülésükhöz. Innen távolról a leghitelesebbnek, a leginkább elkötelezettnek Robert Redford látszik, aki nem csak beszél róla, de saját környezetében tesz is érte. Santa monicai házának energiaszükségletét napelemekkel biztosítja, WC-je esővíz öblítésű, bambusz padlóit kenderből készült szőnyegek borítják, a légkondicionálásba bevonja a hűvös tengeri szelet. A háromemeletes házban egyetlen műanyag tárgy sem található. Emellett természetesen mindenkor megszólal, amikor a környezetvédelem ügye felszínre kerül.

kornyezet_1

Angelina Jolie és Brad Pitt kétmillió dollárt (417 millió forintot) adományozott egy namíbiai rezervátumnak a vadállomány, valamint a környezet megőrzésére. Halle Berry személyes példamutatással: környezettudatos vásárlásaival, újrahasznosított bevásárlószatyraival és otthoni szelektív hulladékgyűjtésével; Cameron Diaz pedig filmsorozatával (Cameron Diaz Saves the World), és egy környezetvédelmi könyvvel (Aiolus News) támogatja a zöld mozgalmat. Könyvében 700 gyakorlati tanáccsal látja el az olvasókat az utazásoktól a szépségápolási termékeken át a sportolásig, az étrendig, csupa olyasmivel, amely sokat segíthet a felhasználóknak és a Földnek egyaránt.

kornyezet_3

Leonardo DiCaprio írt és rendezett egy öko dokumentumfilmet (The 11th Hour), otthonában napelemekkel biztosítja a környezetbarát energiát, hibrid autóval jár, és állítja, bár van saját repülőgépe, mégis inkább hagyományos járatokkal utazik. Nos, ez nem egészen igaz, környezetvédők többször is leleplezték, amint saját repülőgépét használja. Amúgy legtöbbször a saját repülőgép okozza a sztárok vesztét. Legutóbb Madonna bukott le ezen, mivel autó helyett repülőgéppel tette meg a Birmingham – London közötti, mindössze 120 mérföldes, utat, ami egyébként csak 45 perccel rövidítette le a menetidőt. Aztán van olyan eset is, amikor már a látszatra sem adnak. Például Kim Kardashian, aki csak azért szelfizett a Föld Napján (!) egy erdő poszter előtt, hogy bemutathassa új fürdőruháját.

kornyezet_2

A sztárok bizony saját céljaikra is felhasználják a környezetvédelmet, de emiatt mégse vessünk rájuk követ. Lehet, hogy nem a legelegánsabb, de ma már bevett szokás celebeket alkalmazni egy-egy társadalmilag fontos program népszerűsítésében. Ennek az az ideológiája, hogy a hírességekkel olyan közönséget is el lehet érni, akiket más módon nem. Ebből a megfontolásból nálunk is volt egy suta kísérlet a Greepeace Hungary részéről, amikor egy jegesmedvének öltözött alak és Bódy Szilvi playmate kézzel tolja saját luxusautóját egy Shell kút előtt, így tiltakozván az olajvállalat északi sarki környezetszennyezése ellen. Azt nem tudjuk, milyen sikerrel jártak, de gyanítjuk, hogy az akció nyomán túl sok támogatóval nem gyarapodott az északi sarkot védő magyarok száma.

Mégis, a kérdés ma már nem az, hogy „használhatjuk-e” a hírességeket a környezetvédelem népszerűsítésére, hanem, hogyan tudjuk ezt minél hatékonyabban, vonzóbb módon megtenni.

Avarégetés

Manapság, elsősorban a hobbikertek vidékein, kisebb-nagyobb füstoszlopok jelzik, megkezdődött az avarégetési szezon. Sokan nem is tudják, hogy ezzel apró élőlényeket pusztítanak el és komolyan veszélyeztetik maguk és mások egészségét. Az égetés során ugyanis szénmonoxid, szénhidrogének, nitrogén-oxidok szabadulnak fel, főként, ha a levelek, ágak nedvesek, amelyek belélegzése komoly betegséget idézhet elő. Nagyobb városok önkormányzatai lakott területeken nem is engedélyezik az égetést, helyette zsákos avargyűjtést szerveznek. Ezzel viszont az a baj, hogy a gyűjtés, szállítás során megsérült zsákok további felhasználásra alkalmatlanná válnak, tovább gyarapítva a nehezen lebomló hulladékok amúgy is hatalmas mennyiségét.

avaregetes

Meggyőződésem tehát, hogy ez sem jó megoldás. Sokkal hasznosabb lenne, ha a lakosságot inkább a komposztálásban segítenék. Tájékoztató akciókkal, ismeretterjesztő brosúrákkal, buzdítással, és főként komposztáló eszközökkel. Ez egy olyan üzlet, amivel mindenki jól jár. Az önkormányzat azért, mert kevesebb energiát és pénzt kell költenie a kerti hulladékok begyűjtésére, szállítására, feldolgozására, a kertes lakásokban élők, kiskerttulajdonosok pedig azért, mert az ingyen kapott komposztáló révén növényi tápanyaghoz, humuszhoz jutnak, amelyet felhasználhatnak a kertben, vagy akár a szobanövények nevelgetéséhez. A komposztáláshoz egyébként nem kell sok minden, csak néhány eszköz és egy kevés ismeret. Egy erre alkalmas szellőző gyűjtőláda, amelybe a zöld hulladékot lehetőleg aprítva berakjuk, időnként megforgatjuk és néha egy-egy vödör vízzel meglocsoljuk. Aki még nem tette, próbálja ki. Egyáltalán nem jelent megterhelést, viszont jó érzést szül, tettünk valamit a környezetünkért.

A kirándulás gyógyító ereje

Környezetvédelmi vonatkozása is van a Standford University kutatásának, amelyben a természetben történő séta mentálhigiénés előnyeit vizsgálták. Azt már korábban is sikerült bizonyítani, de napi tapasztalatunk is igazolja, hogy a mozgás pozitív hatást gyakorol a lelkünkre, oldja a feszültségeket, csökkenti a szorongást, javítja a memóriát és a munkateljesítményt. Arra viszont, hogy ebben mekkora szerepe van a séta helyszínének, a környezetnek, most derült csak fény.

mozgas_1

Ennek eldöntésére a standfordi kutatók két kísérleti csoportot alkottak. Az egyiknek 90 perces sétát kellett tenni a természetben, a másiknak pedig ugyanilyen időtartamban a város környéki autópálya mentén. A résztvevő önkéntesek a séta előtt és után – affektív és kognitív működésére irányuló – pszichológiai vizsgálatokon estek át, részben kérdőív, részben az agy működését monitorozó (képalkotó technikát alkalmazó) műszeres felvételek segítségével.

A két felvétel eredményeinek összehasonlítása egyértelműen kimutatta, hogy a természetben sétálók körében csökkent a lelki élet harmóniáját zavaró gondolatok gyakorisága és intenzitása, szemben a városban sétálókkal, akiknél nem volt ilyen erős hatás. Magyarán a városban történő mozgás semmilyen pozitív változást nem idézett elő.

mozgas_2

A kutatók szerint ezek az az eredmények rávilágítottak a várostervezés fontosságára. Az urbanizációval példátlan mértékben növekszik a városokban a szorongásos zavarok és a depresszióban szenvedők száma és aránya. A tervezők feladata tehát annak kitalálása, hogyan lehet a városi embereket minél nagyobb, erősebb természeti élményhez juttatni, minél több városlakóhoz a „természetet eljuttatni”.

Számunkra még egy fontos tanulságot is le lehet szűrni. Azt, hogy a városi utcai, úttest közeli helyeken való mozgás: futás, biciklizés helyett, amikor csak tehetjük, keressünk nyugalmasabb, szebb és zöldebb területeket. Biztosan jobban fogjuk érezni magunkat, és garantáltan többet teszünk egészségünk védelméért is. Használjuk ki a természet óvó, gyógyító erejét!