Kép forrása: http://olcsoajandekok.boltaneten.hu
A napokban egy tévéreklám hallatán megütötte a fülemet egy megdöbbentő szám, mégpedig, hogy egy átlagos gyermeket születésétől fogva a szobatisztaság kialakulásáig körülbelül 4500 alkalommal teszünk tisztába. Nem is olyan régen én is részese voltam ennek a gyakorlatnak. Persze a szám hallatán gyorsan utána számoltam, valóban lehetséges, hogy az elmúlt hét év során 9000!!! pelenkával növeltem az ökológiai lábnyomunkat? Igen, sajnos a szám reális. Megdöbbentett a tény, először az, hogy 9000 alkalommal csináltam (na jó, ha hozzáveszem a „segítő kezeket”, hétezerszer, aztán jött a felismerés, hogy én is részese voltam ennek a környezetvédelmi szempontból nem elhanyagolható problémának. Bevallom, többször próbálkoztam a mosható pelenkával (sokkal modernebb, mint korábban), illetve az ÖKO (részben lebomló) eldobható pelenkával, de sajnos egyik sem vált be annyira, hogy megmaradtam volna mellette. Ennek kapcsán kicsit utána olvastam, hogy mi is történik a pelenkákkal miután küldetésüket teljesítették.
A hulladék káros hatásai
- A fent említett mennyiség gyermekenként 1 tonna hulladékot jelent.
- A pelenkák lebomlási ideje a becslések szerint közel 100 év
- Elégetésük a bennük lévő műanyag miatt környezetkárosító
- A lerakókban bomló pelenka metánt termel (a széndioxidnál is károsabb gáz)
A gyártás
A pelenka felépítése: egy nedvszívó vattaréteg, valamint egy víz- és levegőzáró polietilén külső borítóból áll. A nedvszívó réteget adó vattaszerű anyagot fából nyerik, mivel a gyártáshoz a legmegfelelőbb a puhafa, ezért hatalmas erdőket irtanak ki, hogy helyükre puhafa erdőket telepítsenek, ezeket műtrágyával és növényvédő szerekkel kezelik. A gyártás során rengeteg vizet használnak fel, melyet erősen szennyezve juttatnak vissza. Mindezek, az ökológia egyensúly megbomlásához vezetnek.
A reklámok állításával ellentétben, nem biztos, hogy valóban bőrbarát
Az orvosoknak komoly egészségügyi ellenvetései vannak azzal kapcsolatban, hogy mennyire bőrbarátok valójában az eldobható pelenkák. A kisbaba alsóteste órákon keresztül van teljesen légmentesen lezárva (dunsztolva), minek következtében egyre gyakoribbak a különböző gombás és bakteriális fertőzések. A vizeletben lévő baktériumok, három óra elteltével ammónia tartalmú vegyületeket kezdenek termelni, melyek maró hatásúak. Ezért 3 óránként kellene kicserélni a pelenkát (még több szemét!), de ezt a szülők kényelmi, illetve anyagi szempontból nem teszik meg. Az olcsóbb, ezért egyre népszerűbb pelenkákból gyakran kerül a baba bőrére nedvszívásra használt szilikon, ez a zselé a kicsi bőrén irritációt okozhat, felszívódva mérgező hatású.
Jó hír, hogy egyre több környezettudatos szülő választja újra a textilpelenkát
Környezetvédelmi, egészségügyi vagy takarékossági szempontból egyre többen választják újra a textilpelenka korszerűbb változatát. Ezek a nadrágpelenkák sokkal jobban tartják a nedvességet korábbi társaiknál, könnyen moshatók, és hamar megszáradnak. A pelenkák egy nagy nedvszívó képességű belső réteget tartalmaznak, így a gyermek bőre nem ázik fel, ugyanakkor a bőrével érintkező textil biztosít annyi nedvességérzetet, ami korábbi szobatisztává váláshoz vezethet. A baba lábai között lévő textil terpesztartást biztosít, ami segíti az egészséges csípőízület kialakulását. Három – négy hónapra elegendő eldobható pelenka árából megvásárolható az a mennyiség, ami a baba szobatisztává válásáig elegendő lehet.
Ma van a nemzetközi energiatakarékossági világnap. Magyarországon 2000 óta rendezik meg, hogy az energiatakarékosságra, a környezettudatosságra és a fenntartható fejlődésre hívják fel a figyelmet. Világszerte az egyik legégetőbb környezetvédelmi probléma, mely sürgős megoldásra vár, az energiaforrások kimerülése, fontos, hogy minél több emberhez eljusson az üzenet, hogy a föld készletei végesek. Kérdés, hogy hogyan lehet rávenni az embereket arra, hogy valóban odafigyeljenek az energiafogyasztásra és takarékosságra, hogy mindenki megtalálja saját felelősségét.
