Zold Henrik bejegyzései

A világ legöregebb fái

Közzétéve Szerző:
Válasz

Svédországban bukkantak rá erre a közel 10 ezer éves (9550), négy méter magas lucfenyőre. Pontosabban csak a gyökérzete ilyen idős, a látható részei jóval fiatalabbak. A fatörzs ugyanis az 500-600 éves életciklusa végén elhal, ám a gyökérzetből újabb nő ki. A hatóságok azt tervezik, hogy a vandálok és a trófeagyűjtők pusztítását megelőzendő, kerítést építenek köré.

A Guinness Világrekordok könyve szerint eddig ez a gyönyörű, terebélyes, Kaliforniában található bristlecone szálkás fenyő volt a legrégebbi élő szervezet, 4850 éves. Pontos helyét a fa védelmében az Amerikai Erdészeti Szolgálat titokban tartja. Ennél a Matuzsálemnél (így nevezik) is öregebb, 5 ezer éves volt az ugyanabból a fajból származó Prométheusz-fa, amelyet – máig vitatható indokok alapján – 1964-ben kivágtak.

Görögország legöregebb, 4 ezer éves fája egy családi birtok udvarán található. A fa a 2004-es olimpia jelképe volt, és az ágaiból készült koszorú koronázta a maratoni verseny bajnokát. A fa kerülete 12,5, átmérője 3,64 méter.

Görögország legöregebb fája, Kréta szigetén

Az Inochinushiyashiro no Mukunokinak nevezett növény Japánban, egy híres szentély Izumo Taisha közelében található. A szent fa 6300 éves, 17 méter magas, 5,8 méter átmérőjű.

Japán híres szent fája

Hatezer éves majomkenyérfa (baobab) Szenegálban. A fa kerülete 30, átmérője 10 méter. A majomkenyérfa kérgét gyógyászati célokra is használják, pl. lázcsillapításra, illetve más növénnyel kombinálva a malária elleni védekezésre. A levelek és gyökerek gyomor- és mellkasi panaszokra használhatók.

A nagy majomkenyérfa Szenegálban

A középkori Aberglasney-ház az egyik legszebb kertje Walesben, amelyben a több ezer éves tiszafák alagutat képeznek. Az évek során a tiszafa törzsek ágai összeolvadtak, így ma már nehéz számolni, hogy hány különálló fa van az alagútban. A Yew Tunnel Wales egyik legismertebb turisztikai látványossága.

Tiszafa alagút Walesben

Fotók: Wikipédia

Forrás: http://mkbizon.net/wp/extraordinary/old-trees/

Környezetbarát karácsony

Közzétéve Szerző:
Válasz

A Föld barátai nevű portál is összegyűjtötte azokat az ötleteket, amelyekkel karácsonykor mi magunk is tehetünk valamit környezetünkért. Ezek közül választottuk ki a szerintünk legfontosabb négyet.

A karácsonyfa kiválasztása

Ahol erre lehetőségünk van, ne vásároljunk, béreljünk inkább földlabdás fákat, amit az ünnepek végeztével vissza is vihetünk, vagy ha megvettük, elültethetjük saját kertünkbe. Számításba jöhetne még a műfenyő, ám ez nem igazán jó megoldás, mert előállítása nagyon energiaigényes és használata után tovább gyarapítja a nehezen lebomló műanyag hulladékhegyeket.

 A fák díszítése

Nem kell feltétlenül csilivili készleteket vásárolnunk, mert természetes anyagokból, mézeskalácsból, szárított gyümölcsökből, mi magunk is készíthetünk megfelelő díszeket. A fényfüzérekkel viszont bajban lehetünk, mert a környezetbarátnak kikiáltott LED izzók ólmot, arzént és más veszélyes anyagokat tartalmazhatnak. Nem árt vásárláskor a terméket ebből a szempontból is leellenőrizni.

Az ajándékok kiválasztása és csomagolása

Ajándékokat mi magunk is készíthetünk, nem feltétlen szükséges drága termékekért a boltokban „harcolni”. Ráadásul ezek kedvesebbek, személyesebbek. Az ajándékokat sem kell feltétlenül színes papírokba csomagolni, mert van ennél jobb, papírkímélőbb megoldás is. Például a sálhajtogatásos módszer.

Elektronikus üdvözlőkártya

Sok papírt spórolhatunk meg, a karácsonyi ünnepek alkalmából elektronikus levélben köszöntjük szeretteinket. Persze vannak, akik a hagyományokhoz ragaszkodnak, nekik újrahasznosított papírból készített levelezőlapokat tudunk ajánlani.

Forrás

Szemétcsapda

Közzétéve Szerző:
Válasz

A vizeken lebegő szemét egyre növekvő globális probléma. Nem csak az emberekre veszélyes, hanem a vadon élő állatokra is. Szerencsére ma már vannak egyszerű és hatékony megoldások, például Kwinana városában (Ausztrália), ahol a csatorna átfolyókra hálókat szereltek, így fogván fel a vízben levő hulladékokat.

Ezzel a módszerrel négy hónap alatt sikerült is 815 kilogrammot kihalászniuk! Képzeljük el, mennyi lenne, ha éveken át üzemeltetnék. Az összegyűjtött hulladékot darukkal emelik ki, majd egy válogató üzembe szállítják, ahol elkülönítik az újrahasznosítható és a nem újrahasznosítható anyagokat. A szemétcsapdák rendkívül költséghatékonyak, mivel a kézi munkát minimálisra csökkentik. A szemétcsapdát feltöltötték a város Facebook oldalára, amely vírusként kezdett terjedni a világhálón, és alig 48 óra leforgása alatt 2 milliónál is többen nézték meg. „A poszt sikere megmutatja, mennyire fontos a kormány minden szintjén, hogy valóban olyan környezetvédelmi kezdeményezésekre koncentráljon, mint amilyen ez, és rájöjjenek, hogy a kis akciók is milyen nagy hatással lehetnek”- értékelte a sikert a város polgármestere.

Mi csak annyit tennénk hozzá, jó lenne, ha nálunk is minél több en követnék Kwinana példáját.

Forrás

 

1 milliárd fa

Közzétéve Szerző:
Válasz

Új-Zélandon, ahogyan más országokban is, az ipar növekvő igénye miatt óriási pusztítást végeztek az erdőségekben. A kormány pótolni szeretné a veszteséget, ezért 10 év távlatában 1 milliárd, azaz ezermillió fát fog ültetni. Grandiózus vállalás, különösen, ha hozzátesszük, hogy a faültetés mellett 2050-ig teljesen széndioxid-mentessé tennék az országot. Ez utóbbit az energiatermelés modernizálásával (víz-, szél-, geotermikus energia) és a környezetbarát közlekedés (vasút, kerékpár) fejlesztésével kívánják megoldani. A környezetbarát programra 240 millió dollárt szánnak.

A fásításnak, pontosabban erdőtelepítéseknek számtalan előnye van. Csökkenti az éghajlatváltozás hatásait, növeli a természeti tájak területét, számos élő faj számára fontos élőhelyet biztosít, és egyebek mellett még munkahelyeket teremt.

Becslések szerint nagyságrendileg 1 millió hektárra lenne szükség ahhoz, hogy egy milliárd fát beültessenek, ha az összes fa Pinus radiáta, azaz Monterey-fenyő lenne. De azt tervezik, hogy többféle fajt alklamaznak, továbbá sokkal sűrűbben ültetik a fákat, így kevesebb földterületre lesz szükség.

A terv a környezetvédők számára öröm, de vannak hátulütői. Gazdálkodók attól tartanak, hogy csökken a művelhető földterület, még jobban megdrágul az energia, és veszítenek versenyképességükből is a többi élelmiszertermelő országgal szemben.

Forrás

Környezetvédő karikatúrák

Közzétéve Szerző:
Válasz

Billy Grausin, a Párizsban élő autodidakta művész elhatározta, hogy október minden napjára készít egy-egy popos karikatúrát a környezetrombolásról. Képein ismert Walt Disney figurák jelennek meg a pusztítás kellős közepén. Karikatúráit nagyon sokan megnézik, és sokan szeretik, bár néhányan a kommentek között kiegészítéseket tesznek és ellenvéleményeket is megfogalmaznak. Kedvcsinálónak bemutatunk néhányat, de a többit is megnézhetik, ha a poszt alján levő linkre kattintanak.

Hófehérke és a rovarirtószeres almaA rajzokat Billy Grausin az Inktoberre készítette. Ebben a művészeti „versenyben” a résztvevőknek október minden egyes napján készíteniük kell egy rajzot, lefényképezni és feltölteni #inktober hashtaggel valamelyik közösségi oldalra. A művekkel kapcsolatban gyakorlatilag semmilyen megkötés – technika, méret, stílus – nincs, csak egy hívószó, amihez kapcsolódik, vagy ami megihleti a művészt.

Bambi és az erdőirtás

Micimackó és a méhek kipusztulása

Ariel, a kis hableány a szennyezett óceánban
Elza jégkirálynő és a globális felmelegedés
Macskaarisztokraták szemétben

Forrás:
https://www.boredpanda.com/drawing-pop-culture-ecological-disasters-baptiste-drausin/?utm_source=google&utm_medium=organic&utm_campaign=organic

 

A Pál utcai fiúk egy londoni tűzfalon

Közzétéve Szerző:
Válasz

A Pál utcai fiúk egy londoni tűzfalon

Honlapunkon már többször is foglalkoztunk a városszínesítőkkel, azaz a szürke, „elhagyatott” felületekre vidám freskókat varázsoló csoportokkal. Közülük most a Színes város alkotóközösséget emeljük ki, annak apropóján, hogy Budapest és néhány magyar város után Berlinben, Moszkvában és legújabban Londonban is letették kézjegyüket. Most ezeket mutatjuk be néhány fotó erejéig. Akiket a csoport összes munkája érdekel, erre a linkre kattintva megnézheti. http://www.szinesvaros.hu/hu/

A londoni Old Gloucester Street játszóterén Csónakos, Boka és Nemecsek

Forrás: Kelemen László/Színes város

 Bakos Zsuzsi bor tematikájú műve a berlini Tasdorfer utcát színesíti

Forrás: Farkas András/Színes város

Sárkányölő Szent György Moszkvában

Fotó: Farkas András/Színes város

Honlapjukon ezt írják magukról az alkotók. A Színes Város Csoport Magyarország első tűzfal- és köztérszínesítő szervezete. A civil alapokon nyugvó projekt már a kezdetekkor mozgalommá alakult, ugyanis a köztérszínesítés legális formában ismeretlen volt hazánkban 2008 előtt, amikor útjára bocsátottuk az akkor még Színes Város Projektnek elnevezett kezdeményezést. Az alapgondolat Vásárhelyi Győző (Victor Vasarely) 1983-ban megjelent Színes Város koncepciójára épül, melynek lényege, hogy a művészet vonuljon ki az utcára, a közterekre, és az emberek ne csak a galériákban találkozhassanak képzőművészeti alkotásokkal. Eddig 40.000 négyzetméter falfelületnél is több színesedett ki általunk, de a várost színesítő mozgalom hatására mostanra 60.000 négyzetméternél is több azon felületek száma, amelyek tőlünk függetlenül, kezdeményezésünk nyomán kiszínesedtek.

 

Az év madarai

Közzétéve Szerző:
Válasz

A Magyar Madártani Egyesület 1979 óta hirdeti meg ezt a különleges mérkőzést, amelynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. Ugyan kissé szokatlan, hogy a „madárszépségverseny” győztesét már az előző évben kihirdetik (például most a 2019-es évét), de erre állítólag azért van szükség, hogy a kommunikáció megtervezésére, így a fajbemutató anyagok és a közösségi programok megszervezésére legyen elegendő idő. Végül is mindegy, ha a verseny tényleg nemes célokat szolgál, és a benevezett madarak összehasonlíthatók. Márpedig a 2019-es versenyre benevezett „szurka-piszka” madarak egyformán szépek, nehéz közülük választani, amit a rendkívüli szoros verseny is megmutatott: a szavazók 40 százaléka a gólyatöcsre, 32 százaléka a nagy pólingra és 28 százaléka a gulipánra adta voksát. A MME leírásait is felhasználva bemutatjuk a mostani, és az előző évek győzteseit. Csak azért, hogy ne merüljenek feledésbe az egykori győztesek sem!

Az év madara 2019-ben a gólyatöcs

Fotó: Shah Jahan; forrás: https://bit.ly/2Kx2TID

A faj kopár, sekély vízborítású helyeken, laza telepeket alkotva, és egyesével is költ. Magyarországon rendszeres fészkelő, a költőpárok száma az adott év csapadékviszonyaitól függően 200-1000 pár között alakul. Főleg vízi rovarokat és más gerincteleneket szedeget össze a víz színéről és a partról. Védelmének alapját a még meglévő természetes szikes tavak megőrzése és az egykori fészkelőhelyek rehabilitációja jelenti. Vonuló. Tavasszal március-áprilisban érkezik meg a trópusi Afrikából, a költési időszak végén korán útra kel, többségük augusztusban el is hagyja hazánkat. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.

Az év madara 2018-ban a vándorsólyom sas

A vándorsólyom a világon mindenhol az ügyesség, a gyorsaság, az agresszivitás szimbóluma. Nevéből adódóan szinte mindenhol megtalálható, kivéve a sarki területek leghidegebb részeit, az igen magas hegységeket és a legforróbb esőerdőket. Sok helyen veszélyeztetett fajjá vált, főleg a nagy hatású rovarmérgek és a magasfeszültségű vezetékek miatt. A vándorsólyom hűséges típus, a pár egészen addig együtt él, amíg egyikőjük el nem pusztul. Étrendjükben a kisebb emlősök, hüllők mellett a rovarok és madarak (házigalamb, seregély, meggyvágó, kék cinege, feketerigó, veréb stb.) is megtalálhatók. Áldozataikat többnyire a levegőből lecsapva, akár a 320 km/órás sebességgel zuhanva ejtik el. Nem túlzás azt állítani, hogy a vándorsólyom a föld leggyorsabb madara. E miatt kevesen feltételeznénk, pedig igaz, rájuk is vadásznak a nagyobb testű vágómadár- és bagolyfélék. A vándorsólyom Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 500 ezer forint

Az év madara 2017ben a tengelictengelic

 

Kontinensünk egyik legtarkább madara. Fejének elülső része a homloktól a szemek hátsó vonaláig és a torka felső részéig piros. Magevőhöz képest hosszú, egyenes lefutású és hegyes csőre elefántcsontszínű. Pofái a fejtetőtől a torokig fehérek, a tarkó a nyak közepéig fekete. Háta barna, a farkcsík fehér, közepesen villás farka fekete, a tollak hegyén fehér folttal, a szélső farktollakon fehér tükörrel. Begye és testalja fehér, a mell két oldalának barnás területe nem összeérő mellszalagot alkot. A szárnytollak feketék, hegyükön fehér folttal, középen sárga tükörrel, ami repülés közben még feltűnőbb. A hím és a tojó nagyon hasonló, elkülönítésük elsősorban kézben (gyűrűzéskor) lehetséges.

Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

 

Óceántisztítók

Közzétéve Szerző:
Válasz

tenger3

A Csendes óceánon hosszú évek során, a körkörös áramlatok terelő hatásának következtében óriási műanyaghulladék szigetek jöttek létre, amelyek utánpótlása ráadásul folyamatosan biztosított, hiszen becslések szerint évente 8 millió tonna új szemét kerül bele. Már a felszínen látható hatalmas kiterjedése (Magyarország 27-szer elférne rajta!), és exponenciális növekedési üteme is rémülettel töltheti el az embert, ám a baj ennél sokkal nagyobb, ugyanis a felszín alatt, a sós víz, a hullámzás és az UV sugarak miatt, összetöredezett, apró darabok milliárdjai úszkálnak, megmérgezve az életet adó vizeket. A tengerek, óceánok lehalászásával már eddig is kísérleteztek, ám ezek nem igazán hatásosak, viszont meglehetősen drágák voltak. De most jött egy holland tinédzser, a The Ocean Cleanup nevű projektjével, amelyhez nem szükséges őrült mennyiségű erőforrás (pénz, energia, idő), sőt, akár jövedelmező is lehet. Slat egy V-alakú, sajátos „csapdát” állított fel, amely az óceán körkörös, terelő mozgását használja fel. Azokon a helyeken állítaná fel őket, ahová a víz sodorja a szemetet. A szerkezet állítólag nem veszélyes a tenger lakóira. A halak és más élőlények ugyanis nem tudnak beakadni a hálóba, mivel az ő útvonaluk és a mélyebb áramlatok fölött helyezkednek el. (Hihetjük?)

tenger2

„Az egyszerűségében zseniális tengertisztító berendezés összesen 3+1 komponensből áll: egy hatalmas csőből, egy geotextília függönyből, egy lebegő horgonyból, és egy hajóból.

A víz felszínén lebegő, újrahasznosított műanyagból készült cső fogja meg a felszínen lévő műanyagokat. A csőből lefele lóg egy vízáteresztő geotextíliából készült függöny, miután kiderült, hogy nemcsak a felszínen, hanem kicsivel a felszín alatt is rengeteg műanyag van, amiket nem tudna a felszíni szennyeződést összeseprő cső megfogni. A horgonyra azért van szükség, mert azt is kiszámolták, hogy a fixen rögzített cső igazából nem túl hatékony, mert sok szemét átbújik alatta, átlökik az áramlások a kisebb darabokat. Mivel egyre mélyebben egyre lassabbak az áramlások, ezért ki tudták számolni, hogy egy nagyjából 600 méter mélyen elhelyezett, lebegő horgony pont annyira lassítja le az egész szerkezetet a felszínhez képest, hogy az még együtt tud mozogni az áramlattal, és nem is csúszik át rajta semmilyen műanyagdarab. A hajó értelemszerűen azért kell, hogy az összegyűlt szemetet felpakolják rá, amit aztán elszállít. A rendszer teljesen autonóm, műszerek vizsgálják azt, hogy mikor pontosan milyen mélyen kell lennie a horgonynak ahhoz, hogy a lehető leghatékonyabb legyen a sepregetés, zéró energiát használ fel, hiszen a működéséhez szükséges áramot napelemekkel termeli meg, kb. bármekkora méretben bevethető”.

tenger

Megoldást jelenthet ez a problémára? Szerintünk nem. Az évente újratermelődő szemét utánpótlás mennyisége miatt, még ez a zseniális találmány sem elegendő. Csak akkor lehetne igazi megoldást találni, ha el tudnánk vágni a műanyag szemét utánpótlásának útját, ha radikálisan lecsökkenthetnénk a műanyag csomagolóanyagok használatát. Ehhez viszont nem elég egy-egy sikeres projekt, ehhez a világ országai többségének összefogása kellene. A miénk is, hiszen folyó vizeink szállítják a bedobált, besodort műanyag palackokat, ládákat, kupakokat a tenger felé.

Az év madara 2019

Közzétéve Szerző:
1

A Magyar Madártani Egyesület minden évben megrendezi ezt a versenyt abból a célból, hogy felhívják a figyelmet egyes a természetvédelmi problémákkal érintett, esetleg veszélyeztetett fajokra, madárcsoportokra. A szavazás a megelőző év közepén történik, azért, hogy a döntést követően legyen idő előkészíteni a nyomtatott és egyéb anyagokat január 1-jei eredményhirdetésre. 2018-ban a győztes a vándorsólyom lett, kérdés, hogy 2019-ben melyik „szurka-piszka madár”, a gólyatöcs, a gulipán, vagy a nagy póling követi a trónon? Mivel csak ezekre a madarakra lehet szavazni, az MME ismertetőjét felhasználva, bemutatjuk a „versenyre” nevezetteket. Akinek valamelyik madár megnyerte a tetszését, itt, a lap alján tud rá szavazni. http://www.mme.hu/lakossagi-szavazas-2019-ev-madararol-dontson-on

golyatocs

Fotó: Shah Jahan; forrás: https://bit.ly/2Kx2TID

Gólyatöcs, vagy szép, régies népi nevén széki gólya

Gólyára emlékeztető, fekete-fehér színezetű, hosszú lábú, egyenes csőrű parti madár. Főleg szikeseken, nedves réteken, elöntéseken, belvizeken lehet megfigyelni. Öt alfaja a világ szinte összes kontinensén megtalálható. Vonuló madár. Tavasszal március-áprilisban érkezik meg a trópusi Afrikából, a költési időszak végén, korán útra kel, többségük augusztusban el is hagyja hazánkat. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.

gulipán

Fotó: Davidvraju; forrás: https://bit.ly/2KEl5j5

Gulipán

Felfelé hajló csőrével kitűnik a parti madarak sorából. Eurázsiában és Észak-Afrikában a tengerpartok és a kontinentális sós tavak mentén költ. Telepesen, rendszerint a vízhez közel, alacsony növényborítottságú területen, szigetszerű kiemelkedéseken, a talajon fészkel. Vonuló. Tavasszal márciusban érkezik vissza, a telet a mediterrán térségben és Afrikában töltik. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.

nagy póling

Fotó: Andreas Trepte; forrás: https://bit.ly/2KzQ9RT

Nagy póling

A legnagyobb termetű hazai parti madár, feltűnően hosszú, lefelé hajló csőrrel. Jellegzetes „pó-li, pó-li” hangját sokszor hallatja, innen ered népi neve – a szélkiáltó. Eurázsia mérsékelt és hideg övi tőzeglápjain és turjánosain fészkel. Vonuló. Jelentős, a hazai fészkelő állományt messze meghaladó számban vonul át az Alföldön február és április, valamint augusztus és november között. A telet Európa déli területein, Afrikában és Ázsia déli részén tölti. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 Ft.

Fémdobozok

Közzétéve Szerző:
Válasz

kuka1

A jelenleg a lerakókra kerülő alumínium italdobozok újrahasznosításával akár egy Gödöllő nagyságú, 30 ezer fős kisváros éves áramfogyasztásának költsége lenne megtakarítható, derül ki a Returcom Nonprofit Kft. tanulmányából. A Forbes magazinban közzétett dokumentumból az is kiderül, pazarlóan bánunk ezzel az értékes nyersanyaggal. Magyarországon minden évben 15000 tonna alumíniumot használnak üdítők és sörök töltéséhez, vagyis mintegy 1 milliárd darab alumínium italdobozt használunk el. Ennek a mennyiségnek azonban csak a 41 százaléka kerül szelektíven begyűjtésre és újrahasznosításra, 50 százaléka (körülbelül 7500 tonna) a hulladéklerakókban, 9 százaléka hulladékégetőben végzi. Nagy kár érte. Ugyanis ez az az anyag, amely – minőségromlás nélkül – végtelenszer újrahasznosítható, ráadásul olcsón, energiatakarékosan! A Returcom szerint a hulladékká vált alumínium italdobozok újrahasznosítása egyszerre gazdasági és környezetvédelmi érdek, 95 százalékos energia-megtakarítás érhető el az elsődleges nyersanyagból (bauxitból elektrolízissel) gyártott fémhez képest.

Ha ennyire nyilvánvalók az előnyei, mi az akadálya a gyűjtésének? Első helyen említhetjük az oda nem figyelést, a kényelmet, az ismerethiányt, és a lustaság önigazolását, vagyis azt a széles körben terjedő városi legendát, amely szerint azért nem érdemes szelektíven gyűjteni, mert „átverés az egész, úgyis összeöntik a szemetet”. Rákérdezés után persze kiderül, nem is ő látta, hanem hallotta valakitől, valamikor évekkel ezelőtt, valahol. Pedig a rendszer szinte minden magyar lakos számára hozzáférhető, például házhoz menő visszagyűjtés és hulladékudvarok formájában, amelyet kiegészít az ország mintegy kétszáz kiskereskedelmi áruházában elérhető aludoboz-visszaváltó automaták hálózata.

kuka2

A kételkedők meggyőzésére jó alkalom kínálkozik május 11-12-én a Hulladékkezelők Nyílt Napján (KUKAkulTÚRA). Országosan közel 50 hulladékkezelő és hulladékhasznosító üzembe látogathatnak el az érdeklődők, akik a www.szelektalok.hu/kukakulturahonlapon ki is választhatják saját túraútjukat. Itt megismerkedhetnek a legújabb technikai és technológiai eljárásokkal, betekintést nyerhetnek a hulladék kezelésével kapcsolatos innovációs folyamatokba. Aki csak teheti, menjen el, saját szemével győződjön meg arról, hogyan is történik a hulladékok hasznosításának előkészítése.