Világító növények

02A növényvilágban nem ismeretlen, de azért ritkák. Ilyenek például egyes gombafajok, amelyek luciferáz enzimet termelve képesek világítani. A luciferin oxidálódva magából fényt kibocsátó folyadékot alkot. A gomba a fény segítségével vonzza a rovarokat, amelyek a környező területekre szórják szét a gombák ivartalan szaporító sejtjeit.

Talán ez adta az ötletet egy magyar feltalálónak, Kun Richárdnak, hogy világító virágokkal kísérletezzen. Erőfeszítéseit siker koronázta. A flAVATAR névre keresztelt virágait olyan, környezetre, emberekre és minden más élőlényre ártalmatlan anyaggal kezelte, amelynek hatására azok a sötétben fluoreszkálni kezdenek, és akár órákig is képesek világítani. Az eljárás jól alkalmazható cserepes és szálas virágok esetében is. „Olyan különlegességet kerestünk, ami gyönyörű, mint egy virág, de mégis annyira egyedülálló, hogy kitűnik a többi virágcsokor és cserepes virág közül. Bár első ránézésre a flAVATAR is egy virág, de este, amikor a többi virág beleolvad a sötétbe, ez az egyetlen, ami ragyog az éjszakában!” – emelte ki a feltaláló a világító virágainak egyedi jellemzőjét.

01

Nem kell hozzá nagy jóstehetség, hogy ez a termék – amely Magyar Termék Nagydíjat is elnyerte – óriási nemzetközi karrier előtt áll. A védjegy alatt álló virágok forgalmazásáról már meg is állapodtak néhány külföldi partnerrel, és előrehaladott tárgyalásokat folytatnak továbbiakkal. A sötétben zöld, indigókék, piros, kék és fehér fényekben pompázó növényeket a jövőben újabb színváltozatokkal látják el.

A flAVATAR-hoz használati utasítást is készítettek, amelyből megtudhatjuk, hogy ezek a növények ugyanolyan gondoskodást igényelnek, mint „egyszerű” társaik, és azt is, hogy fényük elvesztése után napon, (zseb)lámpával, vagy éppen mobillal is fel lehet tölteni. A hideg fényű lámpák nagyobb intenzitással töltik a növényt, mint a meleg (sárgás színű) fényforrások. Ez utóbbiak alatt több 10 percet is pihenniük kell a növényeknek, hogy aztán a feltöltődés látható legyen.

03

Fűfotel

fufotel2

Ennek a kerti bútornak a lelke egy olyan kartonváz, amely megadja a formát, és stabilitást is ad. Szerkezetében hasonlít a papírdobozból készült rácsos bortárolókra, de különbözik is tőlük annyiban, hogy a fotel alakjára, vonulatára kell kiszabni. Ha ezt meg tudjuk csinálni, jöhet a telepítés.

fufotel3

Kiválasztjuk a megfelelő helyet, ahová az építményt összeszerelve elhelyezhetjük, majd a rácsok közé – lehetőleg jó minőségű – talajt helyezünk.

fufotel4

Ezután megszórjuk fűmaggal, és már csak annyi a dolgunk marad, hogy építményünket karban tartsuk, időnként meglocsoljuk, és a füvet lenyírjuk. És persze élvezzük alkotásunkat, ahogyan ezt a tervezők is tették!

fufotel5

fufotel1

Forrás: http://www.boredpanda.com/growing-grass-armchair-terra-nucleo-andrea-sanna-piergiorgio-robino/

Tengelic a győztes

tengelic1A Magyar Madártani Egyesület 1979-ben indította az Év madara programját, amelynek célja olyan fajok vagy madárcsoportok bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak (például: gazdálkodók, vadászok, pedagógusok) különösen fontos szerepe lehet. A verseny minden évben irányított abban az értelemben, hogy a szervezők megneveznek három madarat, a közönségnek csak ezekre lehet szavazni. Az MME szavazásán most a tengelic nyert (43,5%), megelőzve az erdei fülesbaglyot (35,5%), és a házi verebet (21,0%). Mit érdemes tudni a győztesről? A tengelic (Carduelis carduelis) a madarak osztályának verébalakúak rendjébe és a pintyfélék családjába tartozó faj. A Kárpát-medencében rendszeres fészkel, főként parkokban, útszéli fasorokban, gyümölcsösökben. Tápláléka félérett magvakból és bogyókból áll. Népi elnevezése: stiglic, ami a madár német nevéből ered. (wikipedia) A tengelic nem csak szép, de jó énekes is. https://www.youtube.com/watch?v=iwIm2porJE0 A tengelicen kívül ismerkedjünk meg az Év madara, illetve az Évköltöző madara versenyek korábbi  nyerteseivel is.

 tengelic6

Haris (2016), a legszebb „rejtőzködő tyúk”

tengelic3

Búbos banka (2015), a veteményesek, szántók őre, a férgek, rovarok és rovarlárvák nagy pusztítója. Ez a gyönyörű színes madár nyert a Zöld színe által indított költöző madarak versenyében is.

tengelic4

Túzok (2014), hazánk és Európa legnagyobb termetű röpképes madara, a pusztai táj szimbóluma.

tengelic5

50 millió fa

Az utóbbi években nagy népszerűségre tettek szert a giga-faültetési akciók. Mennyiségi-, gyorsasági-, és csapatversenyeket is hirdettek, de a legnépszerűbbek a Guinness rekordkísérletek voltak. Ezek, azon túl, hogy – a megszámlálhatatlan bugyuta versengésektől eltérően – valóban értelmes események, azért is üdvözlendők, mert civil tömegeket mozgósítanak, együttműködésre, együttes cselekvésre sarkallnak.

50mfa

Indiában a minap 24 óra alatt, közel 800 ezer önkéntes közreműködésével közel 50 millió fát ültettek, megdöntve ezzel Pakisztán rekordját, ahol „csak” 847.275 darabra voltak képesek. Ecuadorban egyetlen napon 647 ezer 250 darab, 200 különböző fajtájú facsemetével 2000 hektárnyi területet erdősítettek. A Guinness Világrekordok szakértői a helyszínen ellenőrizték az akciót, amelyben a környezetvédelmi minisztérium szerint 45 ezer ember vett részt. A világ egyik leginkább környezettudatos országában, Bhutánban a trónörökös születésének tiszteletére 108 ezer fát ültetettek. (Bhutánban egyébként törvény mondja ki, hogy az ország területének legalább 60%-át mindenkor erdőnek kell borítania).

50mfa3

A Fülöp-szigeteken egy nap 7000 ember gyűlt össze, hogy megpróbáljanak egységnyi idő alatt minden eddiginél több fát elültetni. Végül 64.096 facsemete került a földbe 15 perc alatt.

Az egy nap alatt, egy ember által elültetett csemeték számában egy pakisztáni katona teljesítménye a legjobb, aki húszezer fát ültetett el egyedül, valamivel több, mint 18 óra alatt.

50mfa4

Magyarországon is volt egy érdekes kísérlet Esztergomban, bár itt nem a fák mennyisége volt a döntő, hanem a legnagyobb létszámú közös faültetés. A Kirchhoff Automotive vállalat 132 dolgozója 2016. április 22-én, a Föld világnapján, a gyár előtti füves területen 52 db, Pilisben honos juharfát ültetett. Mondhatnánk kis rekord, de azt is, sok kicsi sokra megy. Ha mindenki így állna hozzá, jóval előrébb tartanánk.

50mfa5

Sorolhatnánk a jobbnál jobb rekordkísérleteket, de fölösleges, mert a lényeg nem a verseny, hanem a fogyatkozó erdős területek növelése és az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése. Az erdők, ligetek esztétikumáról, testet, lelket gyönyörködtető hatásairól most nem is beszélve.

Forrás: http://www.ecowatch.com/plant-50-million-trees-guinness-world-record-1917368877.html

Ökológiai katasztrófa Ukrajnában

Ukrajna_1

Előbb leomlott, majd égni kezdett az a hatalmas hulladéktelep, amely az ukrajnai Lemberg városához közel, még a szovjet időkben épült. Az ukrán elnök ígéri, hogy a szemetet el fogják takarítani, de ez, mondanunk sem kell, egyáltalán nem nyugtatta meg a környezetvédőket. Már csak azért sem, mert a 26 hektáron elterülő, helyenként 60 méter magasságú szeméttárolóba kifejezetten veszélyes anyagok is kerültek. Például a transzformátorolaj feldolgozása során keletkező savas kátrányok, amelyeknek 85 százalékos a kénsavtartalma. A vegyület összegyűjtése és elszállítása szinte lehetetlen, mert a sav tönkretesz minden berendezést vagy munkagépet, amellyel érintkezik. Egyes szakértők szerint ennek a hulladéknak a veszélyessége a radioaktív anyagokéval vetekszik.Ukrajna_3

A helyzet komolyságát mutatja, hogy helyszíni jelentések alapján a környező kistelepüléseket sűrű fehér toxikus felhő borította be, amely egészségkárosító, köztük rákkeltő anyagokat tartalmaz. A helyi hatóságok az ott élők kitelepítésére készülnek, a katasztrófavédelem szakértői szerint ugyanis a hulladék még hónapokig parázslani és füstölögni fog.Ukrajna_4

Reméljük, a tüzet sikerül gyorsan eloltani, és a maradványokat az elnök mielőbb eltakarítani, mert egy ilyen hosszasan égő, füstölgő szeméttelep komoly fenyegetést jelent a mi légterükre is.

Két tenger vagy zöld erdő?

zold-kek-07Michigan State University kutatói által végzett kutatás megállapította, hogy a mentális egészség szempontjából a kék tenger sokkal hasznosabb, mint a zöld erdő.  Ám ez csak akkor igaz, ha elég közel lakunk vízhez, és ha gyakran van lehetőségünk a nagy kék felületre nézni. A tenger „előnye” mindazonáltal relatív, mert a fák is csodákra képesek. Egy másik vizsgálat szerint már egy egyszerű séta a fákkal szegélyezett úton is jelentősen csökkenti a stressz-szintet. Ráadásul minél több a fa, annál jobban. Ez a dózis-válasz elmélete, amelyet most sikerült igazolni az Illinoisi és a Hong Kong-i Egyetem kutatóinak.

zold-kek-02

A kutatók önkéntes résztvevőket toboroztak, akiket különböző stressz-hatásoknak tettek ki: öt perces rögtönzött beszédet kellett tartaniuk, illetve matematikai feladatot kellett megoldaniuk kérdezőbiztosok és kamerák előtt. Amikor stressz-szintjük elérte a maximumot, 3D-s videofelvételeket nézettek meg velük különböző fakorona borítottságú (0-70 százalékos) helyszínekről. Az adatok összesítése után kiderült, hogy a fák sűrűsége, mennyisége és a stressz-szint között erős az összefüggés. Minél több a fa, annál gyorsabb, erőteljesebb a stressztől való szabadulás. Ami még meglepő, hogy a dózis-válasz nem csak az erdőségek, hanem a városi parkok, út menti fák esetében is igaz. Ékes bizonyítéka annak, hogy a városi fák is mennyire fontosak egészségünk védelmében.

zold-kek-06

Guberáló gólyák

golya_1

A szeméttelepek, halastavak valóságos élelmiszer raktárak, így aztán nem csodálkozhatunk azon, ha a gólyák egy része lerövidíti vonulási útvonalát, ha ilyen kerül az útjába – állítja egy friss tanulmány.

Az állatok „kukázó” magatartása persze már régóta ismert tény, gondoljunk csak a kiválóan alkalmazkodó madarakra: galambokra, varjakra, szarkákra; az egyébként óvatos rókákra, sőt medvékre, de a költöző madarak megváltozott viselkedésére csak nemrég derült fény. Egyre inkább úgy tűnik, az állatok alkalmazkodnak a környezethez, urbanizálódnak. A jelenséget részben az élőhelyek csökkenésével, az élelemforrások beszűkülésével, részben a város kínálta előnyökkel, a szemétben is előforduló élelemmel és a télen is melegebb városi mikroklímával magyarázzák.

A gólyáknál azonban másról van szó. Megfigyelték, hogy a gólyák egy része még a télen zordabb éghajlatú országokban (pl. Üzbegisztán) is szívesen maradnak, ha táplálkozásukat biztosítottnak látják. A viselkedés megváltozása mögött egy egyszerű, de logikus „számítás” áll: a maradással, vagy az út megszakításával energiát tudnak megspórolni, könnyebben átvészelik a telet, így aztán életben maradásukra is több esély marad. A rövidtávú előnyök mellett azonban hosszú távon rizikóval kell számolni. A hulladékok között ugyanis sok veszélyes, fertőző anyag is lehet, amely betegséget, elhullást okozhat.

golya_2

„A szemétben turkáló állatok ráadásul különböző kórokozókat szedhetnek össze például a rothadó ételmaradékokból, amelyeket szőrükre, lábukra tapadva a városba vihetnek, vagy terjeszthetnek a városon belül. Az egyes fajok egymástól kapott fertőzésének is nagyobb a kockázata, mivel a szemétkupacok nagy sűrűségben vonzzák az állatokat, ezáltal a zoonózisok (az állatról emberre terjedő betegségek) terjesztésének lehetősége is megnő.

Mit lehet ez ellen tenni? A megoldás csak a hulladék gondosabb kezelése, megfelelő tárolása, az utánpótlás, benne elsősorban a fedetlen szeméttelepek felszámolása.  Az „élelemkínálat” megszüntetése rendkívül fontos az állomány épsége, megmaradása érdekében is, nehogy éppen a kukázás miatt veszítsék el azt a képességüket, hogy a természetben szerezzenek maguknak táplálékot.

Az év versenyének győztesei

Különös versengés kezdődik minden évben néhány lelkes természetvédő, szakmai szervezet jóvoltából. Mi emberek szavazással eldönthetjük, melyik legyen az év fája, madara, hala, gombája? Most, hogy néhány verseny véget ért, külön-külön is bemutatjuk a győzteseket.

Az év rovara győztese a mezei tücsöktucsok

A versengésre a Magyar Rovartani Társaság három rovart nevezett: a harcias és mókásan repülő nagy szarvasbogarat, a gyönyörűen zenélő mezei tücsköt és a szépséges kisasszony szitakötőt. A szavazás eredménye: első a mezei tücsök (45%), második a nagy szarvasbogár (35,2%) és harmadik a kisasszony szitakötő (19,8 %). Mit érdemes tudni a győztesről? A mezei tücsök egy apró, zömök, mindössze 20-26 milliméter nagyságú, ám ehhez képest meglehetősen nagyhangú rovar. Ciripelését nem a szájszervével (amely  csak ásásra és táplálkozásra alkalmas), hanem a szárnyain levő fésűs barázdák összedörzsölésével adja. Főként este, éjszaka aktív, növényi anyagokkal táplálkozik, de kisebb rovarokat is fogyaszt. Zenéjüket májustól augusztus elejéig hallhatjuk.

Az év hala verseny győztese a compó

compo

A Magyar Haltani Társaság a márnát, a selymes durbincsot és a compót nevezte be a 2016-os versenybe. Közülük a compó került ki győztesen, mégpedig óriási fölénnyel (58%). Érthető, mert a compó minden vonatkozásban szerethető hal.

A compó zömök, mérsékelten magas és oldalról enyhén lapított testét apró pikkelyek fedik. Feje aránylag nagy, orra hosszú, szeme viszont kicsi. Csúcsba nyíló száj, húsos ajak és a szájszegletben található két bajusz jellemzi. Színezete változatos, az irizáló zöldtől az óaranyon át a majdnem feketéig változó, úszói nagyok, lekerekítettek. Testét síkos nyálkaréteg borítja, ami a népi hiedelem szerint gyógyító hatású. A sérült halak sebei állítólag gyorsabban gyógyulnak, ha hozzádörgölődznek, emiatt ragadt rá a “haldoktor” elnevezés. Húsa kissé szálkás, de kitűnő ízű.

Az év madara verseny győztesen a haris

haris_5

Magyar Madártani Egyesület kiírásában három „láthatatlan tyúk”, a fürj, a haris és az ugartyúk közül lehetett választani. Közülük tette első helyre a harist a szavazók 37 százaléka, mindössze egy csőrhosszal megelőzve a fürjet (31%) és az ugartyúkot (32%). Ha már így döntöttek, ismerkedjünk meg mi is ezzel a recsegő hangú, fürge, rejtőzködő madárral.

A haris testhossza 27–30 centiméter, szárnyfesztávolsága 46–53 centiméter és testtömege 135–200 gramm. Felső tollazata feketés, világosbarna szélekkel, ezért kissé pikkelyesnek tűnik. Hasalja fakóbarna, vörösesbarna csíkozással. Mellkasa, torka és feje oldalt galambszürke. Csőre rövid és erős, hogy fel tudja csipegetni a vetőmagokat és a gabonát. Európában sebezhető fajként tartják nyilván, Magyarországon fokozottan veszélyeztetett, eszmei értéke 500 000 Ft.

Kíváncsian várjuk még az év emlőse versenyt is, de ezt még meg sem hirdették, tehát szavazni sem tudunk rájuk. (A gombák versenyében a lilatönkű pereszke, az év fája versenyben pedig a mezei szil lett a győztes, róluk majd legközelebb.)

A tél kerti virágai – szavazzon a legszebbre!

Az alábbiakban bemutatunk néhány télen is virágzó növényt. Aki játszani akar velünk, a Facebook oldalunkon tud szavazni a képekre! A szavazók között 6 db karácsonyi termoszt sorsolunk ki.

  1. Közönséges csarab (Calluna vulgaris)

Télálló törpecserje, gyógynövény, Norvégia nemzeti virága. Virágbimbói már késő ősszel is megjelennek, enyhe teleken pedig akár halottak napja körül is virágoznak.

teli_virag_csarab

  1. Havasi erika (Erica carnea)

Hosszan virágzik, általában az újév elején, januártól kezdve, egészen áprilisig. Alpesi hangának is hívják.

teli_virag_havasi

  1. Rózsás bangita (Viburnum farreri)

Virágai fehérek, rózsaszín színezettel, illatosak, január végétől kora tavaszig nyílnak.

teli_virag_rozsas

  1. Kikeleti bangita (Viburnum x bodnantense)

Enyhe teleken januártól márciusig virágzik. Illatos, fürtökben álló virága bimbóban sötét rózsaszín, kinyílva világos rózsaszínű.

teli_virag_kikeleti_bangita

  1. Téli jázmin (Jasminum nudiflorum)

Kínából származó, igénytelen kúszónövény. Csillag alakú élénk, üde sárga virágai sokszor már decemberben is nyílnak.

teli_virag_jazmin

  1. Ezüst akácia (Acacia dealbata)

Az Ausztráliából származó, örökzöld fa, Magyarországon mimóza néven ismert. Gazdagon termő virágai aprók, illatosak, élénksárga színűek. Januártól márciusig virágzik.

teli_virag_ezust

  1.  Fekete hunyor (Helleborus niger)

Neve megtévesztő, nem a virága, hanem a szára fekete színű. Van, ahol már decemberben virágzik, talán emiatt hívják karácsonyi rózsának is. Fejét magasan tartja, így jól látszanak aranysárga porzói.

teli_virag_fekete_hunyor

  1. Téltemető (Eranthis hyemalis)

Időjárástól függően már február végén is virágzik, emiatt télikének is nevezik. Magassága 10-15 cm. Virágai élénksárgák, 2-3 cm-esek, amelyek borús időben, és alkonyatkor becsukódnak. Védett növény.

teli_virag_teltemeto

Az év rovara

A Magyar Rovartani Társaság a 2016-os évre is meghirdette az ÉV Rovara „versenyt”. Ezzel a hatodik alkalommal indított kampánnyal az a célja, hogy felhívja a társadalom szélesebb rétegeinek figyelmét egy-egy rovarra, a rovarok védelmére és az élővilágban betöltött szerepükre. Ami, valljuk be, ránk is fér, mert ugyan látjuk, halljuk őket, de igazából keveset tudunk ezekről a kis élőlényekről. Jövőre három „versenyző” küzd a megtisztelő címért: a nagy szarvasbogár, a mezei tücsök és a kisasszony szitakötő. Lássuk, röviden mit érdemes tudni róluk a rovartanban nem járatos hétköznapi embereknek.

Nagy szarvasbogár

Mókás és harcias élőlény. Aki már látott (hím) szarvasbogarat repülni, egyetért velem, hogy nagyon mulatságos. Nőstényt keresve, esténként szinte teljesen függőleges testhelyzetben repül, kész csoda, ha a madarak nem kapják el. Szarva, amely csak a hímnek van, elérheti a test méretének a felét is, de zsákmányszerzésre nem, csak harcra, védekezésre alkalmas. Ha ugyanis egy nőstényre több hím is ráakad, látványos küzdelemre kerül sor közöttük, melynek célja, hogy a fogóként használt szarvakkal megragadják, és a hátára fordítsák az ellenfelet – vagy ledobják egy faágról. A vesztes fél ezután pár perc múlva életét is veszíti.

rovar_1Mezei tücsök

A mezei tücsök egy apró, zömök, mindössze 20-26 milliméter nagyságú, ám ehhez képest meglehetősen nagyhangú rovar. Ciripelő hangját nem a szájszervével (amely  csak ásásra és táplálkozásra alkalmas), hanem a szárnyain levő fésűs barázdák összedörzsölésével adja. Főként este, éjszaka aktív, növényi anyagokkal táplálkozik, de kisebb rovarokat is fogyaszt. Zenéjüket májustól augusztus elejéig hallhatjuk.

rovar_2Kisasszony szitakötő

Ez a rovar egyáltalán nem kisasszonyos. Először is ragadozó, másodszor pedig nem csak a barnás árnyalatú nőstényeket, hanem a fémes kék színű hímeket is így nevezik. Lárváik az oxigénben gazdag, gyorsan áramló vizet kedvelik, a víz alatti kövek alatt, a parti zóna vízinövényei között vagy a fennakadt gallyak és vízbe hullott falevelek között vadásznak kisebb gerinctelenekre. A kifejlett példányok olykor messzebbre is elrepülnek a patakoktól, de nem kedvelik a zárt erdőségeket. Inkább az utak, tisztások napsütötte helyein láthatók. Szintén ragadozók, repülő rovarokat fognak.

rovar_3Bővebb információk és szavazás itt!