Egyéb kategória bejegyzései

A világ legöregebb fái

Közzétéve Szerző:
Válasz

Svédországban bukkantak rá erre a közel 10 ezer éves (9550), négy méter magas lucfenyőre. Pontosabban csak a gyökérzete ilyen idős, a látható részei jóval fiatalabbak. A fatörzs ugyanis az 500-600 éves életciklusa végén elhal, ám a gyökérzetből újabb nő ki. A hatóságok azt tervezik, hogy a vandálok és a trófeagyűjtők pusztítását megelőzendő, kerítést építenek köré.

A Guinness Világrekordok könyve szerint eddig ez a gyönyörű, terebélyes, Kaliforniában található bristlecone szálkás fenyő volt a legrégebbi élő szervezet, 4850 éves. Pontos helyét a fa védelmében az Amerikai Erdészeti Szolgálat titokban tartja. Ennél a Matuzsálemnél (így nevezik) is öregebb, 5 ezer éves volt az ugyanabból a fajból származó Prométheusz-fa, amelyet – máig vitatható indokok alapján – 1964-ben kivágtak.

Görögország legöregebb, 4 ezer éves fája egy családi birtok udvarán található. A fa a 2004-es olimpia jelképe volt, és az ágaiból készült koszorú koronázta a maratoni verseny bajnokát. A fa kerülete 12,5, átmérője 3,64 méter.

Görögország legöregebb fája, Kréta szigetén

Az Inochinushiyashiro no Mukunokinak nevezett növény Japánban, egy híres szentély Izumo Taisha közelében található. A szent fa 6300 éves, 17 méter magas, 5,8 méter átmérőjű.

Japán híres szent fája

Hatezer éves majomkenyérfa (baobab) Szenegálban. A fa kerülete 30, átmérője 10 méter. A majomkenyérfa kérgét gyógyászati célokra is használják, pl. lázcsillapításra, illetve más növénnyel kombinálva a malária elleni védekezésre. A levelek és gyökerek gyomor- és mellkasi panaszokra használhatók.

A nagy majomkenyérfa Szenegálban

A középkori Aberglasney-ház az egyik legszebb kertje Walesben, amelyben a több ezer éves tiszafák alagutat képeznek. Az évek során a tiszafa törzsek ágai összeolvadtak, így ma már nehéz számolni, hogy hány különálló fa van az alagútban. A Yew Tunnel Wales egyik legismertebb turisztikai látványossága.

Tiszafa alagút Walesben

Fotók: Wikipédia

Forrás: http://mkbizon.net/wp/extraordinary/old-trees/

Környezetbarát karácsony

Közzétéve Szerző:
Válasz

A Föld barátai nevű portál is összegyűjtötte azokat az ötleteket, amelyekkel karácsonykor mi magunk is tehetünk valamit környezetünkért. Ezek közül választottuk ki a szerintünk legfontosabb négyet.

A karácsonyfa kiválasztása

Ahol erre lehetőségünk van, ne vásároljunk, béreljünk inkább földlabdás fákat, amit az ünnepek végeztével vissza is vihetünk, vagy ha megvettük, elültethetjük saját kertünkbe. Számításba jöhetne még a műfenyő, ám ez nem igazán jó megoldás, mert előállítása nagyon energiaigényes és használata után tovább gyarapítja a nehezen lebomló műanyag hulladékhegyeket.

 A fák díszítése

Nem kell feltétlenül csilivili készleteket vásárolnunk, mert természetes anyagokból, mézeskalácsból, szárított gyümölcsökből, mi magunk is készíthetünk megfelelő díszeket. A fényfüzérekkel viszont bajban lehetünk, mert a környezetbarátnak kikiáltott LED izzók ólmot, arzént és más veszélyes anyagokat tartalmazhatnak. Nem árt vásárláskor a terméket ebből a szempontból is leellenőrizni.

Az ajándékok kiválasztása és csomagolása

Ajándékokat mi magunk is készíthetünk, nem feltétlen szükséges drága termékekért a boltokban „harcolni”. Ráadásul ezek kedvesebbek, személyesebbek. Az ajándékokat sem kell feltétlenül színes papírokba csomagolni, mert van ennél jobb, papírkímélőbb megoldás is. Például a sálhajtogatásos módszer.

Elektronikus üdvözlőkártya

Sok papírt spórolhatunk meg, a karácsonyi ünnepek alkalmából elektronikus levélben köszöntjük szeretteinket. Persze vannak, akik a hagyományokhoz ragaszkodnak, nekik újrahasznosított papírból készített levelezőlapokat tudunk ajánlani.

Forrás

1 milliárd fa

Közzétéve Szerző:
Válasz

Új-Zélandon, ahogyan más országokban is, az ipar növekvő igénye miatt óriási pusztítást végeztek az erdőségekben. A kormány pótolni szeretné a veszteséget, ezért 10 év távlatában 1 milliárd, azaz ezermillió fát fog ültetni. Grandiózus vállalás, különösen, ha hozzátesszük, hogy a faültetés mellett 2050-ig teljesen széndioxid-mentessé tennék az országot. Ez utóbbit az energiatermelés modernizálásával (víz-, szél-, geotermikus energia) és a környezetbarát közlekedés (vasút, kerékpár) fejlesztésével kívánják megoldani. A környezetbarát programra 240 millió dollárt szánnak.

A fásításnak, pontosabban erdőtelepítéseknek számtalan előnye van. Csökkenti az éghajlatváltozás hatásait, növeli a természeti tájak területét, számos élő faj számára fontos élőhelyet biztosít, és egyebek mellett még munkahelyeket teremt.

Becslések szerint nagyságrendileg 1 millió hektárra lenne szükség ahhoz, hogy egy milliárd fát beültessenek, ha az összes fa Pinus radiáta, azaz Monterey-fenyő lenne. De azt tervezik, hogy többféle fajt alklamaznak, továbbá sokkal sűrűbben ültetik a fákat, így kevesebb földterületre lesz szükség.

A terv a környezetvédők számára öröm, de vannak hátulütői. Gazdálkodók attól tartanak, hogy csökken a művelhető földterület, még jobban megdrágul az energia, és veszítenek versenyképességükből is a többi élelmiszertermelő országgal szemben.

Forrás

Környezetvédő karikatúrák

Közzétéve Szerző:
Válasz

Billy Grausin, a Párizsban élő autodidakta művész elhatározta, hogy október minden napjára készít egy-egy popos karikatúrát a környezetrombolásról. Képein ismert Walt Disney figurák jelennek meg a pusztítás kellős közepén. Karikatúráit nagyon sokan megnézik, és sokan szeretik, bár néhányan a kommentek között kiegészítéseket tesznek és ellenvéleményeket is megfogalmaznak. Kedvcsinálónak bemutatunk néhányat, de a többit is megnézhetik, ha a poszt alján levő linkre kattintanak.

Hófehérke és a rovarirtószeres almaA rajzokat Billy Grausin az Inktoberre készítette. Ebben a művészeti „versenyben” a résztvevőknek október minden egyes napján készíteniük kell egy rajzot, lefényképezni és feltölteni #inktober hashtaggel valamelyik közösségi oldalra. A művekkel kapcsolatban gyakorlatilag semmilyen megkötés – technika, méret, stílus – nincs, csak egy hívószó, amihez kapcsolódik, vagy ami megihleti a művészt.

Bambi és az erdőirtás

Micimackó és a méhek kipusztulása

Ariel, a kis hableány a szennyezett óceánban
Elza jégkirálynő és a globális felmelegedés
Macskaarisztokraták szemétben

Forrás:
https://www.boredpanda.com/drawing-pop-culture-ecological-disasters-baptiste-drausin/?utm_source=google&utm_medium=organic&utm_campaign=organic

 

A Pál utcai fiúk egy londoni tűzfalon

Közzétéve Szerző:
Válasz

A Pál utcai fiúk egy londoni tűzfalon

Honlapunkon már többször is foglalkoztunk a városszínesítőkkel, azaz a szürke, „elhagyatott” felületekre vidám freskókat varázsoló csoportokkal. Közülük most a Színes város alkotóközösséget emeljük ki, annak apropóján, hogy Budapest és néhány magyar város után Berlinben, Moszkvában és legújabban Londonban is letették kézjegyüket. Most ezeket mutatjuk be néhány fotó erejéig. Akiket a csoport összes munkája érdekel, erre a linkre kattintva megnézheti. http://www.szinesvaros.hu/hu/

A londoni Old Gloucester Street játszóterén Csónakos, Boka és Nemecsek

Forrás: Kelemen László/Színes város

 Bakos Zsuzsi bor tematikájú műve a berlini Tasdorfer utcát színesíti

Forrás: Farkas András/Színes város

Sárkányölő Szent György Moszkvában

Fotó: Farkas András/Színes város

Honlapjukon ezt írják magukról az alkotók. A Színes Város Csoport Magyarország első tűzfal- és köztérszínesítő szervezete. A civil alapokon nyugvó projekt már a kezdetekkor mozgalommá alakult, ugyanis a köztérszínesítés legális formában ismeretlen volt hazánkban 2008 előtt, amikor útjára bocsátottuk az akkor még Színes Város Projektnek elnevezett kezdeményezést. Az alapgondolat Vásárhelyi Győző (Victor Vasarely) 1983-ban megjelent Színes Város koncepciójára épül, melynek lényege, hogy a művészet vonuljon ki az utcára, a közterekre, és az emberek ne csak a galériákban találkozhassanak képzőművészeti alkotásokkal. Eddig 40.000 négyzetméter falfelületnél is több színesedett ki általunk, de a várost színesítő mozgalom hatására mostanra 60.000 négyzetméternél is több azon felületek száma, amelyek tőlünk függetlenül, kezdeményezésünk nyomán kiszínesedtek.

 

Szemetet gyűjtenek a varjak, helyettünk

Közzétéve Szerző:
Válasz

Új-zélandi tudósok vizsgálata szerint a varjak olyan intelligensek, mint a kisgyerekek. Képesek a kukacot egy gallydarabbal kipiszkálni a fából (eszközhasználat!), autók kerekei alá helyezve, vagy magasról a földre ejtve összetörni a diót, a víz szintjét megemelni (térfogatszemlélet!), ha az élelemhez való hozzáférésnek csak ez a lehetséges módja.

01varjForrás: https://www.livescience.com/63320-crows-pick-up-trash-theme-park.htm

A varjak képesek megkülönböztetni az élelmet a szeméttől, sokszor percekig kotorásznak a kukákban, félredobálva a számukra használhatatlan hulladékokat. Így aztán nem meglepő, hogy egy történelmi témájú vidámparkban éppen őket választották figyelemfelkeltő környezetvédelmi, szemétgyűjtő akciójuk végrehajtóinak. A parkban ugyanis, mint oly sok turisták által látogatott helyen, sok a szemét, csikkek, csomagolóanyagok, ételmaradványok stb., termelődnek nap, mint nap, a gondos takarítás és a figyelmeztető táblák, kérések ellenére is. A park vezetői „besokalltak”, új megoldást kerestek és Christophe Gaborit nevű solymász segítségével találtak is. Gaborit már korábban is foglalkozott varjakkal, így nem okozott neki nehézséget szemétgyűjtésre való kiképzésük. Észrevette, hogy a madarak, némi jutalomért cserében, hajlandók szortírozni, majd helyére vinni a hulladékot, sőt élelemhez jutásuk érdekében – mily emberi – még trükközni is tudnak. A következőképpen. A solymász egy tárolóban két nyílást vágott, amelynek egyikébe a madárnak be kellett dobni a szemetet. Ennek fejében kapott élelmet a másik nyílásból, ám ők gyorsan rájöttek, hogy fadarabokkal is lehet helyettesíteni a szemetet, akkor is megkapják a jutalomfalatot!

02varj

Konklúzió. Bár a szárnyas tisztító személyzet nem feltétlenül a leghatékonyabb módja a takarításnak, a szemétszedegető varjak látványa remélhetőleg arra fogja tanítani a látogatókat, hogy jobban odafigyeljenek a környezet tisztaságára. Most ez szenzáció, erről írnak a lapok, ám várjuk ki a végét, mi lesz egy-két hónap múlva, amikor elmúlik az újdonság varázsa?

03varjForrás: https://www.livescience.com/63320-crows-pick-up-trash-theme-park.html

04varj

05varj

Óceántisztítók

Közzétéve Szerző:
Válasz

tenger3

A Csendes óceánon hosszú évek során, a körkörös áramlatok terelő hatásának következtében óriási műanyaghulladék szigetek jöttek létre, amelyek utánpótlása ráadásul folyamatosan biztosított, hiszen becslések szerint évente 8 millió tonna új szemét kerül bele. Már a felszínen látható hatalmas kiterjedése (Magyarország 27-szer elférne rajta!), és exponenciális növekedési üteme is rémülettel töltheti el az embert, ám a baj ennél sokkal nagyobb, ugyanis a felszín alatt, a sós víz, a hullámzás és az UV sugarak miatt, összetöredezett, apró darabok milliárdjai úszkálnak, megmérgezve az életet adó vizeket. A tengerek, óceánok lehalászásával már eddig is kísérleteztek, ám ezek nem igazán hatásosak, viszont meglehetősen drágák voltak. De most jött egy holland tinédzser, a The Ocean Cleanup nevű projektjével, amelyhez nem szükséges őrült mennyiségű erőforrás (pénz, energia, idő), sőt, akár jövedelmező is lehet. Slat egy V-alakú, sajátos „csapdát” állított fel, amely az óceán körkörös, terelő mozgását használja fel. Azokon a helyeken állítaná fel őket, ahová a víz sodorja a szemetet. A szerkezet állítólag nem veszélyes a tenger lakóira. A halak és más élőlények ugyanis nem tudnak beakadni a hálóba, mivel az ő útvonaluk és a mélyebb áramlatok fölött helyezkednek el. (Hihetjük?)

tenger2

„Az egyszerűségében zseniális tengertisztító berendezés összesen 3+1 komponensből áll: egy hatalmas csőből, egy geotextília függönyből, egy lebegő horgonyból, és egy hajóból.

A víz felszínén lebegő, újrahasznosított műanyagból készült cső fogja meg a felszínen lévő műanyagokat. A csőből lefele lóg egy vízáteresztő geotextíliából készült függöny, miután kiderült, hogy nemcsak a felszínen, hanem kicsivel a felszín alatt is rengeteg műanyag van, amiket nem tudna a felszíni szennyeződést összeseprő cső megfogni. A horgonyra azért van szükség, mert azt is kiszámolták, hogy a fixen rögzített cső igazából nem túl hatékony, mert sok szemét átbújik alatta, átlökik az áramlások a kisebb darabokat. Mivel egyre mélyebben egyre lassabbak az áramlások, ezért ki tudták számolni, hogy egy nagyjából 600 méter mélyen elhelyezett, lebegő horgony pont annyira lassítja le az egész szerkezetet a felszínhez képest, hogy az még együtt tud mozogni az áramlattal, és nem is csúszik át rajta semmilyen műanyagdarab. A hajó értelemszerűen azért kell, hogy az összegyűlt szemetet felpakolják rá, amit aztán elszállít. A rendszer teljesen autonóm, műszerek vizsgálják azt, hogy mikor pontosan milyen mélyen kell lennie a horgonynak ahhoz, hogy a lehető leghatékonyabb legyen a sepregetés, zéró energiát használ fel, hiszen a működéséhez szükséges áramot napelemekkel termeli meg, kb. bármekkora méretben bevethető”.

tenger

Megoldást jelenthet ez a problémára? Szerintünk nem. Az évente újratermelődő szemét utánpótlás mennyisége miatt, még ez a zseniális találmány sem elegendő. Csak akkor lehetne igazi megoldást találni, ha el tudnánk vágni a műanyag szemét utánpótlásának útját, ha radikálisan lecsökkenthetnénk a műanyag csomagolóanyagok használatát. Ehhez viszont nem elég egy-egy sikeres projekt, ehhez a világ országai többségének összefogása kellene. A miénk is, hiszen folyó vizeink szállítják a bedobált, besodort műanyag palackokat, ládákat, kupakokat a tenger felé.

Az év madara 2019

Közzétéve Szerző:
1

A Magyar Madártani Egyesület minden évben megrendezi ezt a versenyt abból a célból, hogy felhívják a figyelmet egyes a természetvédelmi problémákkal érintett, esetleg veszélyeztetett fajokra, madárcsoportokra. A szavazás a megelőző év közepén történik, azért, hogy a döntést követően legyen idő előkészíteni a nyomtatott és egyéb anyagokat január 1-jei eredményhirdetésre. 2018-ban a győztes a vándorsólyom lett, kérdés, hogy 2019-ben melyik „szurka-piszka madár”, a gólyatöcs, a gulipán, vagy a nagy póling követi a trónon? Mivel csak ezekre a madarakra lehet szavazni, az MME ismertetőjét felhasználva, bemutatjuk a „versenyre” nevezetteket. Akinek valamelyik madár megnyerte a tetszését, itt, a lap alján tud rá szavazni. http://www.mme.hu/lakossagi-szavazas-2019-ev-madararol-dontson-on

golyatocs

Fotó: Shah Jahan; forrás: https://bit.ly/2Kx2TID

Gólyatöcs, vagy szép, régies népi nevén széki gólya

Gólyára emlékeztető, fekete-fehér színezetű, hosszú lábú, egyenes csőrű parti madár. Főleg szikeseken, nedves réteken, elöntéseken, belvizeken lehet megfigyelni. Öt alfaja a világ szinte összes kontinensén megtalálható. Vonuló madár. Tavasszal március-áprilisban érkezik meg a trópusi Afrikából, a költési időszak végén, korán útra kel, többségük augusztusban el is hagyja hazánkat. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.

gulipán

Fotó: Davidvraju; forrás: https://bit.ly/2KEl5j5

Gulipán

Felfelé hajló csőrével kitűnik a parti madarak sorából. Eurázsiában és Észak-Afrikában a tengerpartok és a kontinentális sós tavak mentén költ. Telepesen, rendszerint a vízhez közel, alacsony növényborítottságú területen, szigetszerű kiemelkedéseken, a talajon fészkel. Vonuló. Tavasszal márciusban érkezik vissza, a telet a mediterrán térségben és Afrikában töltik. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.

nagy póling

Fotó: Andreas Trepte; forrás: https://bit.ly/2KzQ9RT

Nagy póling

A legnagyobb termetű hazai parti madár, feltűnően hosszú, lefelé hajló csőrrel. Jellegzetes „pó-li, pó-li” hangját sokszor hallatja, innen ered népi neve – a szélkiáltó. Eurázsia mérsékelt és hideg övi tőzeglápjain és turjánosain fészkel. Vonuló. Jelentős, a hazai fészkelő állományt messze meghaladó számban vonul át az Alföldön február és április, valamint augusztus és november között. A telet Európa déli területein, Afrikában és Ázsia déli részén tölti. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 Ft.

A növényeket se bántsd!

Közzétéve Szerző:
Válasz

ikea-noveny

Sokan gondolják úgy, hogy a növényeknek igenis lelke van, érdemes rájuk odafigyelni, szeretettel gondoskodni róluk, beszélni hozzájuk, sőt, vannak feltételezések, melyek szerint a növények fejlődésére a komolyzene „hallgatása” pozitív hatással van. Ezt persze még nem tudták egzaktan igazolni, ám vannak, akik hisznek benne. Például az IKEA kreatív csapata. Az áruház a kínálatában megtalálható növényekből két egyforma jó állapotút telepítettek egy, az Egyesült Arab Emírségekben található iskolába, és arra kérték a diákokat, hogy rögzítsék a virágoknak szóló dicsérő, illetve destruktív, bántalmazó szavaikat. 30 napon keresztül a két növényt teljesen azonos körülmények között nevelték (víz, napfény, tápoldat) egy különbséggel: az egyiknek pozitív üzeneteket, a másiknak negatívokat játszottak le folyamatosan. A fotónkon látható eredmény magáért beszél: balra a “lelkileg bántalmazott”, jobbra a “jutalmazott” növény látható. Érdemes a kampányvideót is végignézni, hogy ezt a kis kísérletet milyen gondossággal tervezték, szervezték meg. (Forrás: Stscope)

Fémdobozok

Közzétéve Szerző:
Válasz

kuka1

A jelenleg a lerakókra kerülő alumínium italdobozok újrahasznosításával akár egy Gödöllő nagyságú, 30 ezer fős kisváros éves áramfogyasztásának költsége lenne megtakarítható, derül ki a Returcom Nonprofit Kft. tanulmányából. A Forbes magazinban közzétett dokumentumból az is kiderül, pazarlóan bánunk ezzel az értékes nyersanyaggal. Magyarországon minden évben 15000 tonna alumíniumot használnak üdítők és sörök töltéséhez, vagyis mintegy 1 milliárd darab alumínium italdobozt használunk el. Ennek a mennyiségnek azonban csak a 41 százaléka kerül szelektíven begyűjtésre és újrahasznosításra, 50 százaléka (körülbelül 7500 tonna) a hulladéklerakókban, 9 százaléka hulladékégetőben végzi. Nagy kár érte. Ugyanis ez az az anyag, amely – minőségromlás nélkül – végtelenszer újrahasznosítható, ráadásul olcsón, energiatakarékosan! A Returcom szerint a hulladékká vált alumínium italdobozok újrahasznosítása egyszerre gazdasági és környezetvédelmi érdek, 95 százalékos energia-megtakarítás érhető el az elsődleges nyersanyagból (bauxitból elektrolízissel) gyártott fémhez képest.

Ha ennyire nyilvánvalók az előnyei, mi az akadálya a gyűjtésének? Első helyen említhetjük az oda nem figyelést, a kényelmet, az ismerethiányt, és a lustaság önigazolását, vagyis azt a széles körben terjedő városi legendát, amely szerint azért nem érdemes szelektíven gyűjteni, mert „átverés az egész, úgyis összeöntik a szemetet”. Rákérdezés után persze kiderül, nem is ő látta, hanem hallotta valakitől, valamikor évekkel ezelőtt, valahol. Pedig a rendszer szinte minden magyar lakos számára hozzáférhető, például házhoz menő visszagyűjtés és hulladékudvarok formájában, amelyet kiegészít az ország mintegy kétszáz kiskereskedelmi áruházában elérhető aludoboz-visszaváltó automaták hálózata.

kuka2

A kételkedők meggyőzésére jó alkalom kínálkozik május 11-12-én a Hulladékkezelők Nyílt Napján (KUKAkulTÚRA). Országosan közel 50 hulladékkezelő és hulladékhasznosító üzembe látogathatnak el az érdeklődők, akik a www.szelektalok.hu/kukakulturahonlapon ki is választhatják saját túraútjukat. Itt megismerkedhetnek a legújabb technikai és technológiai eljárásokkal, betekintést nyerhetnek a hulladék kezelésével kapcsolatos innovációs folyamatokba. Aki csak teheti, menjen el, saját szemével győződjön meg arról, hogyan is történik a hulladékok hasznosításának előkészítése.