Szemétcsapda

A vizeken lebegő szemét egyre növekvő globális probléma. Nem csak az emberekre veszélyes, hanem a vadon élő állatokra is. Szerencsére ma már vannak egyszerű és hatékony megoldások, például Kwinana városában (Ausztrália), ahol a csatorna átfolyókra hálókat szereltek, így fogván fel a vízben levő hulladékokat.

Ezzel a módszerrel négy hónap alatt sikerült is 815 kilogrammot kihalászniuk! Képzeljük el, mennyi lenne, ha éveken át üzemeltetnék. Az összegyűjtött hulladékot darukkal emelik ki, majd egy válogató üzembe szállítják, ahol elkülönítik az újrahasznosítható és a nem újrahasznosítható anyagokat. A szemétcsapdák rendkívül költséghatékonyak, mivel a kézi munkát minimálisra csökkentik. A szemétcsapdát feltöltötték a város Facebook oldalára, amely vírusként kezdett terjedni a világhálón, és alig 48 óra leforgása alatt 2 milliónál is többen nézték meg. „A poszt sikere megmutatja, mennyire fontos a kormány minden szintjén, hogy valóban olyan környezetvédelmi kezdeményezésekre koncentráljon, mint amilyen ez, és rájöjjenek, hogy a kis akciók is milyen nagy hatással lehetnek”- értékelte a sikert a város polgármestere.

Mi csak annyit tennénk hozzá, jó lenne, ha nálunk is minél több en követnék Kwinana példáját.

Forrás

 

Miért nem szeretjük a darazsakat?

Különleges kutatást végeztek az University College London munkatársai. Azt vizsgálták, milyen a viszonyulásunk a rovarokhoz, és ebben a hierarchiában hol állnak a darazsak.  Az eredmény letaglózó: a méhek egyértelműen a pozitív, a darazsak a negatív tartományba kerültek az emberek értékrendjében, annak ellenére, hogy mindkét rovar fontos szerepet tölt be az ökoszisztémában. Az még, úgy-ahogy érthető, hogy a közvélemény miért gondolkodik így, hiszen a mindennapi életben néha valóban kellemetlen a jelenlétük (rászállnak az ételeinkre, elpusztítják a szőlőnket, gyümölcseinket, fészket raknak otthonaik közelében stb.), de a tudomány világában semmiképpen sem igazolható mellőzésük. A méhekhez viszonyítva elenyésző tanulmány foglalkozik velük, és tudományos konferenciákat sem szerveznek róluk. Az elmúlt húsz évben a méhekről 886 (97,6%) publikáció jelent meg, míg a darazsakról csak 22 (2,4%). Az is sokat mond, hogy a méhekről, darazsakról szóló 2543 konferencia-összefoglaló túlnyomó többsége (81,3%) csak a méhekre vonatkozott.

02

A 46 országra kiterjedő lakossági közvélemény-kutatás is érdekes eredményeket hozott. A résztvevőktől azt kérték, értékeljék a rovarokat egy tízes skálán, mely -5-től +5-ig terjedt. A túlnyomó többség a méheket +3-ra vagy annál többre, a darazsakat -3-ra vagy annál kevesebbre értékelte annak alapján, hogy milyen érzést vált ki belőle a rovar. A kutatók arról is kérdezték az embereket, milyen szavak jutnak az eszükbe az egyes rovarok említésekor. (A listára a darazsak és méhek mellé felvették még a legyeket és a pillangókat is.) A kapott eredmények szerint a darazsak elsősorban fullánkosak, bosszantók, fájdalmat okozók, a méhek mézet termelők, virágokra szállók, zümmögők, a legyek bosszantók, koszosak, a pillangók gyönyörűek, szépek, színpompásak. Vajon nálunk is hasonló eredményekre jutnának?

Milyen szavak jutnak az eszébe az egyes rovarok említésekor?

  darazsak méhek legyek pillangók
sorrend szavak százalék szavak százalék szavak százalék szavak százalék
1. fullánk 23,4 méz 24,0 bosszantó 10,3 gyönyörű 10,5
2. bosszantó 3,6 virág 6,9 koszos 8,3 szép 10,0
3. fájdalom 3,5 zümmögés 6,9 zümmögés 8,1 szárnyak 6,1
4. fészek/odú 3,1 fullánk 6,2 szárnyak 5,1 színpompás 5,9
5. veszélyes 2,9 beporzás 6,0 fekete 3,2 virágok 5,9
6. csíkos 2,6 virágpor 3,1 rovar 2,7 hernyó 4,5
7. zümmögés 2,6 sárga 3,0 kellemetlen 2,6 színek 4,4
8. sárga 2,5 méhecske 2,4 szemek 2,4 gyengéd 3,9
9. mérges 2,5 kaptár 2,3 apró, kicsi 2,2 nyár 3,9
10. ijesztő 2,3 csíkos 1,9 betegség 2,2 csapkodó 3,1

03

Milyen tanulsága van a kutatásnak? Minden rovar veszélyben van az éghajlatváltozás és az élőhelyek elvesztése miatt, így kiemelten fontos lenne sokféleségük megőrzése. Jó lenne, ha a méhekhez hasonlóan a darazsak is több figyelmet kapnának, illetve megváltozna az irányukban megnyilvánuló ma még negatív beállítódás. „Ennek eléréséhez arra lenne szükség, hogy a tudósok jobban értékeljék a darazsakat, és legyenek kutatások gazdasági és társadalmi értékükről, ez ugyanis segítené, hogy a nyilvánosság megértse a darazsak fontosságát” – nyilatkozta a kutatás egyik vezetője. Csak egyetérteni tudunk vele!

Forrás: https://www.sciencedaily.com/releases/2018/09/180918195342.htm

 

Szemetet gyűjtenek a varjak, helyettünk

Új-zélandi tudósok vizsgálata szerint a varjak olyan intelligensek, mint a kisgyerekek. Képesek a kukacot egy gallydarabbal kipiszkálni a fából (eszközhasználat!), autók kerekei alá helyezve, vagy magasról a földre ejtve összetörni a diót, a víz szintjét megemelni (térfogatszemlélet!), ha az élelemhez való hozzáférésnek csak ez a lehetséges módja.

01varjForrás: https://www.livescience.com/63320-crows-pick-up-trash-theme-park.htm

A varjak képesek megkülönböztetni az élelmet a szeméttől, sokszor percekig kotorásznak a kukákban, félredobálva a számukra használhatatlan hulladékokat. Így aztán nem meglepő, hogy egy történelmi témájú vidámparkban éppen őket választották figyelemfelkeltő környezetvédelmi, szemétgyűjtő akciójuk végrehajtóinak. A parkban ugyanis, mint oly sok turisták által látogatott helyen, sok a szemét, csikkek, csomagolóanyagok, ételmaradványok stb., termelődnek nap, mint nap, a gondos takarítás és a figyelmeztető táblák, kérések ellenére is. A park vezetői „besokalltak”, új megoldást kerestek és Christophe Gaborit nevű solymász segítségével találtak is. Gaborit már korábban is foglalkozott varjakkal, így nem okozott neki nehézséget szemétgyűjtésre való kiképzésük. Észrevette, hogy a madarak, némi jutalomért cserében, hajlandók szortírozni, majd helyére vinni a hulladékot, sőt élelemhez jutásuk érdekében – mily emberi – még trükközni is tudnak. A következőképpen. A solymász egy tárolóban két nyílást vágott, amelynek egyikébe a madárnak be kellett dobni a szemetet. Ennek fejében kapott élelmet a másik nyílásból, ám ők gyorsan rájöttek, hogy fadarabokkal is lehet helyettesíteni a szemetet, akkor is megkapják a jutalomfalatot!

02varj

Konklúzió. Bár a szárnyas tisztító személyzet nem feltétlenül a leghatékonyabb módja a takarításnak, a szemétszedegető varjak látványa remélhetőleg arra fogja tanítani a látogatókat, hogy jobban odafigyeljenek a környezet tisztaságára. Most ez szenzáció, erről írnak a lapok, ám várjuk ki a végét, mi lesz egy-két hónap múlva, amikor elmúlik az újdonság varázsa?

03varjForrás: https://www.livescience.com/63320-crows-pick-up-trash-theme-park.html

04varj

05varj

Az év madarai

A Magyar Madártani Egyesület 1979 óta hirdeti meg ezt a különleges mérkőzést, amelynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. Ugyan kissé szokatlan, hogy a „madárszépségverseny” győztesét már az előző évben kihirdetik (például most a 2019-es évét), de erre állítólag azért van szükség, hogy a kommunikáció megtervezésére, így a fajbemutató anyagok és a közösségi programok megszervezésére legyen elegendő idő. Végül is mindegy, ha a verseny tényleg nemes célokat szolgál, és a benevezett madarak összehasonlíthatók. Márpedig a 2019-es versenyre benevezett „szurka-piszka” madarak egyformán szépek, nehéz közülük választani, amit a rendkívüli szoros verseny is megmutatott: a szavazók 40 százaléka a gólyatöcsre, 32 százaléka a nagy pólingra és 28 százaléka a gulipánra adta voksát. A MME leírásait is felhasználva bemutatjuk a mostani, és az előző évek győzteseit. Csak azért, hogy ne merüljenek feledésbe az egykori győztesek sem!

Az év madara 2019-ben a gólyatöcs

Fotó: Shah Jahan; forrás: https://bit.ly/2Kx2TID

A faj kopár, sekély vízborítású helyeken, laza telepeket alkotva, és egyesével is költ. Magyarországon rendszeres fészkelő, a költőpárok száma az adott év csapadékviszonyaitól függően 200-1000 pár között alakul. Főleg vízi rovarokat és más gerincteleneket szedeget össze a víz színéről és a partról. Védelmének alapját a még meglévő természetes szikes tavak megőrzése és az egykori fészkelőhelyek rehabilitációja jelenti. Vonuló. Tavasszal március-áprilisban érkezik meg a trópusi Afrikából, a költési időszak végén korán útra kel, többségük augusztusban el is hagyja hazánkat. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.

Az év madara 2018-ban a vándorsólyom sas

A vándorsólyom a világon mindenhol az ügyesség, a gyorsaság, az agresszivitás szimbóluma. Nevéből adódóan szinte mindenhol megtalálható, kivéve a sarki területek leghidegebb részeit, az igen magas hegységeket és a legforróbb esőerdőket. Sok helyen veszélyeztetett fajjá vált, főleg a nagy hatású rovarmérgek és a magasfeszültségű vezetékek miatt. A vándorsólyom hűséges típus, a pár egészen addig együtt él, amíg egyikőjük el nem pusztul. Étrendjükben a kisebb emlősök, hüllők mellett a rovarok és madarak (házigalamb, seregély, meggyvágó, kék cinege, feketerigó, veréb stb.) is megtalálhatók. Áldozataikat többnyire a levegőből lecsapva, akár a 320 km/órás sebességgel zuhanva ejtik el. Nem túlzás azt állítani, hogy a vándorsólyom a föld leggyorsabb madara. E miatt kevesen feltételeznénk, pedig igaz, rájuk is vadásznak a nagyobb testű vágómadár- és bagolyfélék. A vándorsólyom Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 500 ezer forint

Az év madara 2017ben a tengelictengelic

 

Kontinensünk egyik legtarkább madara. Fejének elülső része a homloktól a szemek hátsó vonaláig és a torka felső részéig piros. Magevőhöz képest hosszú, egyenes lefutású és hegyes csőre elefántcsontszínű. Pofái a fejtetőtől a torokig fehérek, a tarkó a nyak közepéig fekete. Háta barna, a farkcsík fehér, közepesen villás farka fekete, a tollak hegyén fehér folttal, a szélső farktollakon fehér tükörrel. Begye és testalja fehér, a mell két oldalának barnás területe nem összeérő mellszalagot alkot. A szárnytollak feketék, hegyükön fehér folttal, középen sárga tükörrel, ami repülés közben még feltűnőbb. A hím és a tojó nagyon hasonló, elkülönítésük elsősorban kézben (gyűrűzéskor) lehetséges.

Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

 

Mi lenne velünk méhek nélkül?

Évek óta drámai hangvételű írásokban kongatják a vészharangot a méhek pusztulásáról. Még a szakemberek is értetlenül álltak a jelenség előtt, mert ilyen méretű elhullásra nem elégséges magyarázat a permetezőszer, a génmanipulált növények, a klímaváltozás, de még a rádiós-, valamint mobiltelefonos és mobilinternetes frekvenciákat biztosító, sugárzó adó-vevő tornyok léte sem.

méh

Természetesen ezek mind befolyásolják a méhek életlehetőségeit, következésképpen, amit csak lehet, ki kellene küszöbölnünk, de itt kellett még valami másnak is lennie. Meg is találták a fő okot – a kártevők és paraziták, a bakteriális betegségek, a gombás betegségek, a vírusok és növényvédő szerek mellett – a CCD (Colony Collapse Disorder) elnevezésű globális járványt, melynek során a dolgozó méhek váratlanul eltűnnek, kirepülnek a kaptárból, utána a kolónia viszonylag gyorsan elpusztul. Reméljük erre is lesz ellenszer, mert jó, ha tudjuk, hogy a szorgos kis rovarok pusztulása bennünket, embereket is végveszélybe sodorna.

Ezt mutatta be drámai erővel a hannoveri Penny Market, amikor az összes olyan árucikket, melyek előteremtéséhez méhekre van szükség, demonstrációs céllal leszedte a polcokról.

penniA látvány megdöbbentő volt: a bolt tartalmának 60%-a (!) egyszerűen eltűnt. Gyümölcsök, zöldségek, minden, ami növényi olajokat tartalmaz, gyümölcsjoghurtok, zöldfűszeres virslik, kávé, kakaó, de még a gumicukrok is lekerültek egy időre az üzlet polcairól, hűtőpultjairól. Helyükre figyelemfelkeltő plakátokat helyeztek ki, amelyeken azt kérték vásárlóiktól, ha tudnak, ők is segítsenek a probléma megoldásában, például virágok ültetésével a kertjükben. Az üzletlánc szóvivője szerint a reakció elsöprő sikert aratott, ugyanis nagyon rövid időn belül több mint 2500 kommentet kaptak a közösségi médiában, amelynek 97%-a pozitív volt. Az üzletben vásárlók is túlnyomó részt pozitívan reagáltak.

Az ilyen akciók fontosak, hasznosak, de messze nem elegendők. Reményre ad okot, hogy az Európai Bizottság intézkedési tervet terjesztett elő annak érdekében, hogy megállítsa és visszaszorítsa a vadon élő beporzó rovarok előfordulásának és sokféleségének hanyatlását. Az uniós bizottság tájékoztatása szerint az intézkedés azért különös jelentőségű, mert a beporzó rovarok körében 10-ből egy faj a kihalás szélére került, a méh- és lepkefajoknak pedig mintegy harmada esetében a populáció csökkenése figyelhető meg. Az előterjesztett uniós kezdeményezés hosszú távú, a 2030-ig tartó időszakra szóló célok megvalósítását szolgálja, de számos rövidtávon, 2020-ig végrehajtandó intézkedést is tartalmaz. 2020 végéig az uniós bizottság egyebek mellett át fogja tekinteni a végrehajtás terén elért előrehaladást, és szükség esetén további intézkedésekre tesz majd javaslatot.