1 milliárd fa

Új-Zélandon, ahogyan más országokban is, az ipar növekvő igénye miatt óriási pusztítást végeztek az erdőségekben. A kormány pótolni szeretné a veszteséget, ezért 10 év távlatában 1 milliárd, azaz ezermillió fát fog ültetni. Grandiózus vállalás, különösen, ha hozzátesszük, hogy a faültetés mellett 2050-ig teljesen széndioxid-mentessé tennék az országot. Ez utóbbit az energiatermelés modernizálásával (víz-, szél-, geotermikus energia) és a környezetbarát közlekedés (vasút, kerékpár) fejlesztésével kívánják megoldani. A környezetbarát programra 240 millió dollárt szánnak.

A fásításnak, pontosabban erdőtelepítéseknek számtalan előnye van. Csökkenti az éghajlatváltozás hatásait, növeli a természeti tájak területét, számos élő faj számára fontos élőhelyet biztosít, és egyebek mellett még munkahelyeket teremt.

Becslések szerint nagyságrendileg 1 millió hektárra lenne szükség ahhoz, hogy egy milliárd fát beültessenek, ha az összes fa Pinus radiáta, azaz Monterey-fenyő lenne. De azt tervezik, hogy többféle fajt alklamaznak, továbbá sokkal sűrűbben ültetik a fákat, így kevesebb földterületre lesz szükség.

A terv a környezetvédők számára öröm, de vannak hátulütői. Gazdálkodók attól tartanak, hogy csökken a művelhető földterület, még jobban megdrágul az energia, és veszítenek versenyképességükből is a többi élelmiszertermelő országgal szemben.

Forrás

Környezetvédő karikatúrák

Billy Grausin, a Párizsban élő autodidakta művész elhatározta, hogy október minden napjára készít egy-egy popos karikatúrát a környezetrombolásról. Képein ismert Walt Disney figurák jelennek meg a pusztítás kellős közepén. Karikatúráit nagyon sokan megnézik, és sokan szeretik, bár néhányan a kommentek között kiegészítéseket tesznek és ellenvéleményeket is megfogalmaznak. Kedvcsinálónak bemutatunk néhányat, de a többit is megnézhetik, ha a poszt alján levő linkre kattintanak.

Hófehérke és a rovarirtószeres almaA rajzokat Billy Grausin az Inktoberre készítette. Ebben a művészeti „versenyben” a résztvevőknek október minden egyes napján készíteniük kell egy rajzot, lefényképezni és feltölteni #inktober hashtaggel valamelyik közösségi oldalra. A művekkel kapcsolatban gyakorlatilag semmilyen megkötés – technika, méret, stílus – nincs, csak egy hívószó, amihez kapcsolódik, vagy ami megihleti a művészt.

Bambi és az erdőirtás

Micimackó és a méhek kipusztulása

Ariel, a kis hableány a szennyezett óceánban
Elza jégkirálynő és a globális felmelegedés
Macskaarisztokraták szemétben

Forrás:
https://www.boredpanda.com/drawing-pop-culture-ecological-disasters-baptiste-drausin/?utm_source=google&utm_medium=organic&utm_campaign=organic

 

A Pál utcai fiúk egy londoni tűzfalon

A Pál utcai fiúk egy londoni tűzfalon

Honlapunkon már többször is foglalkoztunk a városszínesítőkkel, azaz a szürke, „elhagyatott” felületekre vidám freskókat varázsoló csoportokkal. Közülük most a Színes város alkotóközösséget emeljük ki, annak apropóján, hogy Budapest és néhány magyar város után Berlinben, Moszkvában és legújabban Londonban is letették kézjegyüket. Most ezeket mutatjuk be néhány fotó erejéig. Akiket a csoport összes munkája érdekel, erre a linkre kattintva megnézheti. http://www.szinesvaros.hu/hu/

A londoni Old Gloucester Street játszóterén Csónakos, Boka és Nemecsek

Forrás: Kelemen László/Színes város

 Bakos Zsuzsi bor tematikájú műve a berlini Tasdorfer utcát színesíti

Forrás: Farkas András/Színes város

Sárkányölő Szent György Moszkvában

Fotó: Farkas András/Színes város

Honlapjukon ezt írják magukról az alkotók. A Színes Város Csoport Magyarország első tűzfal- és köztérszínesítő szervezete. A civil alapokon nyugvó projekt már a kezdetekkor mozgalommá alakult, ugyanis a köztérszínesítés legális formában ismeretlen volt hazánkban 2008 előtt, amikor útjára bocsátottuk az akkor még Színes Város Projektnek elnevezett kezdeményezést. Az alapgondolat Vásárhelyi Győző (Victor Vasarely) 1983-ban megjelent Színes Város koncepciójára épül, melynek lényege, hogy a művészet vonuljon ki az utcára, a közterekre, és az emberek ne csak a galériákban találkozhassanak képzőművészeti alkotásokkal. Eddig 40.000 négyzetméter falfelületnél is több színesedett ki általunk, de a várost színesítő mozgalom hatására mostanra 60.000 négyzetméternél is több azon felületek száma, amelyek tőlünk függetlenül, kezdeményezésünk nyomán kiszínesedtek.

 

Miért nem szeretjük a darazsakat?

Különleges kutatást végeztek az University College London munkatársai. Azt vizsgálták, milyen a viszonyulásunk a rovarokhoz, és ebben a hierarchiában hol állnak a darazsak.  Az eredmény letaglózó: a méhek egyértelműen a pozitív, a darazsak a negatív tartományba kerültek az emberek értékrendjében, annak ellenére, hogy mindkét rovar fontos szerepet tölt be az ökoszisztémában. Az még, úgy-ahogy érthető, hogy a közvélemény miért gondolkodik így, hiszen a mindennapi életben néha valóban kellemetlen a jelenlétük (rászállnak az ételeinkre, elpusztítják a szőlőnket, gyümölcseinket, fészket raknak otthonaik közelében stb.), de a tudomány világában semmiképpen sem igazolható mellőzésük. A méhekhez viszonyítva elenyésző tanulmány foglalkozik velük, és tudományos konferenciákat sem szerveznek róluk. Az elmúlt húsz évben a méhekről 886 (97,6%) publikáció jelent meg, míg a darazsakról csak 22 (2,4%). Az is sokat mond, hogy a méhekről, darazsakról szóló 2543 konferencia-összefoglaló túlnyomó többsége (81,3%) csak a méhekre vonatkozott.

02

A 46 országra kiterjedő lakossági közvélemény-kutatás is érdekes eredményeket hozott. A résztvevőktől azt kérték, értékeljék a rovarokat egy tízes skálán, mely -5-től +5-ig terjedt. A túlnyomó többség a méheket +3-ra vagy annál többre, a darazsakat -3-ra vagy annál kevesebbre értékelte annak alapján, hogy milyen érzést vált ki belőle a rovar. A kutatók arról is kérdezték az embereket, milyen szavak jutnak az eszükbe az egyes rovarok említésekor. (A listára a darazsak és méhek mellé felvették még a legyeket és a pillangókat is.) A kapott eredmények szerint a darazsak elsősorban fullánkosak, bosszantók, fájdalmat okozók, a méhek mézet termelők, virágokra szállók, zümmögők, a legyek bosszantók, koszosak, a pillangók gyönyörűek, szépek, színpompásak. Vajon nálunk is hasonló eredményekre jutnának?

Milyen szavak jutnak az eszébe az egyes rovarok említésekor?

  darazsak méhek legyek pillangók
sorrend szavak százalék szavak százalék szavak százalék szavak százalék
1. fullánk 23,4 méz 24,0 bosszantó 10,3 gyönyörű 10,5
2. bosszantó 3,6 virág 6,9 koszos 8,3 szép 10,0
3. fájdalom 3,5 zümmögés 6,9 zümmögés 8,1 szárnyak 6,1
4. fészek/odú 3,1 fullánk 6,2 szárnyak 5,1 színpompás 5,9
5. veszélyes 2,9 beporzás 6,0 fekete 3,2 virágok 5,9
6. csíkos 2,6 virágpor 3,1 rovar 2,7 hernyó 4,5
7. zümmögés 2,6 sárga 3,0 kellemetlen 2,6 színek 4,4
8. sárga 2,5 méhecske 2,4 szemek 2,4 gyengéd 3,9
9. mérges 2,5 kaptár 2,3 apró, kicsi 2,2 nyár 3,9
10. ijesztő 2,3 csíkos 1,9 betegség 2,2 csapkodó 3,1

03

Milyen tanulsága van a kutatásnak? Minden rovar veszélyben van az éghajlatváltozás és az élőhelyek elvesztése miatt, így kiemelten fontos lenne sokféleségük megőrzése. Jó lenne, ha a méhekhez hasonlóan a darazsak is több figyelmet kapnának, illetve megváltozna az irányukban megnyilvánuló ma még negatív beállítódás. „Ennek eléréséhez arra lenne szükség, hogy a tudósok jobban értékeljék a darazsakat, és legyenek kutatások gazdasági és társadalmi értékükről, ez ugyanis segítené, hogy a nyilvánosság megértse a darazsak fontosságát” – nyilatkozta a kutatás egyik vezetője. Csak egyetérteni tudunk vele!

Forrás: https://www.sciencedaily.com/releases/2018/09/180918195342.htm

 

Szemetet gyűjtenek a varjak, helyettünk

Új-zélandi tudósok vizsgálata szerint a varjak olyan intelligensek, mint a kisgyerekek. Képesek a kukacot egy gallydarabbal kipiszkálni a fából (eszközhasználat!), autók kerekei alá helyezve, vagy magasról a földre ejtve összetörni a diót, a víz szintjét megemelni (térfogatszemlélet!), ha az élelemhez való hozzáférésnek csak ez a lehetséges módja.

01varjForrás: https://www.livescience.com/63320-crows-pick-up-trash-theme-park.htm

A varjak képesek megkülönböztetni az élelmet a szeméttől, sokszor percekig kotorásznak a kukákban, félredobálva a számukra használhatatlan hulladékokat. Így aztán nem meglepő, hogy egy történelmi témájú vidámparkban éppen őket választották figyelemfelkeltő környezetvédelmi, szemétgyűjtő akciójuk végrehajtóinak. A parkban ugyanis, mint oly sok turisták által látogatott helyen, sok a szemét, csikkek, csomagolóanyagok, ételmaradványok stb., termelődnek nap, mint nap, a gondos takarítás és a figyelmeztető táblák, kérések ellenére is. A park vezetői „besokalltak”, új megoldást kerestek és Christophe Gaborit nevű solymász segítségével találtak is. Gaborit már korábban is foglalkozott varjakkal, így nem okozott neki nehézséget szemétgyűjtésre való kiképzésük. Észrevette, hogy a madarak, némi jutalomért cserében, hajlandók szortírozni, majd helyére vinni a hulladékot, sőt élelemhez jutásuk érdekében – mily emberi – még trükközni is tudnak. A következőképpen. A solymász egy tárolóban két nyílást vágott, amelynek egyikébe a madárnak be kellett dobni a szemetet. Ennek fejében kapott élelmet a másik nyílásból, ám ők gyorsan rájöttek, hogy fadarabokkal is lehet helyettesíteni a szemetet, akkor is megkapják a jutalomfalatot!

02varj

Konklúzió. Bár a szárnyas tisztító személyzet nem feltétlenül a leghatékonyabb módja a takarításnak, a szemétszedegető varjak látványa remélhetőleg arra fogja tanítani a látogatókat, hogy jobban odafigyeljenek a környezet tisztaságára. Most ez szenzáció, erről írnak a lapok, ám várjuk ki a végét, mi lesz egy-két hónap múlva, amikor elmúlik az újdonság varázsa?

03varjForrás: https://www.livescience.com/63320-crows-pick-up-trash-theme-park.html

04varj

05varj

Az év madarai

A Magyar Madártani Egyesület 1979 óta hirdeti meg ezt a különleges mérkőzést, amelynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. Ugyan kissé szokatlan, hogy a „madárszépségverseny” győztesét már az előző évben kihirdetik (például most a 2019-es évét), de erre állítólag azért van szükség, hogy a kommunikáció megtervezésére, így a fajbemutató anyagok és a közösségi programok megszervezésére legyen elegendő idő. Végül is mindegy, ha a verseny tényleg nemes célokat szolgál, és a benevezett madarak összehasonlíthatók. Márpedig a 2019-es versenyre benevezett „szurka-piszka” madarak egyformán szépek, nehéz közülük választani, amit a rendkívüli szoros verseny is megmutatott: a szavazók 40 százaléka a gólyatöcsre, 32 százaléka a nagy pólingra és 28 százaléka a gulipánra adta voksát. A MME leírásait is felhasználva bemutatjuk a mostani, és az előző évek győzteseit. Csak azért, hogy ne merüljenek feledésbe az egykori győztesek sem!

Az év madara 2019-ben a gólyatöcs

Fotó: Shah Jahan; forrás: https://bit.ly/2Kx2TID

A faj kopár, sekély vízborítású helyeken, laza telepeket alkotva, és egyesével is költ. Magyarországon rendszeres fészkelő, a költőpárok száma az adott év csapadékviszonyaitól függően 200-1000 pár között alakul. Főleg vízi rovarokat és más gerincteleneket szedeget össze a víz színéről és a partról. Védelmének alapját a még meglévő természetes szikes tavak megőrzése és az egykori fészkelőhelyek rehabilitációja jelenti. Vonuló. Tavasszal március-áprilisban érkezik meg a trópusi Afrikából, a költési időszak végén korán útra kel, többségük augusztusban el is hagyja hazánkat. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.

Az év madara 2018-ban a vándorsólyom sas

A vándorsólyom a világon mindenhol az ügyesség, a gyorsaság, az agresszivitás szimbóluma. Nevéből adódóan szinte mindenhol megtalálható, kivéve a sarki területek leghidegebb részeit, az igen magas hegységeket és a legforróbb esőerdőket. Sok helyen veszélyeztetett fajjá vált, főleg a nagy hatású rovarmérgek és a magasfeszültségű vezetékek miatt. A vándorsólyom hűséges típus, a pár egészen addig együtt él, amíg egyikőjük el nem pusztul. Étrendjükben a kisebb emlősök, hüllők mellett a rovarok és madarak (házigalamb, seregély, meggyvágó, kék cinege, feketerigó, veréb stb.) is megtalálhatók. Áldozataikat többnyire a levegőből lecsapva, akár a 320 km/órás sebességgel zuhanva ejtik el. Nem túlzás azt állítani, hogy a vándorsólyom a föld leggyorsabb madara. E miatt kevesen feltételeznénk, pedig igaz, rájuk is vadásznak a nagyobb testű vágómadár- és bagolyfélék. A vándorsólyom Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 500 ezer forint

Az év madara 2017ben a tengelictengelic

 

Kontinensünk egyik legtarkább madara. Fejének elülső része a homloktól a szemek hátsó vonaláig és a torka felső részéig piros. Magevőhöz képest hosszú, egyenes lefutású és hegyes csőre elefántcsontszínű. Pofái a fejtetőtől a torokig fehérek, a tarkó a nyak közepéig fekete. Háta barna, a farkcsík fehér, közepesen villás farka fekete, a tollak hegyén fehér folttal, a szélső farktollakon fehér tükörrel. Begye és testalja fehér, a mell két oldalának barnás területe nem összeérő mellszalagot alkot. A szárnytollak feketék, hegyükön fehér folttal, középen sárga tükörrel, ami repülés közben még feltűnőbb. A hím és a tojó nagyon hasonló, elkülönítésük elsősorban kézben (gyűrűzéskor) lehetséges.

Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

 

Óceántisztítók

tenger3

A Csendes óceánon hosszú évek során, a körkörös áramlatok terelő hatásának következtében óriási műanyaghulladék szigetek jöttek létre, amelyek utánpótlása ráadásul folyamatosan biztosított, hiszen becslések szerint évente 8 millió tonna új szemét kerül bele. Már a felszínen látható hatalmas kiterjedése (Magyarország 27-szer elférne rajta!), és exponenciális növekedési üteme is rémülettel töltheti el az embert, ám a baj ennél sokkal nagyobb, ugyanis a felszín alatt, a sós víz, a hullámzás és az UV sugarak miatt, összetöredezett, apró darabok milliárdjai úszkálnak, megmérgezve az életet adó vizeket. A tengerek, óceánok lehalászásával már eddig is kísérleteztek, ám ezek nem igazán hatásosak, viszont meglehetősen drágák voltak. De most jött egy holland tinédzser, a The Ocean Cleanup nevű projektjével, amelyhez nem szükséges őrült mennyiségű erőforrás (pénz, energia, idő), sőt, akár jövedelmező is lehet. Slat egy V-alakú, sajátos „csapdát” állított fel, amely az óceán körkörös, terelő mozgását használja fel. Azokon a helyeken állítaná fel őket, ahová a víz sodorja a szemetet. A szerkezet állítólag nem veszélyes a tenger lakóira. A halak és más élőlények ugyanis nem tudnak beakadni a hálóba, mivel az ő útvonaluk és a mélyebb áramlatok fölött helyezkednek el. (Hihetjük?)

tenger2

„Az egyszerűségében zseniális tengertisztító berendezés összesen 3+1 komponensből áll: egy hatalmas csőből, egy geotextília függönyből, egy lebegő horgonyból, és egy hajóból.

A víz felszínén lebegő, újrahasznosított műanyagból készült cső fogja meg a felszínen lévő műanyagokat. A csőből lefele lóg egy vízáteresztő geotextíliából készült függöny, miután kiderült, hogy nemcsak a felszínen, hanem kicsivel a felszín alatt is rengeteg műanyag van, amiket nem tudna a felszíni szennyeződést összeseprő cső megfogni. A horgonyra azért van szükség, mert azt is kiszámolták, hogy a fixen rögzített cső igazából nem túl hatékony, mert sok szemét átbújik alatta, átlökik az áramlások a kisebb darabokat. Mivel egyre mélyebben egyre lassabbak az áramlások, ezért ki tudták számolni, hogy egy nagyjából 600 méter mélyen elhelyezett, lebegő horgony pont annyira lassítja le az egész szerkezetet a felszínhez képest, hogy az még együtt tud mozogni az áramlattal, és nem is csúszik át rajta semmilyen műanyagdarab. A hajó értelemszerűen azért kell, hogy az összegyűlt szemetet felpakolják rá, amit aztán elszállít. A rendszer teljesen autonóm, műszerek vizsgálják azt, hogy mikor pontosan milyen mélyen kell lennie a horgonynak ahhoz, hogy a lehető leghatékonyabb legyen a sepregetés, zéró energiát használ fel, hiszen a működéséhez szükséges áramot napelemekkel termeli meg, kb. bármekkora méretben bevethető”.

tenger

Megoldást jelenthet ez a problémára? Szerintünk nem. Az évente újratermelődő szemét utánpótlás mennyisége miatt, még ez a zseniális találmány sem elegendő. Csak akkor lehetne igazi megoldást találni, ha el tudnánk vágni a műanyag szemét utánpótlásának útját, ha radikálisan lecsökkenthetnénk a műanyag csomagolóanyagok használatát. Ehhez viszont nem elég egy-egy sikeres projekt, ehhez a világ országai többségének összefogása kellene. A miénk is, hiszen folyó vizeink szállítják a bedobált, besodort műanyag palackokat, ládákat, kupakokat a tenger felé.

Az év madara 2019

A Magyar Madártani Egyesület minden évben megrendezi ezt a versenyt abból a célból, hogy felhívják a figyelmet egyes a természetvédelmi problémákkal érintett, esetleg veszélyeztetett fajokra, madárcsoportokra. A szavazás a megelőző év közepén történik, azért, hogy a döntést követően legyen idő előkészíteni a nyomtatott és egyéb anyagokat január 1-jei eredményhirdetésre. 2018-ban a győztes a vándorsólyom lett, kérdés, hogy 2019-ben melyik „szurka-piszka madár”, a gólyatöcs, a gulipán, vagy a nagy póling követi a trónon? Mivel csak ezekre a madarakra lehet szavazni, az MME ismertetőjét felhasználva, bemutatjuk a „versenyre” nevezetteket. Akinek valamelyik madár megnyerte a tetszését, itt, a lap alján tud rá szavazni. http://www.mme.hu/lakossagi-szavazas-2019-ev-madararol-dontson-on

golyatocs

Fotó: Shah Jahan; forrás: https://bit.ly/2Kx2TID

Gólyatöcs, vagy szép, régies népi nevén széki gólya

Gólyára emlékeztető, fekete-fehér színezetű, hosszú lábú, egyenes csőrű parti madár. Főleg szikeseken, nedves réteken, elöntéseken, belvizeken lehet megfigyelni. Öt alfaja a világ szinte összes kontinensén megtalálható. Vonuló madár. Tavasszal március-áprilisban érkezik meg a trópusi Afrikából, a költési időszak végén, korán útra kel, többségük augusztusban el is hagyja hazánkat. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.

gulipán

Fotó: Davidvraju; forrás: https://bit.ly/2KEl5j5

Gulipán

Felfelé hajló csőrével kitűnik a parti madarak sorából. Eurázsiában és Észak-Afrikában a tengerpartok és a kontinentális sós tavak mentén költ. Telepesen, rendszerint a vízhez közel, alacsony növényborítottságú területen, szigetszerű kiemelkedéseken, a talajon fészkel. Vonuló. Tavasszal márciusban érkezik vissza, a telet a mediterrán térségben és Afrikában töltik. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.

nagy póling

Fotó: Andreas Trepte; forrás: https://bit.ly/2KzQ9RT

Nagy póling

A legnagyobb termetű hazai parti madár, feltűnően hosszú, lefelé hajló csőrrel. Jellegzetes „pó-li, pó-li” hangját sokszor hallatja, innen ered népi neve – a szélkiáltó. Eurázsia mérsékelt és hideg övi tőzeglápjain és turjánosain fészkel. Vonuló. Jelentős, a hazai fészkelő állományt messze meghaladó számban vonul át az Alföldön február és április, valamint augusztus és november között. A telet Európa déli területein, Afrikában és Ázsia déli részén tölti. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 Ft.

Mi lenne velünk méhek nélkül?

Évek óta drámai hangvételű írásokban kongatják a vészharangot a méhek pusztulásáról. Még a szakemberek is értetlenül álltak a jelenség előtt, mert ilyen méretű elhullásra nem elégséges magyarázat a permetezőszer, a génmanipulált növények, a klímaváltozás, de még a rádiós-, valamint mobiltelefonos és mobilinternetes frekvenciákat biztosító, sugárzó adó-vevő tornyok léte sem.

méh

Természetesen ezek mind befolyásolják a méhek életlehetőségeit, következésképpen, amit csak lehet, ki kellene küszöbölnünk, de itt kellett még valami másnak is lennie. Meg is találták a fő okot – a kártevők és paraziták, a bakteriális betegségek, a gombás betegségek, a vírusok és növényvédő szerek mellett – a CCD (Colony Collapse Disorder) elnevezésű globális járványt, melynek során a dolgozó méhek váratlanul eltűnnek, kirepülnek a kaptárból, utána a kolónia viszonylag gyorsan elpusztul. Reméljük erre is lesz ellenszer, mert jó, ha tudjuk, hogy a szorgos kis rovarok pusztulása bennünket, embereket is végveszélybe sodorna.

Ezt mutatta be drámai erővel a hannoveri Penny Market, amikor az összes olyan árucikket, melyek előteremtéséhez méhekre van szükség, demonstrációs céllal leszedte a polcokról.

penniA látvány megdöbbentő volt: a bolt tartalmának 60%-a (!) egyszerűen eltűnt. Gyümölcsök, zöldségek, minden, ami növényi olajokat tartalmaz, gyümölcsjoghurtok, zöldfűszeres virslik, kávé, kakaó, de még a gumicukrok is lekerültek egy időre az üzlet polcairól, hűtőpultjairól. Helyükre figyelemfelkeltő plakátokat helyeztek ki, amelyeken azt kérték vásárlóiktól, ha tudnak, ők is segítsenek a probléma megoldásában, például virágok ültetésével a kertjükben. Az üzletlánc szóvivője szerint a reakció elsöprő sikert aratott, ugyanis nagyon rövid időn belül több mint 2500 kommentet kaptak a közösségi médiában, amelynek 97%-a pozitív volt. Az üzletben vásárlók is túlnyomó részt pozitívan reagáltak.

Az ilyen akciók fontosak, hasznosak, de messze nem elegendők. Reményre ad okot, hogy az Európai Bizottság intézkedési tervet terjesztett elő annak érdekében, hogy megállítsa és visszaszorítsa a vadon élő beporzó rovarok előfordulásának és sokféleségének hanyatlását. Az uniós bizottság tájékoztatása szerint az intézkedés azért különös jelentőségű, mert a beporzó rovarok körében 10-ből egy faj a kihalás szélére került, a méh- és lepkefajoknak pedig mintegy harmada esetében a populáció csökkenése figyelhető meg. Az előterjesztett uniós kezdeményezés hosszú távú, a 2030-ig tartó időszakra szóló célok megvalósítását szolgálja, de számos rövidtávon, 2020-ig végrehajtandó intézkedést is tartalmaz. 2020 végéig az uniós bizottság egyebek mellett át fogja tekinteni a végrehajtás terén elért előrehaladást, és szükség esetén további intézkedésekre tesz majd javaslatot.

A növényeket se bántsd!

ikea-noveny

Sokan gondolják úgy, hogy a növényeknek igenis lelke van, érdemes rájuk odafigyelni, szeretettel gondoskodni róluk, beszélni hozzájuk, sőt, vannak feltételezések, melyek szerint a növények fejlődésére a komolyzene „hallgatása” pozitív hatással van. Ezt persze még nem tudták egzaktan igazolni, ám vannak, akik hisznek benne. Például az IKEA kreatív csapata. Az áruház a kínálatában megtalálható növényekből két egyforma jó állapotút telepítettek egy, az Egyesült Arab Emírségekben található iskolába, és arra kérték a diákokat, hogy rögzítsék a virágoknak szóló dicsérő, illetve destruktív, bántalmazó szavaikat. 30 napon keresztül a két növényt teljesen azonos körülmények között nevelték (víz, napfény, tápoldat) egy különbséggel: az egyiknek pozitív üzeneteket, a másiknak negatívokat játszottak le folyamatosan. A fotónkon látható eredmény magáért beszél: balra a “lelkileg bántalmazott”, jobbra a “jutalmazott” növény látható. Érdemes a kampányvideót is végignézni, hogy ezt a kis kísérletet milyen gondossággal tervezték, szervezték meg. (Forrás: Stscope)