Napelem: igen vagy nem?

Erre a kérdésre általában gondolkodás nélkül a „Nem, mert nagyon drága!” válasz érkezik. De kezdjük az elejéről, mi is az a napelem?

A napelem vagy fotovillamos elem, olyan szilárdtest eszköz, amely az elektromágneses sugárzást (fotonbefogást) közvetlenül villamos energiává alakítja.  Az energiaátalakítás alapja, hogy a sugárzás elnyelődésekor mozgásképes töltött részecskéket generál, amelyeket az eszközben az elektrokémiai potenciálok, illetve az elektron kilépési munkák különbözőségéből adódó beépített elektromos tér rendezett mozgásra kényszerít, vagyis elektromos áram jön létre. Ez a jelenség bármilyen megfelelő fényspektrummal rendelkező fényforrás esetén lezajlik, nem szükséges kizárólagosan napfény.” – olvashatjuk a Wikipédián.

Egy laikusnak ettől még nem jön meg a kedve, hogy holnaptól napelemmel borítsa be a házát, hiszen vagy nem érti, hogy micsoda és amúgy is drága. De ez tévedés! A mai modern technikának (is) köszönhetően az embernek nem kell milliárdosnak lennie ahhoz, hogy alkalmazhassa ezt a technológiát. A napelemek élettartama 20-40 év, az ára magánszemélyeknek 10 éven belül megtérülhet, és onnantól kezdve már csak nyerhetünk a beruházásunkon.

napelem2

Leghatékonyabb megtérülést akkor érhetünk el, ha pont annyi energiát termelünk, amennyit fogyasztunk, derül ki egy interjúból, amely Szanati Marcellal, a Goodwill Energy Kft. ügyvezető igazgatójával készült. Állítása szerint könnyen kiszámolható, hogy egy épületnek mekkora az energiafelhasználása, és hány százalékban kell azt lefedni napelemes rendszerrel úgy, hogy a megtérülés a leghatékonyabb legyen.

Miért mondom, hogy nem kell milliomosnak lennünk a napelemhez?

Más európai országokhoz hasonlóan Magyarországon is lehet pályázati úton támogatást nyerni napelem rendszerek kiépítéséhez. A támogatások állami vagy uniós forrásokból finanszírozott pályázatok lehetnek és a napelemrendszer kiépítése után, a pályázat függvényében a teljes költség egy részét visszakapjuk. A pályázás módja természetesen függ attól, hogy magánszemélyként, vállalkozásként vagy önkormányzatként igényeljük a támogatást. A Sajnos a napelemes pályázatokat egyelőre „felfüggesztették”, a várható újranyitásukról a SOLanimus Kft-nél érdeklődtünk, de ők sem tudnak pontos dátumot, csupán annyit mondtak, hogy érdemes figyelni a pályázati kiírásokat.

napelem1

A napelem, mint szinte minden az előnyei mellett veszélyeket is hordoz. A két legfontosabb talán a használt napelemekből keletkezett hulladék, illetve az, hogy a madarak könnyen megégethetik magukat.

Egy biztos, manapság már érdemes komolyan elgondolkozni a napelem-rendszerek kiépítésén, hiszen az ár már nem lehet kizáró ok.

Palagáz

Újabban sokan a palagáz kitermeléstől remélik az energiaárak csökkentését, ami ellen viszont a környezetvédők tiltakoznak. Az olcsóbb „piszkos” vagy drágább zöld energia kell a fogyasztóknak? Melyik szempont az erősebb?

gyuri 2

 A környezetvédelem legnagyobb „ellensége” gyakran az ár, abban az értelemben, hogy sokan nem hajlandók megfizetni a környezetbarát termékek, szolgáltatások felárát, vagy fordítva, ha tehetik, olcsó, akár környezetszennyező megoldást választanak. Legdurvább példája ennek, amikor szegény emberek szemetet (műanyag palackot, olajos rongyot, kátrányos fát stb.) égetnek mérgező füstöt okádó kályhájukban. Van egy ismerősöm, aki pet-palackokba gyömöszölt újságpapírral növeli a fűtőértéket és nem érti, miért probléma ez.

Köztudott, és a kutatások is ezt igazolják, hogy mi magyarok nagyon árérzékenyek, vagy másképpen, ártudatosak vagyunk, vásárlásainkkor leginkább azt nézzük, mi mennyibe kerül, és kevésbé figyelünk egyéb szempontokra, még akkor sem, ha hosszabb távon biztosan nyerhetünk vele. Például az energiatakarékos eszközökkel, amelyek ugyan drágábbak, de alacsonyabb fogyasztásúak, így hamar megtérül az áruk.  De vajon, csak mi vagyunk ennyire árérzékenyek? Egyáltalán nem, mert ebben nagyon is hasonlítunk az európai átlagra (itt olvashat róla).

Sőt, még a gazdag és környezetvédelemre is adó németeknél is sokat számít az ár, olyannyira, hogy 77%-uk már ma is aggódik az atomerőművek bezárása után várható áremelkedés miatt.

gyuri3

Szakértők szerint a palagáz megoldás lehet az áremelkedés megfékezésére, emellett a kitermelés növeli az ellátás biztonságát, csökkenti a kiszolgáltatottságot, az importot és fenntarthatóvá teszi a fogyasztói társadalmak egyre növekvő igényeit.  Megítélésük szerint a fosszilis energiahordozók nem iktathatók ki, mert „a megújuló energia önmagában nem képes fenntartani a fogyasztói társadalmakat. Ennek fő oka az általuk igényelt hatalmas mennyiségű áram és olaj, melyek egyszerűen nem állíthatók elő megújuló energiaforrásokból, mivel csak korlátozott mennyiség áll rendelkezésünkre, a tárolási nehézségekről és hatástalanságról már nem is beszélve. Végső soron azonban az alapvető kérdés továbbra is a költség.”

A környezetvédők viszont, az eddigi tapasztalatokra hivatkozva élesen támadják, sőt tüntetéseket szerveznek a palagáz kitermelés ellen. Ők úgy vélik, ez a technológia komoly környezeti és közegészségügyi (?) aggályokat vet fel. Veszélyezteti a talajvíz és a levegő minőségét, nagy a vízigénye, földrengést, éghajlatváltozást is okozhat (bővebben itt).

gyuri1

 Megfizethetőség tehát vagy környezetvédelem? A közvélemény-kutatásokból úgy tűnik, egyelőre az előző áll nyerésre.