Manapság már minden valamirevaló település rendez valamilyen fesztivált, amelyeknek vagy van hagyománya az adott közösségben, vagy nincs. A Tatai Öreg-tavi Nagy Halászat az első kategória elitjéhez tartozik, ugyanis itt a lehalászást az 1900-as évek elejétől végzik. A hálóvetés idővel társasági eseménnyé, népünnepéllyé vált. A Tatai Mezőgazdasági Zrt. erre építve indította el azt a rendezvénysorozatot 2001-ben, amely ma már sokakat vonz, és nem csak a városból és annak szűkebb környékéről. Az esemény fő attrakciója a 400 méteres húzóhálóval történő bekerítés, de a látványos lehalászás mellett kirakodó és halvásár, halétel-bemutató várja az érdeklődőket, és számtalan egyéb program, különböző zenekarok fellépése, hagyományőrző néptáncegyüttesek, gyerekprogramok színesítik a három napos rendezvényt.

Igazi foglalkozásnépszerűsítő és gasztronómiai fesztivál ez, amelynek még egészségügyi missziója is van: érzéki élvezetek révén segít a halfogyasztás pozitív hatásainak megismertetésében. Ösztönzi a látogatókat: építsék be napi étrendjükbe valamilyen formában a halat. Amire a tények szerint bizony nagy szükségünk lenne. Mi magyarok ugyanis, annak ellenére, hogy országunk vízrajzi és klimatikus adottságai kedveznek az édesvízi haltermelésnek és halászatnak, alig eszünk halat. Az uniós országok átlagának alig több mint a tizedét. Amíg mi 2,8 kilogramm halat fogyasztunk fejenként évente, az uniós országokban 22 kilót. Pedig a halak húsában kevés a koleszterin, viszont sok a vitamin (A, D, B2, B6 és B12), az omega-3 zsírsav és számtalan fontos ásványi anyagot (foszfor, jód, fluor, szelén, vas, kálium és kalcium) is tartalmaznak. Ezt persze sokan tudják is, ám arról már kevesebbeknek van ismerete, hogy gyakori fogyasztásuk segít megelőzni a stroke-ot, a különböző szembetegségeket, és még a reumára, az idegekre is jótékony hatást gyakorol. A nagy halfogyasztó országokban kevesebb a mellrákban szenvedők és a szívbetegek száma is. Aki tehát teheti, látogasson el október 16-18. között Tatára, és érzékei útján hagyja magát meggyőzni a halfogyasztás nagyszerűségéről.

És ide kívánkozik egy másik halas hír, az év hala versenyének meghirdetése, amelynek keretében három halfajra szavazhatunk. A Magyar Haltani Társaság 2016-ra (előzetes közönségszavazás alapján) a márnát, a compót és a selymes durbincsot jelölte. A Társaság honlapján ezt írják róluk. „Az óarany színű compó kis oxigénigényű halunk, amelynek egykor igen népes állományai éltek nagy kiterjedésű mocsarainkban. Újabban a Tisza-tóban talál kedvező létfeltételekre, ahol szaporodóban van. A márna a folyók sóderes medrű, aránylag gyors folyású szakaszait kedveli. Kitűnő horgászhal, amely túlnyomórészt kisebb-nagyobb gerinctelen állatokból álló táplálékát a fenéken keresi. Az oldalán három hosszanti csíkkal díszített selymes durbincs bennszülött halunk. Olyan természeti érték, amely gyakorlatilag csak a Dunában és mellékfolyói vízrendszerében él. Védettségét szűk elterjedési területe és fogyatkozóban lévő állományai indokolják.” A versenyben álló halak fotói és a szavazás itt találhatók.