Európai Mobilitási Hét

1998 óta minden évben, szeptemberben tarják az Európai autómentes napot. A közlekedési-környezetvédelmi naphoz szorosan kapcsolódnak az Európai Mobilitási Hét (szeptember 16-22.) rendezvényei, köztük családi programok, koncertek, ügyességi játékok, ismeretterjesztő előadások és a csúcspont, a gyalogosok, biciklisek és görkorcsolyások egynapos „útfoglalása”.

A rendezvénysorozat átfogó célja a társadalom környezettudatosságának erősítése; a megnövekedett autóforgalom okozta környezeti, baleseti és városképi problémáira, a közlekedési mód felelősségteljes megválasztására, a fenntartható, környezet- és emberbarát városi közlekedés előnyeire, a közösségi, a kerékpáros és a gyalogos közlekedés fejlesztésének szükségességére való figyelemfelhívás.

Kérdés, milyen sikerrel kecsegtet ez a rendezvény, milyen eredményeket tud elérni? Néhány nap, vajon elegendő-e ahhoz, hogy rávegye az autósokat, megfontoltabban, ritkábban használják járműveiket, és gyakrabban közlekedjenek biciklivel, tömegközlekedési eszközzel? Ha csak a statisztikát nézzük, ellentmondásos kép rajzolódik elénk. A gépkocsik eladási rátája ugyanis folyamatosan nő, a kerékpároké viszont csökken. 2015 első nyolc hónapjában az újonnan forgalomba helyezett gépkocsik száma 11,7 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, miközben a kerékpárokból egyre kevesebbet tudnak eladni. 2013-ban például 31 százalékkal kevesebbet, mint 5 évvel korábban. (Forrás: mkksz.org)  Ám ezek csak eszközök, használatukról kevesebb megbízható információnk van. Nem tudjuk, hogy a 3 milliós személygépkocsi állomány tulajdonosai milyen gyakorisággal ülnek a volán mögé, így azt sem, hogy a használat növekvő, vagy csökkenő tendenciát mutat, de azt igen, hogy a kerékpárral közlekedők száma rohamosan emelkedik, különösen a nagyobb városokban. Olyannyira, hogy az elmúlt két évtizedben csak a fővárosban tizenegyszeresére nőtt a számuk. Az Eurobarométer adatai szerint Magyarország előkelő helyen áll a rendszeres kerékpározás tekintetében, az európai rangsorban csak Hollandia, Dánia és Finnország előzi meg.

Forrás: kerékpárosklub.hu

Forrás: kerékpárosklub.hu

Ezekben az eredményekben biztos szerepet játszik a divat, manapság trendi városi környezetben is biciklizni, futni, gyalogolni, de az olyan figyelemfelkeltő kampányok is, mint az autómentes napok, persze, ha jól csinálják. Látványosan, megértéssel, okos érvekkel az autósok lelkületére és pénztárcájára apellálva, ugyanis köztük is sok környezetvédelmi beállítottságú ember van, és ők is figyelembe veszik az egészségi szempontokat, valamint a költségtényezőket. A velük szembeni agresszió viszont kontraproduktív, csak a biciklisek, környezetvédők iránti ellenszenvet táplálja. A türelem azért is indokolt, mert az autómentes nap generálta közlekedési dugók egyébként is megviselik az idegeket.

mobilitas_2

Mit lehet az autósoknak ajánlani, amivel ők is jól járnak és a környezetet is kímélik? Például azt, hogy nem kell mindenhová (ahogy mondani szokás a WC-re is) autóval járni, nem kell a járművet esernyőként használni. A kisebb távolságokra levő célpontokhoz kerékpárral, vagy gyalog is el tudunk jutni, és nem szükséges a túlzsúfolt utakon üzemanyagot pöfögtetnünk, parkolásra időt, pénzt pazarolnunk. Felmérések igazolják, hogy a nagyvárosokban a „személygépkocsis bevásárlás” időráfordításának meglepően magas, akár 50 százalékot is meghaladó aránya a parkolóhely keresésével telik el. Sok benzint megtakaríthatnunk azzal is, ha előre megtervezzük az útvonalat és egyenletes (és nem túl gyors) tempóban haladunk. Sokat számít a megfelelő vezetési technika (időben váltás, motorfék használata stb.) és műszaki beállítás. Tudom, ezek a javaslatok ismertek, mégis az a tapasztalat, hogy a nagyvárosi rohanásban hajlamosak vagyunk elfeledkezni róla. Erről szól az Európai Mobilitási Hét.

Bubi

Végre Budapesten is megvalósították a Nyugat-Európában oly népszerű City Bike, azaz a városi biciklikölcsönző programot. Nekem még a neve is tetszik. A Bubi, pontosabban a MOL Bubi (mert ugye szponzor is kell) a szervezők szerint több mint egy biciklikölcsönző szolgáltatás, ugyanis a kötöttpályás közlekedéssel kombinálva egy egészen új közlekedési alternatívát kínál. A bérelt bicikliket ugyanis a város 75 pontján le lehet adni, azután pedig villamosra, trolira, metróra, buszra átszállva folytatni az utazást. Persze azért nem ennyire rózsás a helyzet, mert, ahogy elnézem a térképet, bizony a tárolók a belváros közelében sűrűsödnek. Ami a várható forgalom miatt érthető, de térben mégiscsak jelentősen korlátot jelent.

másik kép

A kerékpárokat kétféle módon lehet igénybe venni. Az egyik: személyes regisztrációval és egyszeri díj befizetésével. Így azonosítják be a biciklit használót. A másik lehetőség a bankkártyával történő regisztráció és fizetés a terminálnál – ekkor kauciót is kell fizetni. A használat 30 percig mindkét felhasználói csoport számára díjmentes lesz, azt követően a díja meredeken emelkedik. 60 percig 500, 90 percig 1000, 120 percig 1500, 180 percig 2500 forint.

 MOL Bubi kártyával a rendszer használata egyszerű: elég a kártyát csak hozzáérinteni a kerékpár hátulján található érzékelőhöz, és máris kivehető a bicikli a gyűjtőállomásból. Amennyiben otthon hagyja a MOL Bubi kártyáját, a rendszert mobiltelefonszáma és PIN kódja segítségével is használhatja.

Az alkalmi ügyfelek a rendszert úgy tudják használni, hogy mobiltelefonszámukat és a PIN kódjukat megadják a kerékpár hátulján lévő elektronikus felületen. Ekkor a gyűjtőállomásból a kerékpár kivehető. A használat feltételeiről itt lehet részletesen olvasni.

térkép

Állítólag a lopásokra is felkészültek. Az állomásokat kamerákkal, a bicikliket GPS –modem segítségével figyelik. A biciklik alkatrészei lopásgátoltak, mert legtöbb alkatrészükhöz nem lehet hozzáférni, vagy csak spéci, boltban nem kapható szerszámokkal. Egyszóval nehéz lesz ellopni, de a rongálást sajnos csak az éppen arra járó karbantartok, vagy a kamerák tudják valamelyest megakadályozni.

Szellembiciklikkel a balesetek ellen

Még decemberben írtunk róla, hogy rohamléptekben nő a napi rendszerességgel kerékpározók aránya Európában (itt olvashatja). Ez alól talán Magyarország sem kivétel: egyre többen ülnek bringára itthon is. Az örömteli folyamatnak sajnos vannak árnyoldalai. Erről is beszélnünk kell.

2013 novemberében tíz nap alatt hét bicajos vesztette életét Londonban a csúcsforgalom idején. Pesti autós olvasóink közül is bizonyára többen kerültek már olyan helyzetbe, amikor csak valami közlekedési bravúron múlt, hogy nem történt baleset. Fontos lenne, hogy mind a gépkocsival, mind pedig a kerékpárral közlekedők figyeljenek kicsit jobban egymásra. Sok fórumon, blogon és hivatalos oldalon is lehet találkozni hasznos tanácsokkal, azonban az emberek többségénél bekapcsolnak a szokásos „iskolai” reflexek (nem figyelünk), ha valami didaktikus szöveggel találjuk szembe magunkat.

Ilyen szempontból is figyelemreméltó egy Amerikából induló kezdeményezés, ami nálunk is egyre népszerűbb lesz. Fehérre festett „szellembicikliket” telepítenek azokra a helyekre, ahol korábban halálos balesetet szenvedett egy kerékpáros. A plasztikus köztéri „alkotások” mindenkit emlékeztetnek arra, hogy figyelnünk kell egymásra az utakon. Az első mementókat a Missouri állambeli St. Louis-ban állították, majd sorra megjelentek az Egyesült Államok más nagyvárosaiban is (Pittsburgh, New York, Seattle, Chicago).

image (1)A kép forrása: MTI/Bugány János

Azt hihetnénk, hogy hazánkban csak Budapesten lehet ilyenekre szükség, de sajnos már az alföldi városokban is több és több helyen láthatóak. Az akciók közül a legnagyobb sajtónyilvánosságot a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Baleset-megelőzési Bizottság (MBB) programja kapta: a felhívásra 7 használaton kívüli kerékpárt sikerült beszerezniük. A hófehér drótszamár nem csupán a járművezetők figyelmét hivatott felkelteni. Minden ötödik közúti balesetet kerékpáros okoz. Az elmúlt időszakban szigorították ugyan az ellenőrzésüket- ám még így sem tartja be mindenki a szabályokat. A „Szellembicikli” akció révén Szolnok mellett Jászberényben, Mezőtúron, Kunszentmártonban és Tiszafüreden helyeznek még ki hasonló figyelmeztetést. (A Szolnok TV tudósítását itt nézheti meg).

imageA kép forrása: MTI/Bugány János

„Az akció célja kettős: nem csupán elgondolkodtató emléket próbálnak állítani a kerékpáros balesetek áldozatainak, hanem hasonló tragédiák megelőzésére, valamint a két és négy keréken közlekedők közötti tolerancia erősítésére is szeretnék felhívni a figyelmet.”- mondta el Dávid Mónika őrnagy (MBB).

Nem törünk pálcát sem az autósok, sem a kerékpárosok felett. Környezettudatos blog vagyunk, úgy gondoljuk, hogy sokszor és sokan feleslegesen használják gépjárműveiket, növelve ezzel a károsanyag-kibocsátást. A bringások pártját fogjuk, ez nem titok. Mindezzel együtt mi, nyeregben ülők is lehetünk kicsit körültekintőbbek. Magunk miatt és egymásért.

Bringás munkavállalók

kép2A Profession.hu Munkahelyi Környezet című, 2500 fős mintán készült felméréséből az derül ki, hogy munkába járáshoz az autó és a tömegközlekedés (busz, villamos, metró) után a biciklit használják a legtöbben. Autóval 32 százalékuk, tömegközlekedési eszközzel 25 százalékuk, kerékpárral 15 százalékuk közlekedik. A többiek gyalog, távolsági busszal, vonattal, motorkerékpárral, vagy egyéb módon közelítik meg munkahelyüket.

kép3forrás: profession.hu

Meglepő, de igaz, hogy nemek és életkor szerint sincs jelentősebb eltérés.  „A biciklivel munkába érkezők között csupán 2 százalékkal nagyobb a férfiak aránya és az életkort vizsgálva is egyenletes az eloszlás: a 20-29 évesek között 11 százalék, a 30-49 korosztályból 17 százalék, az 50 felettieknél pedig 13 százalék kerékpározik naponta a munkahelyére.” 

A biciklivel járás aránya tehát örvendetesen magas, ráadásul folyamatosan növekvő tendenciájú. Ez igaz még akkor is, ha a 27 Uniós országból csak a tizenhetedikek vagyunk ezen a téren. Manapság már nálunk is divattá vált a biciklizés, persze csak a nagyobb városokban és Budapesten, mert kisebb településeken régebben is az volt.  Saját ismeretségi körömben is sokan vannak, akik autójukat biciklire cserélték, félretéve a presztízs és kényelmi szempontokat, mindenhová azzal járnak: munkahelyre, vásárolni, ügyeket intézni stb. Jó, hogy a Magyar Kerékpárosklub akciókat szervez, honlapot működtet a munkába, iskolába biciklizés népszerűsítésére (itt megtekinthető).

kép1

Örülnünk kell ennek? Igen, de csak módjával. A városi biciklizésnek ugyanis kétségtelenül vannak előnyei, de hátrányai is. Előnyei: olcsó, környezetkímélő. Csökkenti a fosszilis energiahordozóktól való függőséget és a légszennyezést. A testmozgás révén nettó egészségügyi költség megtakarítást eredményez. Bármilyen furcsa, de a forgalmasabb időszakokban gyorsabb is, ami a munkába járáskor nem egy utolsó szempont. Hátrányai: biciklizés után illik lezuhanyozni, váltóruhát venni.  A biciklizés a forgalmas városi környezetben nem igazán egészséges, a maszkok pedig kényelmetlenek. Az úttesten, járdán cikázó bringások magukra és másokra is veszélyesek lehetnek. Összességében azért mégis az előnyök vannak túlsúlyban. Egy klasszikus régi vicc poénját átfogalmazva: többmilliárd bringás nem tévedhet.