Csendháborítás, de van ellenszer

Lakásunkhoz közel van néhány egyetemi kollégium, ahol időnként bulit rendeznek. Mivel büféjükben alkoholos italokat is árusítanak, gyakori jelenség, hogy részeg egyetemisták randalíroznak az utcán. Ha szóvá tesszük, azt felelik, hogy közterületen vannak, és már egyébként sincs már érvényben a csendrendelet. Van, csak másképpen hívják, de erről később.

A társasházban, amelyben élek, az egyik lakó felújítást végzett. Ki is írta a faliújságra, hogy a munkálatok előreláthatóan 4-5 hétig fognak tartani, az okozott kellemetlenségekért pedig előre elnézést kért. A felújítás ezzel szemben 5 hónapig tartott és hatalmas zajjal, porral, piszokkal járt. Amikor felelősségre vontuk, azzal védekezett, hogy ő előre szólt, és a zajos tevékenység csak reggel 8-tól este 8-ig tartott, tehát ő mindenben jogszerűen járt el. Ez nem így van! A Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvény 5:5. § alapján az ingatlanok tulajdonosai, használói kötelesek tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédjaikat szükségtelenül zavarnák, vagy amellyel jogaik gyakorlását (ide tartozik a pihenéshez való jog is) veszélyeztetnék.

Mondhatnánk, ezek városi jelenségek, vidéken legalább csendesebben élnek, de sajnos ma már ez sem igaz.

Falusi rokonaink háza előtt, amely a benzinkúttal szemben van, megállt egy mezőgazdasági munkagép, amit vezetője magára hagyott (!) és kb. háromnegyed óráig teljesen feleslegesen járatott. Mivel a zaj és rezgés egy idő után nagyon idegesítővé vált, szóltunk a vezetőjének. Az volt a pökhendi válasza, hogy szokjuk meg faluhelyen a traktort, különben is közúton van, ezért addig zajonghat a gépével, ameddig csak akar. Szóltunk a rendőröknek is, akik azzal próbáltak lerázni, hogy a Kresz ezt nem tiltja. A Kreszt valóban nem, de a 2012. évi II. törvényt (195. §) igen, amely kimondja, hogy aki indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas mások nyugalmának megzavarására, szabálysértést követel. (Feljelentést a rendőrégen lehet tenni.)

Zajszennyezés

A legújabb kutatás szerint minden korábbinál több embert zavar a zaj Nagy Britanniában. A lakosság fele panaszkodik, hogy nem tud otthonában a lármától pihenni, közülük minden ötödiket éjjeli alvásában is zavarja. Mára a negyedik helyre került a környezeti aggodalmak listáján a zajszennyezés, megelőzve ezzel a légszennyeződést is. Csak az önkormányzatokhoz naponta 1000-nél több panasz érkezik. A helyi zajbejelentések kivizsgálása pénzbe kerül, 130-tól 7000 fontig terjedő összegbe. A zaj megelőzésével, csökkentésével idő, pénz takarítható meg. Idén több városban is megszervezték a zajszennyezés elleni akcióhetet (Noise Action Week) május 18-23 között, hogy felhívják a figyelmet a zajproblémákra filmek, poszter- és Twitter-kampány révén, különböző események, például villámcsődületek, vagy ’csendes diszkók’ szervezésével.

Lányok a Silent discoban

                               Lányok a Silent discoban

Ez utóbbi úgy működik, hogy a diszkóba látogatók kapnak egy fülhallgatót, és azon keresztül hallgatják a dj általuk megválasztott műsorát, olyan hangerővel, amilyen tetszik nekik. (Ilyen csendes eseményt már nálunk is szerveztek évekkel ezelőtt.) Kifejezetten a figyelemfelkeltés szándékával szerveztek olyan flashmobokat, ahol fülhallgatós zenére táncoló fiatalok „Help stop the silent killer” feliratú trikót viseltek.

Zaj_silent_killer

                                Help stop the silent killer

Nagyon elkelne már nálunk is valami hasonló figyelemfelkeltő akció, vagy bármilyen figyelemfelkeltő kampány, mert sokan egyáltalán nem gondolnak arra, hogy a zaj is környezetszennyező forrás, aminek mérsékléséért mindannyiunknak tenni kellene valamit. Tiltakozással, bejelentéssel, ha gyárak, üzemek, vagy a közlekedés elkerülhető zajkibocsátásáról van szó, és persze mások érzékenységére való odafigyeléssel, a csendrendelet betartásával. Jó, ha tudjuk, hogy ipari, járműüzemi, települési zajszennyezést szigorú törvények, rendeletek szabályozzák, és elég sokat kell tenniük még akkor is, ha az üzem régi, ha a lakóhelytől való távolságot annak idején nem megfelelő módon választották meg. Ma már számtalan módon, alacsony zajszintű berendezésekkel, rezgéscsillapítással, hangszigeteléssel (pl. aljzatok, válaszfalak, növényzet, hangelnyelő falak stb.) lehet mérsékelni az üzemi zajokat. Nehezebb a helyzet a nagyvárosi közlekedés esetében, de azért itt sem reménytelen a helyzet. Jobb útvonalvezetéssel, közlekedésszervezéssel, korszerű burkolattal, zajárnyékoló falakkal, csendesebb közlekedési eszközökkel sok, idegesítő zajforrást ki lehet iktatni. És mindezek felszerelését, az előírt szabályozók, a határértékek betartását akár hatósági úton is ki lehet kényszeríteni. Csakúgy, mint lakótársaink esetében a csendrendelet betartását.

Nem hallom!

                                            Nem hallom!

Amiről viszont elég sok téves információ kering. Vannak, akik szerint ilyen szabálysértés már nincs, de, ha van is, csak este 10 óra után lép életbe. Addig szabad a pálya, addig a hangoskodást nem tilthatja senki, és semmi. Jól tudják? Nem, mert a jelenleg is érvényben van egy rendelet, amely – a 2012. évi II. törvény 195. § alapján – kimondja, aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul nagyobb zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetőleg a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Alkotmánybírósági határozat alapján a rendőrség mérőeszköz hiányában is felléphet és megállapíthatja a csendháborítást, amennyiben az indokolatlan zaj mások nyugalmát zavarja. Azt is jó tudnunk, hogy a csendháborítás nem időhöz kötött, tehát bármikor megvalósítható. Most már tehát „csak” azt kellene elérnünk, hogy megismerjék, elfogadják és be is tartsák ezeket a közösség javát szolgáló rendelkezéseket.