A palagáz lenne a megoldás?

A föld mélye hatalmas palagáz mezőket rejt, amelyek kitermelése eddig nem volt gazdaságos. Egy texasi mérnök technológiájának köszönhetően azonban már elfogadható áron is hozzá lehet férni. Különösen ott, ahol kedvezőbbek a talajviszonyok. De mennyi ez az elfogadható ár? A korábbi kitermelésnél olcsóbb, de a „hagyományos” gáznál még mindig két-háromszor drágább. Különösen akkor, ha a tengerentúlról, tankerekben, cseppfolyós halmazállapotban kell szállítani.

A cseppfolyósított gáz árát a szállításon, cseppfolyósításon és visszagázosítás költségein túl még a gáz fűtőértéke, szennyezőanyag-tartalma is befolyásolja. Ehhez még hozzátehetjük a cégek által áthárított externális költségeket (természeti környezet károsodása, a környéken lakók egészségi helyzetének romlása, lakóházaik elértéktelenedése stb.), persze ezeket más energiaforrások során sem nagyon számolják fel. A lengyel és ukrán mezők feltárásával biztosan elfogadhatóbb lesz az ár is, de erre még várnunk kell.

De mi is ez a palagáz, amiről oly sokat írnak a lapok? A talaj alatti geológiai pala-alakzatok apró üregeiben megrekedt gázt nevezik így, amelyet a pala nagy keménységű, nem vízáteresztő, zárt pórusú csapdáiból rétegrepesztéssel, (fracking) tudnak kiszabadítani. A művelethez nagy mennyiségű, homokot, vizet és vegyi adalékokat (rákkeltő hatású benzolt és formaldehidet) kell bepumpálni a földbe, majd visszaszivattyúzni. Ez az, ami a környezetvédőknek nem tetszik, mert a vegyszerek a föld alatt természetesen előforduló veszélyes anyagokkal keveredve elszennyezik a talaj alatti vizeket.

A Trial Exhibits, Inc. animációja eredetiben itt tekinthető meg. A magyar fordítást a Fracktivisták: Erdély a palagáz-kitermelés ellen önkéntesei készítették

Akinek nincs ideje a 7 perces videót megnézni, itt egy ábra is a kitermelés menetéről:

1

Forrás: mtvsz.hu

A vízszennyezésen kívül számlájára írható környezeti kockázat még a földrengés, a fáklyázásból és a vegyi anyag szivárgásából adódó légszennyezés, valamint a szállítás miatt bekövetkező tengeri katasztrófák. Ez utóbbiakkal kapcsolatos hír, hogy vízre bocsátották a világ eddigi legnagyobb, 488 méter hosszú tankerét (Prelude), amely cseppfolyós gáz szállítására is alkalmas. Szakértők állítják, hogy a tankerek biztonságosak, de, hát tudjuk, a Titanicról is ezt mondták. A tartályok belső falai minőségi acélból készülnek, hőszigetelő anyag burkolja őket, kívül pedig beton- vagy acélhéj védi a környezetet. A tankhajók hűtésre is képesek. Talán ezeknek a szuperbiztonsági megoldásoknak is köszönhető, hogy ez idáig komoly baleset nem történt a tengereken.

2

Forrás: AFP/Getty Images

A földrengésre viszont bizonyítékot találtak Ohióban. 2014. március 4. és 14. között 77 a Richter-skála szerinti 1-3-as erősségű földrengést észleltek. „Ez volt az egyik legnagyobb erejű földmozgás, amelyet a gáz- és olajkitermelés új módszerével összefüggésbe hoztak az Egyesült Államokban. Az állami hatóságok két nappal a rengések után bezáratták az üzemet. (…) A kitermelést végző társaságnak nem volt szerencséje, mert rejtett törésvonal húzódott meg a forrás alatt”.- írja a pestisracok.hu

A Természetvédők Szövetsége idézi az EU Flash Eurobarometer 2012 végi reprezentatív felmérését, amely szerint (Magyarországról 1003 főt kérdeztek meg) a hazai lakosság 16%-át nagyon aggasztaná, 36%-át eléggé aggasztaná, ha a közelében palagáz projektet indítanának. A következő 30 évre vonatkozóan pedig a magyarok 74%-a a megújuló energiaforrásokat tette meg prioritásnak, 21%-uk az energiahatékonyságot, 12%-uk a hagyományos fosszilis tüzelőanyagokat és 12% az atomenergiát, és csak 6%-uk a nem hagyományos fosszilis tüzelőanyagokat (palagáz, stb).

A kutatás eredményeivel kapcsolatban két ellenérvet is fel lehet hozni. Az egyik (és ezt a saját tapasztalataim is megerősítik), az emberek túlnyomó többségének fogalma sincs a palagázról, tehát olyasmiről alkotnak véleményt, amiről nem is tudnak, vagy nem tudnak eleget. Igaza volt Bourdieunak, a neves francia szociológusnak, amikor azt mondta: „a közvélemény-kutatásnak az az egyik legalattomosabb veszélye, hogy kényszerhelyzetbe hozza az embereket: azok olyan kérdésekre kénytelenek válaszolni, amelyeket még soha nem tettek fel maguknak; vagy egészen másra válaszolnak, mint amit kérdeztek tőlük.”

4

Francia tüntetők a palagáz ellen

De van itt még más is. Egy másik kutatásból éppen az derül ki, hogy a megújuló energiaforrások népszerűsége pusztán elvi szintű, mivel „a lakosság jelentős többsége, 69 százaléka meghatározó szempontként említette az energia árát. A lakosság nagyobb része nem lenne hajlandó többet fizetni az energiáért, ha azt drágább energiaforrásokból állítanák elő – még ha az megújuló is.”

Márpedig a megújuló energia ára, nemhogy csökkenne, ellenkezőleg, nő. Az energiahivatal adatai szerint a nap- és szélerőművekben termelt áram kötelező átvételi ára 2008-ban 26 forint 46 fillér volt kilowattóránként, 2015. január 1-étől viszont már 34,39 forint lesz. Összehasonlításképpen: az atomerőművünkben 2014-ben 12,7 forintért állítottak elő áramot.

Összességében tehát azt rakhatjuk össze a különböző híradásokból, hogy a palagáznak vitathatatlan előnyei, de komoly hátrányai is vannak. Megoldás lehet az áremelkedés megfékezésére, növelheti az ellátás biztonságát, csökkentheti a kiszolgáltatottságot, hosszú távra képes megoldani energiaszükségletünket. Hátránya viszont, hogy nagy a vízigénye, földrengést, éghajlatváltozást, talaj- és víz- és levegőszennyezést okozhat, és nem zárhatjuk ki a tengeri szállítás következtében előálló baleseteket sem. Az egyértelmű állásfoglaláshoz azonban kevés a laikus tudása, ehhez hiteles szakemberek, elfogulatlan elemzése szükséges.

fb

Kapacitásszakadék

Szakértők szerint 2020-ig mintegy ezermilliárd eurót kellene az energiatermelésbe befektetni ahhoz, hogy az igényeket ki lehessen elégíteni. Magyarországon is hasonló a helyzet, már középtávon is jelentős kapacitásbővítésre lenne szükség. „Tekintettel arra, hogy a jelenlegi erőműparkunknak mintegy a fele maradhat csak meg majd’ 2 évtized távlatában, azt kell jeleznünk, hogy mintegy 6300 MW új bruttó erőműves teljesítőképességet kellene létrehozni hazánkban.  A források, a villamos teljesítőképességek várható alakulása – meglévők megszűnése, újak létesülése alapján megállapítható, hogy elsősorban a pótlás igénye sürget új létesítést, kisebb mértékben pedig a fogyasztás növekedése.” (Forrás: mavir.hu)

A forráslétesítés szükségessége Magyarországon

1Forrás: mavir.hu

A különböző lobbik (nukleáris, fosszilis, megújuló) természetesen saját megoldásaikat preferálják, és környezetvédelmi és árképzési számháborút is vívnak. Melyik lesz az olcsóbb, melyik „tisztább”? Ebben nem kívánok állást foglalni, de azt kutatásokból tudom, hogy a fogyasztók egy jelentős része meglehetősen árérzékeny, azaz a fizetendő ár sokkal jobban érdekli, mint az, hogy milyen forrásból származik az energia. És így van ez nem csak a Magyarországon, hanem még a nyugat-európai országokban is, ahol a lakosság környezettudatossági színvonala és anyagi helyzete össze sem hasonlítható a miénkkel. Egy Németországban végzett közvélemény-kutatás például kimutatta, hogy a lakosság 77%-a most már jobban aggódik a villamosenergia-árak emelkedése, mint az atomerőművek léte miatt! Magyarországon pedig még inkább ez a helyzet.

2

A TNS Hoffmann tavalyi felvételéből kiderült, hogy a megújuló energiaforrások népszerűsége pusztán elvi szintű, mivel „a lakosság jelentős többsége, 69 százaléka meghatározó szempontként említette az energia árát. A lakosság nagyobb része nem lenne hajlandó többet fizetni a villamos energiáért, ha azt drágább energiaforrásokból állítanák elő – még ha az megújuló is.”

Persze a zöld energia népszerűsíthető, a közvélemény formálható, de annyira nem, mint amennyire a környezetvédők szeretnék. Az energiaforrások kiválasztásánál, az optimális forrásmix megalkotásánál az árat még nagyon sokáig nem lehet figyelmen kívül hagyni.