Környezetvédelmi világnap

Összeszámolta már valaki, hogy egy évben hány olyan napot tartunk, amelynek célja a környezet védelme? Szorosabban véve legalább hét ilyen alkalom van: a föld, a víz, a hulladékgyűjtő, a klímaváltozási, az energiatakarékossági, a sivatagosodás elleni és a környezetvédelmi nap, de ezeken kívül, részlegesen még másokat is ide sorolhatunk (pl. óceánok, biodiverzitás, ózon stb.) A világnapok célja, széles körben felhívni a figyelmet a környezetszennyezés következményeire, elősegíteni az együttgondolkodást és a közös cselekvést, terjeszteni a fenntartható fejlődés eszméjét.

Környezetvédelmi világnap_kep_1

Lehet, vannak, akik sokallják ezen alkalmak számát, de jó, ha tudják, hogy a pozitív változást, szemléletben és cselekvésben is, csak hosszabb ideig tartó, gyakran ismétlődő, következetes munkával lehet elérni. Már csak azért is, mert a pozitív hozzáállás ellenére tény, hogy a gyakorlat még messze áll az ideálistól. Például 90 százalékos arányban állítjuk magunkról, hogy szelektíven gyűjtjük otthon a szemetet, a valóságban azonban ez az arány legfeljebb 45-50 százalék.  A klímavédelmet és az energiatakarékosságot ugyancsak fontosnak tartjuk, ám közel kétharmados arányban használunk – lakásban, munkahelyen, autóban – klímát, noha tudjuk, hogy falja az energiát, és az egészségre is ártalmas.  A fogyasztók csaknem 90%-a szempontnak tartja a pozitív környezetvédelmi tulajdonságokat egy-egy árucikk vásárlása esetén, mégis, alig több mint felük lenne hajlandó többet is fizetni az ökológiailag megfelelő termékekért.

Környezetvédelmi világnap_kep_2

Az elmélet és a gyakorlat tehát elválik, már csak ezért is szükség van az összefüggések megvilágítására, és a helyes cselekvésre való buzdításra. Mit tehetünk mi, egyszerű állampolgárok, civilek – a környezetvédelmi világnap célkitűzései között is megfogalmazott – értékek védelméért, az elméletben már elfogadott normák megvalósításáért?  Amelyek ellen – valljuk be – hat a kényelem, a megszokás, és nem egyszer a környezetbarát megoldások plusz költsége is. Ezért most kedvcsinálónak bemutatunk 11 egyszerű, könnyen megvalósítható, pénztárcánkat is óvó ötletet azoknak, akikben megvan a kedv és az akarat tenni valamit környezetükért. Ennél persze sokkal több lehetőséget mutatnak be a környezetvédő szervezetek, például itt vagy itt.

  • Ha lakásunkat energiatakarékos fűtési, világítási, vízhasználati eszközökkel szereljük fel, sok energiát spórolunk meg, egyben csökkentjük a szén-dioxid kibocsátást és még kevesebbet is fizetünk érte.
  • Takarékoskodhatunk a sütéssel, főzéssel is. Csak akkor gyújtsunk alá az ételnek, amikor már nekiláttunk az étel készítéséhez; főzés közben fedjük le az edényeket; a gázláng ne érjen túl az edény szélén; a forráspont elérése után álljunk át takarékra.
  • A hűtőszekrény leghatékonyabban akkor működik, ha a belső hőmérsékletet + 7°C-ra állítjuk (+5°C-nál már 15%-kal nő a fogyasztása), a fagyasztóládában pedig -18 °C elegendő a tárolásra!
  • A rendkívül nagy fogyasztású légkondicionáló beépítése helyett használjunk árnyékolókat, redőnyöket, függönyöket. Ha mégis a légkondi mellett döntünk, vigyázzunk annak beállítására, karbantartására, tisztítására.
  • Szigeteljük a nyílászárókat, mert az ajtókon, ablakokon még a dupla üvegezés esetén is megszökhet a szobába vezetett hő egynegyede.
  • Inkább zuhanyozzunk fürdés helyett! Míg egy 4-5 perces tusolással 30-80 liter vizet használunk el, addig egy fürdéssel akár 150-200 liter is elfolyik.
  • Ha tehetjük, inkább mosogatógéppel mosogassunk. Több étkezés koszos edényeinek megtisztításához a gép mindössze 15 liter vizet használ. A kézi mosogatásnál viszont ennek a mennyiségnek akár 2-3-szorosa is elfogy.
  • Vásároljunk tudatosan. Részesítsük előnyben a tartós termékeket (ha, még van ilyen!), ne előrecsomagolt termékeket vegyünk, vigyünk magunkkal bevásárlótáskát, kosarat.
  • Használjuk a szelektív gyűjtőket. Alapanyagot adunk az újrahasznosított termékeknek, plusz kevesebb lesz a háztartási szemetünk is.
  • Az autózás költségeit jelentősen csökkenti az időben váltás, az egyenletes (és nem túl gyors) tempóban haladás, a megfelelő guminyomás beállítása.
  • Még az elektromos eszközök – használaton kívüli – áramtalanításával is spórolhatunk éves szinten 15 ezer forintot. Ami ugyan nem túl sok, de ahogy a közmondás tartja: „sok kicsi, sokra megy”.

Környezetvédelmi világnap_kep_4

 

Eszköz Bekapcsolt
állapot
Stand-by üzemmód Költség évente
Régi CRT tévé 56,3 W 4,1 W 1347 Ft
Hifi torony 33,2 W* 17,3 W 5683 Ft
Laptop 25 W 1,1 W 361 W
DVD-lejátszó 12 W 3 W 985 W
PC 250-500 W 6-25 W 1971-8212 Ft
Router 12 W 3942
Multifunkcionális nyomtató 15 W 2,6 W 854
Villanytűzhely 5000 W** 2,9 W

952

* Nulla hangerőn; ** Teljes főzőzóna teljesítmény

 

 

Szexelő szülőkkel az energiatakarékosságért

Állandó téma az energiatakarékosság. Egy kommunikációs hírekkel foglalkozó oldalon találkoztunk a német Szövetségi Környezetvédelmi Minisztérium kicsit rendhagyó kampányával, amelyben zombitámadással és szexelő szülőkkel próbálják az ügy mellé állítani a fiatalokat. A #Ziek kampány, novemberben indult és 1,5 millió euróba került, a reakciók azonban elég vegyesek. A kampány során három videó készült, amelyek alapvető dolgokra hívják fel a figyelmet. Kapcsoljuk le a lámpát, hiszen ha 5%-kal kevesebb áramot fogyasztanának a német háztartások, egy szénerőmű már feleslegessé válna, hangzik el a videó végén. Az elektromos energiával való spórolás mellett az autók mellőzését és a nyílászárók helyes „kezelését” dolgozták fel a kampányban. Utóbbi ügyben talán az is egy lépés lenne a tudatosság felé, ha a társasházakban, irodákban nem helyiségenkénti szabályozás nélkül menne a fűtés, hiszen akkor nem csak a „felesleges” szellőztetés lenne a megoldás.

Az összes közül a legnagyobb sikert a szexelő szülők és a rájuk nyitó kamaszlány aratták. A „kapcsold le a lámpát – Néhány dolgot nem akarsz látni” szlogennel végződő szpotot eddig több mint 2 millióan nézték meg a legnagyobb videómegosztó portálon.

A Facebook és Twitter kommentelők vegyes jelzőkkel minősítették a kampányt: „isteni”, „meglepően menő”, „eredeti”, „bátor”, „kínos”, „beteg”. Volt, aki azt is megjegyezte, hogy a #Ziek hollandul beteget jelent. A minisztérium erre frappáns választ adott: „nem biztos, hogy a legjobb rövidítés, de valójában a klíma elég beteg.”

Néhány felhasználó annak adott hangot, hogy a biciklis videó szexista.

Először csak a kampány weboldalán voltak láthatóak a kisfilmek, később aztán a német mozikban is találkozhattak velük a nézők. A többség szerint azonban a filmek elérték a céljukat és sikeresen szólították meg a célcsoportot, azaz a fiatalokat. Kevesen gondolnák, hogy egy ilyen hangvételű kampány hátterében egy minisztérium áll. Ráadásul a németek 80%-nak eddig ismeretlen Barbara Hendricks miniszter asszony is nagyobb ismertséget szerzett. A három kisfilmet eddig összesen közel 3 millióan nézték meg, de a legnagyobb kérdés, hogy vajon meg is fogadják-e a videókban látottakat?

Érdemes egy kicsit azon is elgondolkoznunk, hogy itthon találkoztunk-e már hasonlóan ötletes, társadalmi párbeszédet generáló kezdeményezéssel? Sajnos, ahogy korábban már megírtuk, a mi látókörünkbe nem igen került ilyen. (Természetesen, ha Önöknek van tudomásuk ilyesféléről, akkor jelezzék nekünk- a szerk.) A magyarországi, állami szintű klímavédelemmel kapcsolatos intézkedésekről ezen az oldalon olvashatnak. Mit mondjak, utóbbitól nem támadt kedvem takarékoskodni…

Energiatakarékossági hét Angliában

Mindannyian ismerjük az érzést, amikor egy hidegebb, sötétebb téli hónap után aggódva várjuk a postást, hogy vajon milyen összegek szerepelnek majd az energiaszámlákon. Nem megnyugtató számunkra, ugyanakkor tény, hogy világszerte hasonló problémákkal küzd a lakosság. Összehasonlításképpen: míg Magyarországon, egy átlagos háztartás jövedelme 20 százalékát költi rezsire, addig Nyugat-Európában ez az arány 6-12%. Kirívó adat, hogy az Egyesült Államokban ez mindössze 3%. Sajnálatos tény az is, hogy hazánkban 380 ezer háztartás él az energiaszegénységi küszöb környékén, ami azt jelenti, hogy ők bevételeik kb. egyharmadát energiára költik. (A The European fuel Poverty and Energy Efficiency adatai alapján; forrás)

Ezeket az adatokat böngészve még inkább fontos, hogy figyeljünk az energiatakarékosságra.

Nincs ez másképpen Nagy-Britanniában sem. A londoni központú Citizens Advice, egy független lakossági tanácsadói szervezet, országos energiatakarékossági hetet hirdetett október végére. Olyan gyakorlati tanácsokkal látják el a lakosokat, amelyek abban segítenek, hogy csökkentsék energiafogyasztásukat, illetve csökkentsék kiadásaikat. A kampányt beharangozó videó:

A financiális kérdéseket fókuszba helyező kezdeményezés mégsem ezért érdekes számunkra. Természetesen mi sem akarunk sokat fizetni az energiáért, azonban hívei vagyunk annak, hogy lehetőség szerint minél kevesebbet fogyasszunk véges erőforrásainkból, ezzel is szavatolva egy, a jelenleginél fenntarthatóbb jövőt. (Megjegyzés: Nem is gondolnánk, hogy milyen mértékben meghatározza a magunk után ökológiai lábnyom méretét az, ahogyan élünk. Elsősorban új olvasóink figyelmébe ajánlom nyári öbolábnyom tesztünket, amelynek 4. és 5. kérdéssora pontosan erre vonatkozik. Nem mindegy, hogy energiatakarékos izzókat használunk-e, hogy mennyi a hőmérséklet és természetesen az sem, hogy lekapcsolom-e magam után a villanyt azokban a helyiségekben, ahol éppen nincs arra szükség.)

Az energiatakarékos hét magányszemélyek és cégek számára is nyitott volt (az alábbi térképen jól látszik, hogy valóban országos méretű kampányról volt szó). A Citizens Advice ugyan az üzleti szempontokat helyezi előtérbe, azonban egyértelműen támogatható tevékenysége, hiszen hozzájárul ahhoz, hogy jobban sáfárkodjunk az –egyelőre- természetesen rendelkezésünkre állónak tűnő javakkal. Nem véletlen, hogy a Brit Kormány és más környezetvédelmi szervezetek is csatlakoztak projektjükhöz (a partnerek teljes listája ide kattintva érhető el).

terkep

Talán ez is egy lényeges különbség köztünk, világoszöldek és a radikális környezetvédők között: nem utasítunk el egyetlen olyan aktivitást sem, amely a fenntarthatóság felé mutat, csak azért, mert pénzügyi szempontokra is figyelnek (a háttérben). A kezdeményezés igenis hasznos, mind a családok, mind a társadalom szempontjából.

Itthon is szükség lenne hasonló programokra. Munkánk során nem egyszer tapasztaltuk már, hogy sokan nem azért nem támogatják közös céljainkat, mert nem akarnak tenni környezetünkért. Egyszerűen csak informálni, tanítani kellene őket. Formálni szemléletüket, megváltoztatni azokat a rossz beidegződéseket, amelyek alapján rossz döntéseket, vagy semmilyet nem hoznak a környezetvédelmi kérdésekben. Szóval bőven mindannyiunknak van feladata bőven!

Csökkent a lakossági gázfogyasztás

Az energiahivatal (MEKH) szerint 2012-ben 7 százalékkal kevesebb gázt fogyasztottunk, mint az előző évben és 20 százalékkal kevesebbet, mint öt éve. A hír hallatán először megörültem, halad a környezetvédelem ügye, lám, egyre többen spórolunk az energiával, és ez jó, mert, ha kevesebb fűtőanyagot használunk, csökken a levegő szennyezettsége is.  Egészen biztos, hogy az energiával való takarékosságnak van ilyen hatása, a dolog mégsem ennyire egyszerű. Nem, mert a tudatos fogyasztás mellett ott van a kényszer is, sokan egyszerűen nem tudják, nem akarják a drága gázt fizetni, ezért más megoldást keresnek. Fával, szénnel, és sajnos elég sokan, mindenféle szennyező anyaggal (pet palack, kátrányos, ragasztóval átitatott fa) fűtenek, vagy nem is fűtenek. És más, egészen elképesztő módokat eszelnek ki. Volt régebben egy szerény jövedelmű ismerősöm, aki kalmopyrinnel és más izzasztó gyógyszerekkel, valamint sok- sok takaróval és vastag pulóverekkel vészelte át a telet.

A fogyasztás alakulásában természetesen még az időjárás is szerepet játszhat. Szakértők számításai szerint egy fokos változás körülbelül 1,5-2 millió köbméter gázfogyasztás-változást jelent, ami 2,3-2,7 százalékos fogyasztáscsökkentést vagy növekedést eredményezhet. Eredményezhet, de most mégsem ez történt, mert az elhúzódó hűvösebb időjárás ellenére is csökkent a fogyasztás, pedig – a modell szerint – növekednie kellett volna.  Maradt tehát az anyagi vagy a környezettudatos megfontolásból eredő takarékosság, illetve az alternatív fűtési rendszerre való átállás. (Kb. 100 ezer háztartás áll le a gázról és választott más energiahordozót az utóbbi években!).

És a takarékoskodásban még bőven vannak tartalékok. Számtalan trükkel lehet a háztartások gázfogyasztását csökkenteni. http://energiapedia.hu/energiamegtakaritas-tippekamely , Nagyon sokat spórolhatunk, ha odafigyelünk a fűtésre, a melegvíz használatra, és a főzésre, amelyek a háztartások energiafelhasználásának megközelítőleg 80 százalékát teszik ki; ha áldozunk lakásunk energetikai korszerűsítésére. A NegaJoule2020 kutatása kimutatta, hogy a magyar lakóépületek energiafelhasználását több mint 40%-kal lehetne csökkenteni energiahatékonysági korszerűsítések révén.  Ehhez azonban tudatosabb hozzáállásra, erőteljesebb tájékoztató kampányokra és persze önerőre is szükség lenne, ami azonban nagyon sokaknak egyáltalán nem áll rendelkezésére.