Zöld utat az elektromos autóknak!

Jó hír az elektromos autók hazai híveinek, hogy hazánk az Unióban elsők között rendelkezik az e-mobilitás elterjedését ösztönző nemzeti programmal. A Jedlik Ányos Terv az elektromos autózás elterjesztését elsősorban az országos töltőhálózat kiépítésével, valamint az adózási és jogi feltételek megkönnyítésével ösztönözné. Az elektromobilitás infrastruktúrájának fejlesztését uniós forrásokból, valamint a szén-dioxid-kvóták értékesítéséből fedezné a kormány. Jelenleg 150 villámtöltő berendezés létesítése szerepel a rövidtávú célok között, főként autópályák mentén, annak érdekében, hogy az ország minél hamarabb beautózhatóvá váljon elektromos járművekkel is.

ecar

Külföldi jó példák

A program sikeréhez nem elég az infrastruktúra kiépítése, az ösztönzőleg ható szabályozási keret is nélkülözhetetlen. Szerencsére külföldi példából akad bőven: a német kormány alakuló terve ingyenes parkolással, buszsávhasználati joggal, forgalomkorlátozás alóli felmentéssel serkentené az elektromos autók használatát, sőt, a német autóipari szövetség adókedvezményeket vezetne be a céges autóként használt elektromos járművek után. Angliára is érdemes odafigyelnünk ösztönzés terén, hiszen nemrég olyan töltősávokat alakítottak ki az országutakon, melyeken az elektromos autók akkumulátorai induktív módon töltődhetnek. A környezetbarát autóhasználatot tehát nemcsak a használat megkönnyítésével, de anyagi ösztönzéssel: kedvezményekkel, jóváírásokkal is érdemes motiválni, ugyanakkor fontos belátni, hogy a racionális és környezettudatos érvek mellett például maga a vezetés élménye is döntő szerepet játszhat a vásárlásban. A hihetetlen csendességnek és a vibrációmentességnek köszönhetően rendkívül élvezhető az elektromos autók vezetése.

Hol tartunk most?

A hazai elképzelések szerint az elektromosautó-tulajdonosokat regisztrációs- és gépjárműadó kedvezményekkel, buszsávhasználattal támogatnák, a jogalapot pedig zöld rendszámok bevezetésével biztosítanák. A terv emellett kiemelt hangsúlyt fektet elektromos taxik bevezetésére és a Bubihoz hasonló elektromos bérautórendszer kialakítására is. A hosszú távú cél 2020-ig, hogy a Magyarországon forgalomban lévő autók 1,5%-a elektromos jármű legyen.

Budapest a fenntartható fejlődés útján

Bár a magyar jogrendben csupán néhány hónapja szerepel a környezetbarát jármű fogalma, de igyekszünk a nemzetközi trendhez felzárkózni: július óta már rója a köröket az első Smart Electric Drive a Ferihegyi Repülőtéren, ahol a tervek szerint 2020-ig mintegy 100 elektromos meghajtású jármű állhat üzembe.

Idén ősszel, aki kíváncsi arra, milyen egy elektromos autó, annak nem kell a repülőtérig utaznia. Elegendő, ha ellátogat a SUSCO BUDAPEST 2015 konferenciára.

susco

SuSchool 2015 – Te hogyan tennéd zöldebbé a középiskoládat?

A tavalyi nagy sikerre való tekintettel idén tavasszal újra megrendezésre került az Antall József Tudásközpont SuSchool 2015 fenntartható fejlődési témájú kétfordulós középiskolás versenye.

A diákoknak az első fordulón egy tesztet kellett kitölteniük, majd a fenntartható fejlődés témáján belül egy kiválasztott témát prezentálniuk. Az esemény egyik fő célja az volt, hogy a diákok ne csak elméleti tudást szerezzenek a fenntartható fejlődésről, hanem a gyakorlatba is átültessék, ezért a legjobban teljesítő öt csapat lehetőséget kapott, hogy a Tudásközpont által biztosított 50 000 forintból zöldítse iskoláját. A diákoknak másfél hónap állt rendelkezésükre, hogy változásokat hajtsanak végre a középiskolájukban és terjesszék a fenntarthatóság gondolatát a lehető legtöbb diáktársukat bevonva.

ajtk3

Ezután következett a verseny legizgalmasabb része, a döntő, ahol egy öttagú szakmai zsűri előtt kellett prezentálniuk a diákoknak a projektek eredményeit. A nyertes csapat, a Városmajori Gimnázium diákjai  egy saját tervezésű vízhasznosító rendszerrel ellátott kertet építettek ki az iskola belső udvarán, amely azóta is közkedvelt a diákok körében, valamint elindították a gimnázium szelektív hulladékgyűjtésének a kiépítését. A diákok folytatásul egy biciklis nap szervezését tűzték ki célul, amelyen minden iskolába érkező diákot reggelivel fognak jutalmazni.

ajtk6

A második helyezett Xántus János Két Tanítási Nyelvű Gyakorló Középiskola csapataa SuSchool Facebook-kampányának lettek az abszolút győztesei. Előadásokat, filmvetítést tartottak iskolájukban a fenntartható fejlődésről, saját Facebook oldalt indítottak a környezettudatosság témájában, interjúkat, „zöld faliújságot” készítettek és LED izzókat szereltek be az iskola folyosóira.

A harmadik helyezett ELTE Trefort Ágoston Gyakorlógimnázium LED izzócsere projektje lett, ahol a tanári kar és a szülők összefogásával az 50 000 forintos helyett egy 500 000 forint értékű munkaterv került elindításra. A II. Rákóczi Gimnázium diákjaiegy biokertet alakítottak ki az iskola udvarában, amivel nemcsak szebbé varázsolták a környezetüket, de különböző zöldségek termesztésébe is belefogtak. A diákok már bele is kezdtek a fiatalabb generációk oktatásába, hogy ha elballagnak, legyen, ki folytassa a munkálatokat vele.

ajtk4

A projektek megvalósítása során elképesztő volt, hogy hány embert mozgattak meg a gyerekek. Sok esetben az egész iskolaközösség bevonásra került. Szülők, diákok, tanárok együtt dolgoztak a közös, jó cél érdekében. Több száz fiatalhoz jutott el társaikon keresztül a környezettudatosság és a fenntartható fejlődés gondolata.

Ha évről évre csak plusz egy kezdeményezés indul útjára, még egy újabb gimnázium lesz zöldebb, tudatosabb, már tettünk valamit a fenntartható fejlődésért, gyermekeink jövőjéért.

Ökoóvoda, ökoiskola? Lehet elég korán kezdeni?

Az ENSZ hivatalos definíciója szerint “a fenntartható fejlődés gondolatának a lényege, hogy úgy elégítsük ki a jelen szükségleteit, hogy az ne veszélyeztesse a jövő nemzedékeinek az esélyét arra, hogy ők is megfelelően kielégíthessék szükségleteiket.” Ahhoz azonban, hogy ezt ténylegesen, gyakorlatban is megvalósíthassuk, nem lehet elég korán kezdeni a környezettudatos nevelést. Napjainkban egyre többet lehet hallani az úgynevezett zöld óvodákról és ökoiskolákról. De mit is jelent ez valójában, miért éri meg ezeket az intézményeket választani?

A Zöld Óvoda címet azok az óvodák kaphatják meg, amelyek kiemelten, a helyi célok és feladatok tudatosan átgondolt rendszerében, a mindennapi gyakorlatukban megvalósítják a környezet- és egészségtudatos magatartásra és életvitelre nevelést. Ezeknek az intézményeknek szigorú kritériumoknak kell megfelelniük. Az óvópedagógusok nagy hangsúlyt fektetnek rá, hogy a gyerekek már egészen kiskorúktól fogva alapvető környezet- és természetismereti oktatásban részesüljenek.

1

Rákosmenti Százszorszép Óvoda

Törekednek rá, hogy az óvodások természet közeli környezetben nőjenek fel, amit már az intézmény helyszínének kiválasztásával és az állandó kirándulások szervezésével is biztosítani kívánnak. Ezekben az óvodákban lehetősége nyílik a gyerekeknek, hogy játékos módszerekkel sajátítsanak el apró környezettudatossági praktikákat, trükköket. A kicsik így hamar megtanulják, hogy hogyan gyűjtsék szelektíven a szemetet, gondozzák a növényeket és védjék a természetet.

2

Rákosmenti Százszorszép Óvoda

A környezettudatossági nevelés azonban itt nem ér véget, hiszen nemcsak a gyerekek részesülnek benne az ovin keresztül, hanem a szülők is egyben. Sokszor a gyerekek szólnak rá a felnőttekre az óvodában tanultak alapján, hogy zárják el a vizet, kapcsolják le a villanyt, vagy hogy ne szemeteljenek. Egy-egy őszinte rácsodálkozással, például, hogy anya miért vesz megint műanyag zacskót, amikor a kosarába is pakolhatna, a felnőttek könnyedén zavarba hozhatók. Gyerekeink kérdései, számonkérései sokszor hatásosabbak lehetnek, mint a felnőtteknek szóló nevelő célzatú kampány.

3

Ajka Városi Óvoda

Ha nem értesültünk volna időben az ökoóvodák előnyeiről, gyermekeink környezettudatossági nevelését illetően, még mindig nem vagyunk elkésve, hiszen 2004 óta több száz zöld általános- és középiskola alakult Magyarország-szerte. Az ökoiskola címet a pályázati kritériumok szerint azok a nevelési-oktatási intézmények kaphatják meg, amelyek intézményi keretek között átgondoltan, rendszerszerűen és mindennapi gyakorlatként foglalkoznak a környezettudatossággal, a fenntarthatósági neveléssel, valamint a környezeti és egészségneveléssel.

Ezeknek az iskoláknak az egyik fő célkitűzése a fiatalok szemléletformálása. Egyfajta érzékenységet igyekeznek kialakítani a diákokban a környezet iránt. Fel szeretnék hívni a figyelmüket, hogy hatalmas kincs rejlik a természetben. Céljuk, hogy olyan tájékozott, talpraesett, kreatív gondolkodásmóddal rendelkező fiatalokat neveljenek, akik felelősséget vállalnak egyéni és közös cselekedeteikért. Fontos számukra a diákok közvetlen környezetének a hagyomány,- és értékmegőrzésébe, gyarapításába való bekapcsolása. Emellett meg kívánják értetni a tanulókkal a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, valamint a fenntartható fogyasztás elvét.

4

A SuSchool 2015 fenntartható fejlődés középiskolás verseny első fordulója

Ezeknek a céloknak az elérése érdekében számos programmal szolgálnak az ökoiskolák. Szemétszedési akciókat, kirándulásokat, iskolai programokat, előadásokat, múzeumi látogatásokat, szakköröket szerveznek a fiataloknak. Számos környezettel, természettel kapcsolatos vetélkedőre küldik a diákokat. Már az első iskolai naptól fogva beivódik a természet tisztelete és védelme a diákok mindennapjaiba. A hagyományos oktatás mellett lehetőségük nyílik, hogy részletesen megismerjék azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek kihatással vannak napjaink környezeti állapotára és válságaira. Gyakorlati ötleteket tanulhatnak el, amelynek következtében fiatal felnőttként sokkal tudatosabb szemléletmóddal vághatnak neki a “nagybetűs életnek”.

5

A SuSchool 2015 versenyen épp prezentálnak a diákok

Fontos továbbá kitérnünk az óvodásoknak és iskolásoknak meghirdetett pályázatokra és környezettudatossági versenyekre is, ahol a diákoknak egy-egy környezettel kapcsolatos témában még jobban el kell mélyülniük, vagy kreatív gyakorlati projekteket kell végrehajtaniuk. Erre kiváló példa az Antall József Tudásközpont évente megrendezésre kerülő, kétfordulós SuSchool (Sustainable School) fenntartható fejlődés középiskolás versenye. Itt a diákoknak 5 fős csapatokban indulva egy tesztet kell írniuk az előre megadott szakmai anyagokból, majd egy fenntarthatósági témában kell prezentálniuk. A legügyesebb csapatoknak a Tudásközpont 50 000 forintot adományoz, amelyből a diákok különböző „iskolazöldítő” projekteket valósíthatnak meg. A második fordulón pedig lehetőségük nyílik, hogy egy videó, vagy prezentáció keretein belül bemutassák a projekt eredményeit. A versenyen zöld és hagyományos iskolák egyaránt részt vehetnek. A hangsúly a diákok szemléletének formálásán van, illetve a figyelemfelkeltésen, hogy a csapatokon keresztül minél több fiatalhoz eljusson a fenntarthatóság és a környezettudatosság gondolata.

A fentieket összegezve elgondolkodtató, hogy mekkora felelősségünk van a jövő generációinak a környezettudatossági nevelését illetően. Milyen pozitív hatást érhetünk el, ha gyermekeinket kezdetektől fogva a megfelelő intézményekbe járatjuk és már fiatal koruktól fogva természetessé válik számukra egy felelősségteljes és tudatos életmód. Továbbá egy olyan szemléletmód, amelynek alapvető részét képezi a természet szeretete és tisztelete, valamint a környezetünkre, egészségünkre és embertársainkra való odafigyelés. A döntés rajtunk áll.

Mérd meg az ökológiai lábnyomod!

Manapság sokat hallhatunk az ökológiai lábnyom fogalmáról. Aki először hallja, nem feltétlenül tudja, hogy miről van szó, ezért nagyon leegyszerűsítve, röviden leírom: egy olyan érték, ami kifejezi, hogy egy társadalomnak mekkora mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez.

Biztosan sok emberben merülnek fel kérdések az értékek pontosságával kapcsolatban, azonban ha megnézzük a különböző országok „földigényét”, akkor egyértelmű, ha az eredmény torzít is, akkor is van létjogosultsága a módszernek. Nem véletlen, hogy míg az USA lábnyoma közel 10, addig Bangladesé csak fél hektáros.

Kritikaként szokták megfogalmazni, hogy nem veszi figyelembe a többszörösen hasznosított területeket, és azt is, hogy tulajdonképpen az euroatlanti, északi életstílusra íródott.

Ennek ellenére a kitöltés kimondottan kellemes elfoglaltság és persze végig is gondolhatjuk, hogy mik azok a szokások életvitelünkben, ahol elkelne egy kicsivel több tudatosság.

Kérdőívünk alapját az Eastern Connecticut Állami Egyetem Fenntartható Energia Intézetének kutatása adja, akik hozzájárultak a magyar nyelvű publikáláshoz. Az alkalmazást a képre kattintva, vagy ezen a linken éri el. Jó kitöltést!

nagyborit_okolabnyom

 

Publicar(e)- autómegosztás már Budapesten is

Újabb közlekedési alternatíva! A nemrégiben elindult városi biciklikölcsönző program után elkezdhetünk ismerkedni a közösségi autóhasználat fogalmával. Közel egy éve indult, de napjainkban lesz egyre népszerűbb a PubliCar(e).

Hogy mi is ez pontosan? Közautó. A közautózás lényege, hogy a saját autó birtoklásával járó tortúra nélkül, simán beülhetünk egy bérautóba és addig használhatjuk, amíg szükségünk van rá. Autókölcsönzéssel már biztosan sokan találkoztak, de ebben az esetben valami többről van szó. A program célja, akárcsak a Bubi esetében, a budapesti közlekedéskultúra és a városi emberek gondolkodásának átformálása.

Ennek egyik sarokpontja a környezettudatos magatartásra való nevelés. Ehhez kötődik a saját autóhoz való ragaszkodás csökkentése, vagy egyszerűen csak a közösségi közlekedés előtérbe helyezése.  Az elv és a kivitelezés nagyon hasonlít a Bubira, de négykerekű és értékesebb járművekről lévén szó, a használat egyszeri, személyes regisztrációhoz kötött. (Meg persze kicsit tudatosabb tervezést is igényel a használat.)

2

Rengeteg kérdés merülhet fel az emberben a technikai részleteket illetően (itt bővebben): az ártól egészen addig, hogy valóban életképes kezdeményezésről beszélhetünk-e a mai budapesti viszonyok között?

Annyi azonban biztos, hogy a kezdeményezés örömteli és szükséges. Míg nálunk most kezdi – reméljük felívelő – pályafutását a városi biciklikölcsönzés, addig más országokban a közösségi autóhasználat már nagy karriert futott be. A rendszer rengeteg pozitív következménnyel jár. Környezetvédelmi és urbanisztikai szempontból az előnyökhöz nem férhet kétség.

Kevesebb autó, élhetőbb környezet. A városi emberek lemondhatnak (legalább a második) saját gépjárművükről, abban a biztos tudatban, hogy szükség esetén elérhető áron jutnak autóhoz. Vélhetően többen elgondolkodnak a közösségi közlekedés használatán, mely csökkentheti a városi utak zsúfoltságát, így mérsékli a környezetterhelést is.  Reméljük, hogy lassanként változik az emberek hozzáállása az autókhoz, csökken státuszszimbólum szerepük és ráeszmélünk, hogy sokszor autó nélkül is megoldható a városi élet. Amennyiben viszont olyan helyzet adódik, hogy kellene, és kölcsönkérni sincs kitől, akkor lehet kézenfekvő megoldás az autómegosztás.

1

A gyakran igen problémás parkolás kérdésében is előremutató változásokat hozhat. A kevesebb autó miatt szükségtelenné vált parkolók, más célokra alakíthatók át. Még akár parkokká is… Jelenleg persze ezek utópisztikusnak tűnnek számomra, de valahol el kell kezdeni.  Példának okáért, a félmilliós Bréma városában, a közautó rendszernek hála, körülbelül 2000-rel sikerült csökkenteni az autók számát, az önkormányzat ezer parkolóhelynyi területet alakított át. A végeredmény mindenképpen egy élhetőbb jövő.

Ott voltunk a Dunai Regattán

Mozgalmas heteken van túl a Zöld színe szerkesztősége. Múlt hétvégén volt a TeSzedd akció, előtte pedig a Dunai Regattára hívtak minket, hogy működtessünk egy környezetvédelmi sátrat. Az Antall József Tudásközpont által szervezett napon több ezren vettek részt.

Nagyon örültünk, hogy ránk is számítottak. Táblás játékunkkal legalább százan játszottak, a kisgyerekektől egészen a nyugdíjas korosztályig. A sikeresen szereplők (jószívű a szerkesztőség, így majdnem mindenki) ajándékokat kaptak, amik színükben (halványzöld) is emlékeztetik őket, hogy milyen fontos a környezetvédelem. A felelős környezetvédelem.

fotó

A rendezvény igazi majálissá nőtte ki magát: koncertekkel, játszóházakkal, sörsátrakkal és persze a nap végén a Regattával, ahol a Kárpát-medencei egyetemek evezős csapatai versenyeztek egymással.  Az evezősversenyt a Széchenyi Egyetem, míg a sárkányhajó kategóriát a Szegedi Tudományegyetem csapata nyerte. A férfiközönség legnagyobb örömére megválasztották a Dunai Regatta Szépét is.:)

Az ENSZ New Yorkból érkező My world pódiuma (angolul itt) a ligetnek kialakított Műegyetem alsó rakparton kapott helyet, amely mögött a látogatók elmondhatták, hogy milyen világban szeretnének élni. A mi sátrunk „holdudvara” elsősorban a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos álláspontját fogalmazta meg.

Egyik kollégánk megörvendeztetett minket egy rövid videóval, ami talán a szavaknál jobban adja vissza a nap hangulatát:


 

Reményeink szerint jövőre is ott leszünk!

A kávé sem mindegy…

Fájdalmas tények következnek. Az emberek túlnyomó többségének kihagyhatatlan rítus a reggeli kávéfogyasztás. Amerikától Ázsiáig százmilliók próbálják szervezetüket felpörgetni a napi koffein-dózissal. Mit igyunk? Az ízletesebb arabica, vagy az olcsóbb robusta (infó itt)? Mint alább kiderül, egyáltalán nem mindegy.

18389353_s

A BioScience folyóiratban megjelent tanulmány (itt elérhető angolul) ugyanis egyértelműen kijelenti, hogy a kávéfarmok működése a világban ma több kárt okoz, mint eddig bármikor. Ennek oka elsősorban persze az, hogy az emberiség kávéfogyasztása ugrásszerűen megnőtt az utóbbi 3-4 évtizedben, de a termelési metódusok átalakulása is súlyosan megterheli a környezetet. A termelők minden eddiginél nagyobb arányban térnek át a direkt napsütéses termesztésre, amiknek következtében fák százezreit vágták ki.

Brazília és Vietnám váltak a legnagyobb kávétermelő országokká, ahol kevéssé figyelnek a biodiverzitásra. Korábban kizárólag árnyékos helyekre ültettek kávécserjéket, azonban a fogyasztási szokások megváltozásával, pontosabban az ugrásszerű igénynövekedéssel egyidejűleg, egyre inkább elterjedt a direkt napfényben is termő, lényegesen olcsóbb robusta. 1996 és 2010 között az árnyékban termesztő kávéfarmok aránya 43-ról 24 százalékra esett vissza. (Közben mezőgazdasági szakértők azt is megállapították, hogy a növénybetegségek egy részétől is megóvják a cserjéket, ha napra ültetik őket, így tovább növelhetőek a termésátlagok. Mondanunk sem kell, hogyan döntöttek a termelők…)

Shalene Jha, a University of Texas oktatója, a fent már említett cikk egyik szerzője, pont ebben látja a legnagyobb problémát: „a fák kivágásával számtalan állat veszíti el természetes élőhelyét, arról nem is beszélve, hogy a talaj így kevésbé áll ellen az eróziónak és a klímaváltozásnak.”

12640008_s

Persze nem hagyhatjuk figyelmen kívül az anyagi szempontokat sem, hiszen a többnyire árnyékban termesztett arabica kávék lényegesen többe kerülnek, ráadásul amint azt egy amerikai kávészakértő, Dan Cox elmondta: „a direkt napfényben termett kávé a laikusok számára szinte észrevehetetlen százalékban ízletesebb, mint az, ami árnyékban nőtt”.

Azt gondolom, hogy a kávéügyletek kapcsán annak vagyunk szemtanúi, amire halványzöld környezetvédőként is határozottan nemet kell mondanunk. Nem utasítjuk el az ipari fejlődést és megértjük az emberek megnövekedett kávéigényét is. DE azt nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy ennek következtében esőerdőket vágnak ki, rontják a talaj minőségét, őshonos állatfajok ezreit sodorják a kihalás szélére. Mit tudunk tenni? Higgyünk abban, hogy egy ember is „meg tudja változtatni a világot”! Legalábbis a sajátját biztosan: holnaptól kicsit több pénzt költök és arabicát iszom.

Nagy ígéretek a Föld Napja alkalmából

„Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”- szól a Föld Napjának jelmondata. Közel 180 országban (köztük hazánkban is) emlékezünk meg valamilyen módon április 22-én az életet adó ökoszisztémánkról. 2013 óta a Google keresőfelülete is animált logóval „ünnepel”.

Természetesen az ipari óriáscégek a társadalmi felelősségvállalás és a fenntartható fejlődés divatos terminusait használva, ekkorra időzítik a témával kapcsolatos bejelentéseiket.Az amerikai elektronikai cégek közül, idén az Apple tartogatta erre az időpontra „Better” (tükörfordításban: Jobb) c. kampányfilmjének megjelenését. Nem kívánom alaposabb kritika tárgyává tenni a cégcsoport bejelentését, sőt mindenképpen örülök neki, hiszen a Föld Napjának jelmondata is arra biztat, higgyünk abban, hogy egyenként is sokat változtathatunk környezetünkön.

3

Lisa Jackson, az Apple igazgatóhelyettese írta egy nyílt levélben: „érezzük annak a felelősségét, hogy bármit teszünk, szem előtt kell tartatunk a környezeti ártalomcsökkentést. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy „zöldebb” anyagokat használunk és folyamatosan új eljárások feltalálásán dolgozunk, hogy megóvjuk környezeti erőforrásainkat.”

A kampánnyal egy időben jelentették be azt is, hogy a Kaliforniában (Cupertino) építendő új központjuk 30%-kal kevesebb energiát fog használni, mint a hasonló méretű épületek, ráadásul egy 7000 fából álló ligetet is telepítenek köré, hangsúlyozván környezetvédelem iránti elkötelezettségüket. Mindemellett arra továbbra is figyelnek arra, hogy új készülékeik kevesebb anyagot tartalmazzanak, mint a korábbiak (pl. az iPad Air kb. 1/3-dal könnyebb, mint elődei). Az Apple üzletekben mostantól újrahasznosítás céljából minden ilyen márkájú terméket visszavesznek, nem is kell „cserébe” újat vásárolnunk.  Az Észak-Karolina állambéli központjuk pedig már most is teljes egészében „tiszta” energiával működik (napenergia).

Tim Cook, az Apple ügyvezető igazgatója így nyilatkozik a Twitteren a cég környezeti filozófiájáról: „jobb állapotban szeretnénk hagyni a Földet, mint ahogy megkaptuk. Büszkék vagyunk az eddigi sikereinkre, de azzal is tisztában vagyunk, hogy sok dolgunk van még a jövőben is.”

1

Örömteli azt tapasztalnunk, hogy egyre inkább a közbeszéd része lesz a fenntartható fejlődés, s egyre többen tesznek is érte. Ugyanakkor arra azért kíváncsi lennék, hogy mi van a kirakat mögött? Jó, hogy az Egyesült Államokban található központjaik ilyen környezetbarát technológiával és alacsony károsanyag-kibocsájtással működnek, de arra is kíváncsi lennék, hogy milyen állapotok uralkodnak azokban a kínai, malajziai gyártóegységeikben, ahol történetesen az én iPhone-omat összeszerelték. Nem akarok túlzottan szkeptikus lenne, de gyanítom, hogy ez a szemlélet egyelőre csak az aggódó sajtónak és a felszínes környezetvédőknek szól. Ázsia meg úgy is messze van…

Elektromos? Hibrid? Egyik sem?

Nem sokat foglalkoztunk még sem az elektromos, sem a hibrid autókkal. Pedig egyre időszerűbb a téma. Mindenfelől azt halljuk, és tapasztaljuk is, hogy a fosszilis energiahordozókkal működő közlekedési eszközöknek hamarosan bealkonyodik, ugyanakkor a Föld lakosainak egy jelentős része továbbra is igazi benzin/gázolaj-temetőkkel megy még oda is, ahová nem feltétlen lenne muszáj. Sőt!
(Aki lemaradt volna pénteki bejegyzésünkről a budapesti közbringa-rendszerről, itt elolvashatja. Mi leginkább ennek az eszköznek szurkolunk, szóval bicajra fel, itt a jó idő!)

15247032_s

Mint minden esetben, itt is vannak érvek pro és kontra. Nemrégiben a mértékadó német portál, a wiwo.de állapította meg egy szakértői elemzésre hivatkozva, hogy a hibrid autók igenis sokkal inkább kímélik a környezetet, mint a korábbi gépjárművek.

Az ellenzők leginkább azzal szoktak érvelni, hogy a gépjárműveket hajtó energia sem „tiszta forrásból” származik, s maga a gyártás során is óriási mennyiségű energiát használnak fel a gyárak.

Azzal nehéz lenne vitatkozni, hogy az autógyártás (és ezzel együtt minden ipari termelés) energiaigényes. De azért a környezetvédő attitűd integrálásával együtt se utasítsuk el teljes egészében az ipari fejlődést. Persze, hogy kevésbé voltak környezetszennyezőek a rómaiak harci szekerei, de ha még mindig ott tartanánk a közlekedést tekintve, akkor nehezebb lenne a tengeren tartózkodó hajókra illegálisan feljutnia bizonyos szervezetek paramilitáris aktivistáinak. Valami ilyesféléről szól a halványzöld szemlélet…

21459909_s

Na, de vissza a kutatáshoz. Az ASG (Automotive Science Group) 45 paramétert figyelembe véve rangsorolta az Egyesült Államokban eladott személygépkocsikat. Az összetett értékelés figyelembe veszi azokat az alapvető faktorokat, amik meghatározzák egy jármű környezetvédelmi paramétereit. (Aki részletesebben szeretne olvasni a rendszerről, itt megteheti. A pártatlan, algoritmusokon, képleteken alapuló kutatás talán egy időre elcsendesíti a kétkedőket.)

A kisméretű autók esetében egyértelműen a tisztán elektromos, hibrid gépek élveznek prioritást. A közepes méretűek esetében is taroltak az új technológiával működő, környezetbarát szériák. A nagyoknál azonban nem sikerült még csak a dobogóra sem felférniük.
(Nemrégiben az is felmerült, hogy komoly balesetforrás a „némán” közlekedő járművek tömeges megjelenése, de ezt azért ne vegyük komoly ellenérvnek. Még akkor se, ha 2019-től szériatartozék a hanggenerátor, hogy a zebrán körül nem nézők is észleljék a „veszélyt”. Felmerül azért, hogy van-e olyan hangforrás, ami felhívná a fülhallgatóval járókelők figyelmét?)

Hogy mi a tanulság? Szerintünk az, hogy nem feltétlen kell óriás monstrumokkal járkálnunk, ha nincs rá mindenképpen szükségünk. Nem akarunk senkit sem lebeszélni arról, hogy megvalósítsa gyerekkori álmát, ha az mondjuk éppen egy 2 tonnás luxusautóban manifesztálódott, de a tudatosan élőket és gondolkodókat bíztatnánk arra, hogy itt se veszítsék el az önkontrollt, még ha pénztárcájuk, vagy társadalmi státuszuk erre is sarkallná őket.

Bubi

Végre Budapesten is megvalósították a Nyugat-Európában oly népszerű City Bike, azaz a városi biciklikölcsönző programot. Nekem még a neve is tetszik. A Bubi, pontosabban a MOL Bubi (mert ugye szponzor is kell) a szervezők szerint több mint egy biciklikölcsönző szolgáltatás, ugyanis a kötöttpályás közlekedéssel kombinálva egy egészen új közlekedési alternatívát kínál. A bérelt bicikliket ugyanis a város 75 pontján le lehet adni, azután pedig villamosra, trolira, metróra, buszra átszállva folytatni az utazást. Persze azért nem ennyire rózsás a helyzet, mert, ahogy elnézem a térképet, bizony a tárolók a belváros közelében sűrűsödnek. Ami a várható forgalom miatt érthető, de térben mégiscsak jelentősen korlátot jelent.

másik kép

A kerékpárokat kétféle módon lehet igénybe venni. Az egyik: személyes regisztrációval és egyszeri díj befizetésével. Így azonosítják be a biciklit használót. A másik lehetőség a bankkártyával történő regisztráció és fizetés a terminálnál – ekkor kauciót is kell fizetni. A használat 30 percig mindkét felhasználói csoport számára díjmentes lesz, azt követően a díja meredeken emelkedik. 60 percig 500, 90 percig 1000, 120 percig 1500, 180 percig 2500 forint.

 MOL Bubi kártyával a rendszer használata egyszerű: elég a kártyát csak hozzáérinteni a kerékpár hátulján található érzékelőhöz, és máris kivehető a bicikli a gyűjtőállomásból. Amennyiben otthon hagyja a MOL Bubi kártyáját, a rendszert mobiltelefonszáma és PIN kódja segítségével is használhatja.

Az alkalmi ügyfelek a rendszert úgy tudják használni, hogy mobiltelefonszámukat és a PIN kódjukat megadják a kerékpár hátulján lévő elektronikus felületen. Ekkor a gyűjtőállomásból a kerékpár kivehető. A használat feltételeiről itt lehet részletesen olvasni.

térkép

Állítólag a lopásokra is felkészültek. Az állomásokat kamerákkal, a bicikliket GPS –modem segítségével figyelik. A biciklik alkatrészei lopásgátoltak, mert legtöbb alkatrészükhöz nem lehet hozzáférni, vagy csak spéci, boltban nem kapható szerszámokkal. Egyszóval nehéz lesz ellopni, de a rongálást sajnos csak az éppen arra járó karbantartok, vagy a kamerák tudják valamelyest megakadályozni.