Attitűdök

Mi szelektálunk, cserébe nem lesz szemétdíj? Vagy úgy akarják majd megvalósítani, hogy mi majd szépen átválogatjuk a szemetet a hulladékkezelő cégeknek és továbbra is szedik a díjakat? Van ám ebben sok-sok sunyulás.” (Egy név nélküli hozzászólás a szelektiv.hu oldalon).

A szelektív gyűjtésben való részvétel legnagyobb gátja állítólag a távolság volt eddig. Ám, ha ez igaz lenne, a házhoz menő rendszerrel (amelyet 2015-ig kell az országban kiépíteni), ezt az akadályt teljesen meg lehetne szüntetni. Gyanítom azonban, hogy ez nem ilyen egyszerű. Mindig lesznek olyanok (remélhetőleg egyre kisebb számban), akik nem hajlandók a szelektív rendszerbe bekapcsolódni, még akkor sem, ha a konténer ott van a házuk előtt. Akik, még ideológiát is gyártanak hozzá, mint a mottóul választott mondat szerzője.

2

A hulladékkal kapcsolatos beállítódás értékrenden, szokásokon alapul, amelyek megváltoztatása, megfelelő irányba terelése nehéz dolog, de nem lehetetlen. Vannak támogató és nehezítő tényezők, amelyeket számításba kell vennünk. Támogatója lehet a pozitív beállítódás formálódásának, hogy a régi háztartásokban helye volt a hulladék hasznosításának, az energiával, anyagokkal való takarékoskodásnak, a használt eszközök, ruházati cikkek megjavíttatásának, tartós cikkek vásárlásának, amit ma környezettudatos fogyasztói magatartásnak hívunk. Erre még sokan emlékeznek, és elég sokan ma is alkalmazzák.  Az is sokat nyom a latba, hogy már most is sokan részt vesznek a szelektív gyűjtésben és ezt a szokásukat a jövőben is meg akarják tartani. Valószínű, az uralkodó értékrendnek, beállítódásnak köszönhető egyes – a helyzet javítását célzó – intézkedések jelentős társadalmi támogatottsága is. Gátló tényezők lehetnek viszont az új fogyasztói szokások (eldobható termékek, csomagolt áruk stb.) elhatalmasodása, és nem utolsó sorban a szolgáltatóval szembeni bizalmatlanság („a válogatott hulladékot úgyis összekeverik”, „csak a bevételt nézik” stb.) És persze a kényelem, mert sokaknak egyszerűbb, könnyebb a szemetet válogatás nélkül a kukába dobni, mint a szétválogatással bajlódni.

Egy Nyugat-Magyarországon végzett kutatásból (itt olvashatja) kiderült, melyek azok a tényezők, amelyek miatt érdemes a szelektív gyűjtésben részt venni. A válaszadók elsöprő hányada szerint azért, mert az anyagokat újra fel lehet használni.  Más szempont, mint például az értékesítési lehetőség, a könnyebb szállíthatóság, a higiénikusabb kezelési mód kevesebb szavazatot kapott, de az kiemelendő, hogy az interjúalanyok egytizedében egyszerűen jó érzést szül annak tudata, hogy a szemétben levő anyagok nem semmisülnek meg, és valakik ezt még hasznosítani tudják.

A szelektív gyűjtés előnyei

grafikon*Mivel a kérdésre több választ is lehetett adni, a végösszeg szükségszerűen eltér a 100 százaléktól.

A szelektív gyűjtést nem vállalók elsősorban a konténerek távolságát és a keletkezett hulladék csekély mennyiségét hozták fel mentségül. Utóbbiak állítják, ők nem termelnek annyi szemetet, hogy azt el is kellene vinniük, e helyett inkább elássák, eltüzelik, felhasználják. A kifogások között néhányan még megemlítették, hogy feleslegesnek tartják a válogatást, mert a hulladéktelepen úgyis összekevernek mindent; a gyűjtők hamar megtelnek, sokszor nem is tudják hova tenni, legfeljebb mellé; és azt is, hogy lakásukban nincs külön helyük a tárolásra. Remélhetően ezen kifogások többsége megszűnik a házhoz menő rendszer bevezetésével.

Szörfözni Rióban? Nem menő!

Rio de Janeirónak látszólag kijut mostanában a jóból. Előbb 2014-ben a labdarúgó világbajnokság egyik központja lesz a város, majd 2016-ban itt tartják a nyári olimpiai játékokat. Sokan kétkedve fogadták, hogy képes-e lesz megfelelő körülményeket biztosítani a brazíliai metropolisz. Sőt többen felvetették, hogy egyértelműen politikai hátterű a FIFA és a NOB döntése is: támogatni akarják a világ egyik legdinamikusabban fejlődő iparral rendelkező országát.

Sajnos a fenti kifogások nem alaptalanok. A mélyszegénység, a kosz, az egészségtelen környezet, amiben emberek milliói élnek, nem az európai viszonyokhoz szokott embernek való. Különösen a környezetvédelem területén látványos a 6,5 milliós Rio lemaradása.

rio-2016-olympics-logo

A Washington Post tegnap közölte azt az anyagot (itt találja), amiben a szörfös sportolók számolnak be a pályabejárásról. Pontosabban arról, hogy „gusztustalannak”, „visszataszítónak” tartják a tervezett helyszínt. Allen Norregaard, London dán születésű bronzérmese elmondta: „20 éve vitorlázom a Földön mindenfelé, de ez a legszennyezettebb hely, amit valaha láttam. Igazán sajnálom, mert a város és a környék szép lenne, de a víz rendkívül szennyezett. Koszos és tele van szeméttel.” 

A szervezők azt ígérik, hogy a játékok kezdetéig 80%-kal csökkentik az öbölbe kerülő szennyezés arányát, azonban az egészségükért aggódó sportolók ettől sem nyugszanak meg. Úgy gondolják, hogy a kampányszerű takarítás legfeljebb arra elég, hogy elfedje a problémákat, de az évtizedes kosz és szemét hatása kiszámíthatatlan szervezetükre nézve.

A versenyzők műanyag-szigeteket, ajtókat, hűtőket, fadarabokat láttak mindenfelé, többször meg kellett állniuk az előttük úszó akadályok miatt. A már említett Norregaard fokozta az ijedséget: „biztosan nem úsznék benne. Láttam embereket bemenni a vízbe és kijönni vörös foltokkal. Nem tudom, hogy mi van benne, de hogy nem egészséges, az biztos.”

Ba-_82cIAAEjsH9

 A helyiek azt mondják, hogy a víz sosem volt tiszta, azonban évről évre romlik a helyzet.  A kormány ígéri a helyzet megoldását, de mindeddig semmilyen lépés sem történt.

A hazai sportolók igyekeztek tompítani sporttársaik ijedségét. Robert Scheidt, helyi szörfös elmondta, hogy „az öböl valóban nem a legmegfelelőbb hely az úszásra, de számtalanszor szörföztem már ott és nem lett semmi bajom.”

A Zöldszíne blog szerkesztősége nincs a felelős, környezettudatos ipari fejlődés és az ebből következő gyarapodás ellen. Azonban nem fogadhatjuk el, hogy a profitmaximalizálás felülírjon mindenfajta más megfontolást. Fel kell emelnünk a hangunkat a Föld egyik leghíresebb partszakaszának (Copacabana) tönkretétele ellen. Legnagyobb bánatunkra beigazolódni látszanak a megfogalmazott kritikák. Ne legyen igazunk!

1. menedzsment kategória: és az EBAE díjat nyerte …

Május 24-én, az EU céges, pontosabban üzleti vállalkozások kategóriában hirdetett nyerteseket a környezetvédelmi pályázatán, a European Business Awards for the Environment pályázaton. Korábbi blog-bejegyzésben beszámoltam a díj történetéről, amely 1990-ben került első alkalommal kiosztására, azóta pedig kétévente ítélik oda.[1] Idén kilenc tagállamból választottak 14 finalistát és közülük szavazták meg az 5 kategória nyertesét. 2012 Európai Üzleti Díj a Környezetvédelemért kiválóságai az angliai Marks and Spencer (menedzsment/vállalatirányítás díj), az angliai Aquamarine Power (termék kategória/technológia díj), a belgiumi UMICORE (eljárás, alkalmazott folyamatok díj), a német INESUS GmbH (fenntartható fejlődés témájában folytatott nemzetközi együttműködés díj) és a szlovákiai Slovenské elektrárne (üzlet és biodiverzitás díj).

Az idei díjazott országok köre igen meghatározó és egyben sokatmondó: az angolok három jelöltet juttattak a 9 tagállamos döntőbe és kettő nyert is, a németeknek két finalistája volt, egyikük befutott. Két hely maradt mindössze a másik 7 tagállamnak, végül egy-egy belga és szlovák cég nyert.

A nyertesek és pályázataik megérdemlik, hogy több figyelmet szenteljek nekik, mint egyszerű felsorolást. Kezdem az angolokkal!

„.. mert B Terv nincs!”

Az angliai Marks and Spencer Magyarországon is ismert, elsők között teremtette meg a divatosabb, szélesebb irodai munkaruha, kosztüm-választékot, egyelőre Budapesten és 3 vidéki nagyvárosban. A magyar és a közép-kelet európai piacon közép-magasan pozícionált ruhakereskedés, ruházati lánc saját márkájával az M&S-sel, és márkáján belül bővülő, a legkülönbözőbb divatokat és korosztályokat megcélzó brand-ekkel (így pl. a Per Una-val) lett népszerű. Angliai hálózata (600 üzletből álló lánca és nyugat-európai üzletei) viszont kereskedőházzá, kvázi bevásárló-központtá növekedtek, így a bútortól és lakás-, konyha-felszerelésektől kezdve a fogyasztásra kész élelmiszereken át, a minőségi friss élelmiszerek széles választékát kínálják. Világszerte 40 országban vannak jelen. Örök újítók, mert létezik ilyen üzleti kategória! 1930-ban nyitja első nagyáruházát (London, Marble Arch) és márkázott kávézókat is bevezet a piacra. 1934-től kutató-laboratóriumot működtetnek, hogy a cég munkáját és textil alapanyagai fejlesztését támogassák. 1948-tól már önkiszolgáló részleggel várja a vásárlókat – elsőként és óriási sikerrel.

A Marks and Spencer menedzsment kategóriában nyert. A M&S ‘Plan A’ (az ún. Á Terv) programja nem kevesebbet vállal, mint hogy az egész vállalati struktúrán keresztül érvényesíti a fenntartható fejlődés stratégiáját. 2007-ben indították és 180 konkrét elkötelezettséget vállaltak: a zöld-beszerzés területén, a fair-trade irányában, a hulladékgazdálkodásuk alakításában, a biodiverzitás megőrzése érdekében, a CSR területén, és számokhoz kötötték a széndioxid kibocsátás csökkentését és energia-felhasználásuk hatékonyságának növelését.

A program profitorientált. A ’Plan A’ az Á Terv 2010/2011-es üzleti eredménye nettó 7 millió angol font. A terv része, hogy közvetlenül megszólítják több mint 21 millió állandó vásárlójukat is, akik heti rendszerességgel vásárolnak náluk. 2020-ra minden egyes termékük megfelel, minimum egy ún. Á Terv kategóriának, azaz fair trade termék, vagy organikus termék vagy ún. free-range termék lesz. Európa szerte teret nyernek a fair trade, méltányos kereskedelem szabályait követő vállalkozások, amelyek minimanizálják a környezetre esetleg kifejtett negatív hatásukat és elvetik, tiltják a kizsákmányoló munka minden formáját. Az organikus termékek, illetve a szabad tartású vagy kifutótartású (free-range) tenyésztésekből származó hústermékek pedig már Magyarországon is külön jelzést kapnak.

Mindez már közvetlenül befolyásolja nemcsak a vásárlók választási szokásait, hanem az M&S termékeket gyártók, a legkülönbözőbb beszállítók és a beszállítók nyersanyag-előállítóinak üzleti stratégiáját is. A hatás, ha csak a jelenlegi termékszámokat vesszük figyelembe, ami meghaladja a 2,7 milliárd darabszámot – is kiemelkedően jelentős.

Az Á Terv egyik szlogenje mindent elárul: „.. mert B Terv nincs!” Azaz, nincs választási lehetőség, ezt a tervet végig kell csinálni, meghatározott időn belül a felelős környezeti magatartást kell gyakorolni és gyakoroltatni, cégen belül és cégen kívül, minden kapcsolati és függő rendszerben, céges és egyéni, személyes vonatkozásban egyaránt.[2]

 


[1] http://azoldszine.stscope.com/2012/05/17/europai-uzleti-dijak-a-kornyezetvedelemert/

[2] Megjegyzés: következő blog-bejegyzésemben az Aquamarine Power skóciai céget, a termék kategória nyertesét mutatom be, majd sorban mind az 5 kategória nyertesét.