A fák is felelősek a klímaváltozásért?

fak_klima_1

Hibásnak bizonyult az a feltételezés, hogy új erdők ültetésével csökkenthető a globális felmelegedés, ugyanis nem mindegyik faj alkalmas erre a feladatra – adta hírül egy, a Science folyóiratban megjelent vizsgálati eredmény. A témát kutatók állítják, hogy a lombos erdők egy jelentős részének tűlevelűre cserélése miatt éppen az ellenkező hatást értük el, nem, hogy csökkent volna, inkább nőtt a felmelegedés. Magyarázata egyszerű: a tűlevelűek általában sötétebbek, emiatt több hőt nyelnek el, mint a többi faj, például a tölgy vagy a nyír.

A távoli múltban az erdők vadon nőttek, de később 85 százalékban már emberek keze nyomán gyarapodtak. Márpedig az emberek (erdészek) tudományos megalapozottsággal inkább olyan, kereskedelmileg értékes fajokat telepítettek, mint az erdei fenyő, vagy a norvég luc. Ennek az lett az eredménye, hogy Európa zöld lombkoronája 1750 és 1850 között drámai mértékben elvékonyodott, a lombos erdőterületek kiterjedése 190.000 négyzetkilométerrel lett kevesebb. Később az ütem ugyan mérséklődött, ám a trend maradt, amíg a tűlevelűek aránya nőtt, a lombosaké tovább csökkent.

fak_klima_2

Dr. Kim Naudts, a kutatás vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a telepítésekor nem csak a fák széndioxid elnyelő képességét, de színét és a talajviszonyokat is figyelembe kell venni. „Eredményeink azt mutatják, hogy az Európa nagy részén, a faültetési programok ugyan képesek ellensúlyozni a káros kibocsátásokat, de ez nem mindig jó a bolygó számára, főként akkor nem, ha az erdősítés tűlevelűekkel történik. Most már az lenne a helyes irány, ha a tűlevelű erdőségeket lombosakra cserélnénk.”

Forrás: BBC

Egymilliárdan a klímaváltozás ellen

Decemberben csaknem 200 ország vezetői gyűlnek majd össze Párizsban azért, hogy az ENSZ által moderált klímatárgyalások keretében 2021-től egy olyan szabályrendszert fogadjanak el, amely kötelező a világ összes országa számára. A majdani párizsi megállapodás a jelenleg érvényben lévő Kiotói Jegyzőkönyvet hivatott leváltani. A Kiotói Jegyzőkönyvről tudni kell, hogy a fejlett ipari országok közül sem mindenki fogadta el, így a Föld országainak jelentős hányadára nem vonatkozik.

Al Gore, az Amerikai Egyesült Államok Nobel-békedíjas egykori alelnöke vállalta, hogy 1 milliárd ember aláírását gyűjti össze, hogy ezzel is ösztönözze a világ vezetőit legégetőbb globális problémánk megoldására. Magyarországon Áder János köztársasági elnök állt a kezdeményezés élére, de számos neves közéleti személyiség (színészek, sportolók, tudósok) is felemelte már hangját.

Mi is arra kérünk mindenkit, aki elkötelezett a környezet megóvásában és a fenntarthatóság kérdésében, hogy látogasson el az Élő bolygónk honlapra és csatlakozzon Al Gore, valamint az ENSZ felhívásához. Legyünk benne abban az 1 milliárdban, aki elhivatott a klímaváltozás elleni harcban!

A Kiotói Egyezmény ugyanis alkalmatlan a globális felmelegedés megfékezésére. Több mint 150 országra- köztük a világ három legnagyobb kibocsátójának számító Kínára, Egyesült Államokra és Indiára – nézve semmilyen kötelezettséggel nem jár.  A decemberi párizsi csúcstalálkozó célja, hogy az ipari forradalomkor mért szinthez képest 2 Celsius fok alatt tartsa a légkör felmelegedésének mértékét.

Az áradó Mura a hétvégén, fotó: eReNdesign

                              Az áradó Mura a hétvégén, fotó: eReNdesign

Ha a felmelegedés a további ütemben zajlana, akkor gleccserek, tengerparti városok és szigetek tűnnének el, felgyorsulna egyes növény- és állatfajok kihalása, valamint egyre szélsőségesebb klimatikus viszonyok alakulnának ki.

A párizsi klímamegállapodás a Föld utolsó esélye arra, hogy az emberiség elkerülje ezt a maga által előidézett problémát. Néhány évvel ezelőtt már próbáltak egy hasonló megállapodást tető alá hozni Koppenhágában, de akkor kudarcot vallottak.

Az új klímaegyezménynek számos szempontot figyelembe kell majd vennie. Legfontosabb eleme a klímaváltozást okozó, úgynevezett üvegházhatású gázok (pl. szén-dioxid) kibocsátásának korlátozása. A tervek szerint a fejlett országoknak ezt azonnal meg kellene kezdeniük, míg a szegényebb régiók kapnának némi türelmi időt a csatlakozásig. Az elmaradott térségek mielőbbi társulási kedvét meghozhatja, hogy egy pénzügyi alapot kívánnak létrehozni, amelyből részesülhetnének, hogy alkalmazkodjanak a korlátozásokból következő gazdasági változásokhoz.

Budapestet sem kerülik el az áradások

     Budapestet sem kerülik el az áradások

A kampányoldalon klímakvízt is kitölthetünk, valamint számos érdekes információt is megtalálhatunk a globális programról. A Zöld színe szerkesztőségében üdvözöljük a kezdeményezést és hiszünk abban, hogy ez a hozzáállás mindnyájunk érdeke, közös felelőssége, azért, hogy élhető környezetet hagyjunk utódaink számára is. Egyikőnk sem szeretné, hogy gyermekeink, unokáink napi rendszerességgel küzdjenek árvizek és aszályok kiszámíthatatlan váltakozásával. Egyikőnk sem szeretné, hogy kedvelt szigeteink, pihenőhelyeink víz alá kerüljenek. Egy olyan jövőben hiszünk, amely elfogadja az ipari fejlődés vívmányait és kihasználja annak lehetőségeit, ugyanakkor nem pusztítja el örökségbe kapott életterünket. Hiszünk abban, hogy a most elindult folyamat, abba az irányba mutat, amelynek szükségességét már régóta hangoztatjuk: felelős attitűd, halványzöld szemlélet a következetlen riogatás és a hangulatkeltés helyett.

Kapcsolódó bejegyzésünk

Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap

A klímaváltozás hatásait már most is érezzük. Például az időjárás gyakori, szélsőséges változásait, aminek komoly kihatásai vannak a mezőgazdasági termelésre, hosszabb távon a fajok megmaradására, de az egészségünkre is.

NKA_1_poz

A rendkívül szeszélyessé váló időjárás meghökkentő melegeket, hosszan tartó aszályokat, heves viharokat, hurrikánokat, áradásokat idézhet elő, romlanak a termésátlagok, új kórokozó fajok jelennek meg a földeken. Az emberi szervezet is nehezen viseli a nagy hőmérséklet-ingadozásokat, a magas páratartalmat. „A tápanyagforrások apadása éhínséghez, a vízhiány a higiéniai állapotok romlásához, a szennyezettség az immunrendszer gyengüléséhez, a víz és a földterületek miatti konfliktusok által előidézett társadalmi zűrzavar a fertőző betegségek növekvő terjedéséhez vezethet” – hangsúlyozták a szakértők egy londoni klíma- és egészségügyi konferencián. Állítják, amennyiben a globális átlaghőmérséklet 2-3 °C-kal meghaladja az iparosodás előtti szintet, akkor a Földön élő fajok 20-30%-át kihalás fenyegeti.

NKA_1_neg

Mit lehet tenni?

Kell-e egyáltalán valamit tennünk, ha a probléma nem egyértelmű, ha a felmelegedést legnagyobb részben az ipari vállalatok okozzák? Ha így tennénk, az csak hárítás lenne, mert nem csak ők, hanem mi magunk is felelősek vagyunk, hiszen mi is élvezzük az általuk biztosított civilizációs vívmányokat: fűtünk, fürdünk, autózunk stb., sokszor nem éppen takarékos módon.

Tehát, nekünk is van, lehet dolgunk ezen a téren. Például úgy, hogy spórolunk az energiaforrásokkal, természetes anyagokat használunk, tudatosan vásárlunk, együttműködünk a hulladékok újrahasznosításában. Ma már rengeteg szervezet, website hívja fel a figyelmet az ilyen környezet-, klímakímélő megoldásokra, praktikákra.

Megszívlelendő dolgok ezek, sokszor bizony nagyon kevés odafigyeléssel is sokat érhetünk el. Például, ha csak 4 perccel kevesebb ideig fürdünk, ha 10 kilométerrel lassabban autózunk, ha hideg vízben mosunk, zöld energiát és energiatakarékos eszközöket használunk stb., máris sokat teszünk a klíma védelméért.

NKA_2_poz