Vizeletből tiszta víz is készíthető

viz-eletAz eljárás nem előzmény nélküli. A NASA már jó évtizede kifejlesztett egy olyan szerkezetet, amelynek segítségével az űrhajósok saját vizeletükből állíthattak elő fogyasztásra alkalmas vizet. Mivel a NASA produktumának minősége nem volt megfelelő (kicsit édesre sikeredett), egyetemek szakemberei tovább próbálkoztak, nem is eredménytelenül. A kísérletek a belga tudósok belépésével új fázisba került, ugyanis ők napelemmel működő technológiát alkalmaztak. Ez azért fontos, mert így olyan helyeken is alkalmazni lehet, ahol nincs gépek működtetésére alkalmas energiaforrás, vagy nem tudják azt megfizetni. Szegényebb országoknak valóságos kincs lehet ez a találmány, amelynek működési elve viszonylag egyszerű. Napenergiával felforralják a vizeletet, majd szűrők (membránok) segítségével leválasztják a benne levő – továbbhasznosítható – anyagokat: az ivóvízen kívül a műtrágya előállításához szükséges foszfort, nitrogént, káliumot. Mindezek együttesen hatalmas segítséget jelenthetnek a szegényebb országoknak az ivóvíz és műtrágya ellátottság tekintetében. Persze a hírt felkapó újságíróknak meglódult az agya, azonnal kapcsolatot kerestek és találtak a találmány és a belga sör között. Mivel a sörkészítéshez víz is szükséges, biztosak benne, hogy előbb-utóbb az így nyert vizet is felhasználják a gyártók. Így aztán mégis Baudelaire-nek lett igaza, aki ezt írta: a belga sör kétszer ivott sör voltaképpen” (Belgian beer is a twice drunk one).

viz-elet03

Tűzérzékelő madárház

madarhaz

Egy okos találmány segítségével ma már ezek az etetők nem csak a madarak téli élelmezését szolgálják, hanem tűzjelzésre is felhasználhatók. Amire, az utóbbi élvekben egyre nagyobb méreteket öltött erdőtüzek miatt nagy szükség is van. A napelemmel működő madáretetők belsejében füstjelző van, ami egy 3G-s SIM-kártya segítségével azonnal üzenetet küld a tűzoltóknak. A beépített GPS vevőnek köszönhetően a tűz pontos helyét is jelzi az etető, ezzel is meggyorsítva az oltást. A projekt fő célja, hogy fenntartható és innovatív módon védjék a környezetet, a madáretetők 100%-ban újrahasznosított fából készültek.

madarhaz2

Sajnos egyelőre csak a prototípusok készültek el, és azokat is csak Észak-Spanyolország erdeibe telepítették. Bár a kísérlet helyszínének megválasztása indokolt, mivel itt nagyon gyakoriak a tűzesetek, évente átlagosan 50 erdőtűz van (2015-ben például a terület csaknem 40%-a leégett). Nálunk sem sokkal jobb a helyzet. Hazánkban az erdei tüzek relatív gyakorisága az utóbbi évtizedekben megnövekedett, állítja a Nébih, és nincs okunk ebben kételkedni.

madarhaz3

Ennek okai az éghajlati szélsőségekben, a kevesebb csapadékban, a magasabb éves átlaghőmérsékletben, valamint a hótakaró nélküli telek sorozatában keresendők. Jellemző, hogy a klímaváltozás következtében a korábbinál forróbb nyarakon nem csupán az erdőtüzek száma növekedett meg, hanem esetenként a tűz terjedési sebessége és intenzitása is. A hevesebb erdőtüzek a korábbinál nagyobb területet érinthetnek és nehezebb eloltani őket. A keletkező erdőtüzek mérete, néhány kivétellel, nem haladja meg az 50 hektárt. Az 1 hektárnál kisebb tüzek aránya átlagosan 30%. A legtöbb gondot az „átlagos méretű” tüzek okozzák, amelyek az éves tűzesetszám 60-65%-át teszik ki, átlagosan 5,9 hektáros területtel.

Forrás: http://highlights.stscope.com/a-vilagelso-tuzerzekelo-madarhaz/

Guberáló gólyák

golya_1

A szeméttelepek, halastavak valóságos élelmiszer raktárak, így aztán nem csodálkozhatunk azon, ha a gólyák egy része lerövidíti vonulási útvonalát, ha ilyen kerül az útjába – állítja egy friss tanulmány.

Az állatok „kukázó” magatartása persze már régóta ismert tény, gondoljunk csak a kiválóan alkalmazkodó madarakra: galambokra, varjakra, szarkákra; az egyébként óvatos rókákra, sőt medvékre, de a költöző madarak megváltozott viselkedésére csak nemrég derült fény. Egyre inkább úgy tűnik, az állatok alkalmazkodnak a környezethez, urbanizálódnak. A jelenséget részben az élőhelyek csökkenésével, az élelemforrások beszűkülésével, részben a város kínálta előnyökkel, a szemétben is előforduló élelemmel és a télen is melegebb városi mikroklímával magyarázzák.

A gólyáknál azonban másról van szó. Megfigyelték, hogy a gólyák egy része még a télen zordabb éghajlatú országokban (pl. Üzbegisztán) is szívesen maradnak, ha táplálkozásukat biztosítottnak látják. A viselkedés megváltozása mögött egy egyszerű, de logikus „számítás” áll: a maradással, vagy az út megszakításával energiát tudnak megspórolni, könnyebben átvészelik a telet, így aztán életben maradásukra is több esély marad. A rövidtávú előnyök mellett azonban hosszú távon rizikóval kell számolni. A hulladékok között ugyanis sok veszélyes, fertőző anyag is lehet, amely betegséget, elhullást okozhat.

golya_2

„A szemétben turkáló állatok ráadásul különböző kórokozókat szedhetnek össze például a rothadó ételmaradékokból, amelyeket szőrükre, lábukra tapadva a városba vihetnek, vagy terjeszthetnek a városon belül. Az egyes fajok egymástól kapott fertőzésének is nagyobb a kockázata, mivel a szemétkupacok nagy sűrűségben vonzzák az állatokat, ezáltal a zoonózisok (az állatról emberre terjedő betegségek) terjesztésének lehetősége is megnő.

Mit lehet ez ellen tenni? A megoldás csak a hulladék gondosabb kezelése, megfelelő tárolása, az utánpótlás, benne elsősorban a fedetlen szeméttelepek felszámolása.  Az „élelemkínálat” megszüntetése rendkívül fontos az állomány épsége, megmaradása érdekében is, nehogy éppen a kukázás miatt veszítsék el azt a képességüket, hogy a természetben szerezzenek maguknak táplálékot.

Nem szemét, hanem szent!

Találkoztunk egy indiai kezdeményezéssel, amely jól illusztrálja, hogy a környezetvédelemmel – nagy örömünkre – egyre többen és többet foglalkoznak, az élet minden területén.

Tulsi_5

Fotó: operationworld.org

India a Föld második legnépesebb országa, lakosságszáma ma már több mint 1,2 milliárd, akiknek a mindennapjaiban a vallás igen fontos szerepet játszik. Az itt élőknek kevesebb, mint egy százaléka vallja magát ateistának. Az emberek közel 80 százaléka hindu vallású. E vallás nagy istenháromsága: Brahma, a teremtő, Visnu, a megtartó és Síva, a romboló isten. Minden főistenséghez alsóbb rangú istenek és szellemek sokasága tartozik, akiknek többféle neve, megjelenési formája lehet.

Nem csoda tehát, hogy India lakosságának gondolkodását és viselkedését éppúgy, mint a közösségi életet és a politikát átjárja, meghatározza a vallás. Természetesen a szakrális tárgyak, eszközök, kiegészítők piaca emiatt hatalmas üzlet. Ennek a piacnak egy érdekes, a környezetvédelmet is érintő vonatkozása, hogy a gyártók, a csomagoláson gyakran istenségek ábrázolásával teszik vonzóbbá a terméket, mert így kelendőbbek.

Tulsi_4

Ez a jó üzleti elgondolás súlyos következménnyel jár. Egy egyszerű csomagolást kidobunk a szemétbe, vagy szelektíven hasznosítjuk. De hogyan lehetne a szemétbe dobni valamit, amit egy istenség képe díszít. Egyszerű: sehogyan. Nem dobják ki a hívők, hanem fák tövébe teszik, vagy a folyókba szórják, ezzel a „szakrális szemeteléssel” viszont a környezetet szennyezik nap mint nap.

Tulsi_2

A HelpUsGreen frappáns, mindenki számára elfogadható megoldást talált. Tiszteletben tartja a vallási meggyőződést, nem bántja a kereskedelmi elvárást, és segít a környezeten is. Különleges csomagolóanyagot állítottak elő, természetes alapanyagok felhasználásával: 100%-ban komposztálható papírt, amelybe a Tulsi növény magjait keverték. Így a csomagolás önmagában is szakrális kiegészítő, hiszen a Tulsit a hinduk vallási növényként ültetik otthonaikban, templomaikba, és felhasználják vallási szertartásaikhoz. A hívők tehát, miután elvégezték vallási rituáléjukat, a szent bazsalikomot, a Tulsit elültethetik.

Sztárok és a környezetvédelem

A sztárok között vannak, akik komolyan veszik, sőt küldetésüknek tartják a környezetvédelmet, és persze olyanok is, akik csak felhasználják saját érvényesülésükhöz. Innen távolról a leghitelesebbnek, a leginkább elkötelezettnek Robert Redford látszik, aki nem csak beszél róla, de saját környezetében tesz is érte. Santa monicai házának energiaszükségletét napelemekkel biztosítja, WC-je esővíz öblítésű, bambusz padlóit kenderből készült szőnyegek borítják, a légkondicionálásba bevonja a hűvös tengeri szelet. A háromemeletes házban egyetlen műanyag tárgy sem található. Emellett természetesen mindenkor megszólal, amikor a környezetvédelem ügye felszínre kerül.

kornyezet_1

Angelina Jolie és Brad Pitt kétmillió dollárt (417 millió forintot) adományozott egy namíbiai rezervátumnak a vadállomány, valamint a környezet megőrzésére. Halle Berry személyes példamutatással: környezettudatos vásárlásaival, újrahasznosított bevásárlószatyraival és otthoni szelektív hulladékgyűjtésével; Cameron Diaz pedig filmsorozatával (Cameron Diaz Saves the World), és egy környezetvédelmi könyvvel (Aiolus News) támogatja a zöld mozgalmat. Könyvében 700 gyakorlati tanáccsal látja el az olvasókat az utazásoktól a szépségápolási termékeken át a sportolásig, az étrendig, csupa olyasmivel, amely sokat segíthet a felhasználóknak és a Földnek egyaránt.

kornyezet_3

Leonardo DiCaprio írt és rendezett egy öko dokumentumfilmet (The 11th Hour), otthonában napelemekkel biztosítja a környezetbarát energiát, hibrid autóval jár, és állítja, bár van saját repülőgépe, mégis inkább hagyományos járatokkal utazik. Nos, ez nem egészen igaz, környezetvédők többször is leleplezték, amint saját repülőgépét használja. Amúgy legtöbbször a saját repülőgép okozza a sztárok vesztét. Legutóbb Madonna bukott le ezen, mivel autó helyett repülőgéppel tette meg a Birmingham – London közötti, mindössze 120 mérföldes, utat, ami egyébként csak 45 perccel rövidítette le a menetidőt. Aztán van olyan eset is, amikor már a látszatra sem adnak. Például Kim Kardashian, aki csak azért szelfizett a Föld Napján (!) egy erdő poszter előtt, hogy bemutathassa új fürdőruháját.

kornyezet_2

A sztárok bizony saját céljaikra is felhasználják a környezetvédelmet, de emiatt mégse vessünk rájuk követ. Lehet, hogy nem a legelegánsabb, de ma már bevett szokás celebeket alkalmazni egy-egy társadalmilag fontos program népszerűsítésében. Ennek az az ideológiája, hogy a hírességekkel olyan közönséget is el lehet érni, akiket más módon nem. Ebből a megfontolásból nálunk is volt egy suta kísérlet a Greepeace Hungary részéről, amikor egy jegesmedvének öltözött alak és Bódy Szilvi playmate kézzel tolja saját luxusautóját egy Shell kút előtt, így tiltakozván az olajvállalat északi sarki környezetszennyezése ellen. Azt nem tudjuk, milyen sikerrel jártak, de gyanítjuk, hogy az akció nyomán túl sok támogatóval nem gyarapodott az északi sarkot védő magyarok száma.

Mégis, a kérdés ma már nem az, hogy „használhatjuk-e” a hírességeket a környezetvédelem népszerűsítésére, hanem, hogyan tudjuk ezt minél hatékonyabban, vonzóbb módon megtenni.

Európai Mobilitási Hét

1998 óta minden évben, szeptemberben tarják az Európai autómentes napot. A közlekedési-környezetvédelmi naphoz szorosan kapcsolódnak az Európai Mobilitási Hét (szeptember 16-22.) rendezvényei, köztük családi programok, koncertek, ügyességi játékok, ismeretterjesztő előadások és a csúcspont, a gyalogosok, biciklisek és görkorcsolyások egynapos „útfoglalása”.

A rendezvénysorozat átfogó célja a társadalom környezettudatosságának erősítése; a megnövekedett autóforgalom okozta környezeti, baleseti és városképi problémáira, a közlekedési mód felelősségteljes megválasztására, a fenntartható, környezet- és emberbarát városi közlekedés előnyeire, a közösségi, a kerékpáros és a gyalogos közlekedés fejlesztésének szükségességére való figyelemfelhívás.

Kérdés, milyen sikerrel kecsegtet ez a rendezvény, milyen eredményeket tud elérni? Néhány nap, vajon elegendő-e ahhoz, hogy rávegye az autósokat, megfontoltabban, ritkábban használják járműveiket, és gyakrabban közlekedjenek biciklivel, tömegközlekedési eszközzel? Ha csak a statisztikát nézzük, ellentmondásos kép rajzolódik elénk. A gépkocsik eladási rátája ugyanis folyamatosan nő, a kerékpároké viszont csökken. 2015 első nyolc hónapjában az újonnan forgalomba helyezett gépkocsik száma 11,7 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, miközben a kerékpárokból egyre kevesebbet tudnak eladni. 2013-ban például 31 százalékkal kevesebbet, mint 5 évvel korábban. (Forrás: mkksz.org)  Ám ezek csak eszközök, használatukról kevesebb megbízható információnk van. Nem tudjuk, hogy a 3 milliós személygépkocsi állomány tulajdonosai milyen gyakorisággal ülnek a volán mögé, így azt sem, hogy a használat növekvő, vagy csökkenő tendenciát mutat, de azt igen, hogy a kerékpárral közlekedők száma rohamosan emelkedik, különösen a nagyobb városokban. Olyannyira, hogy az elmúlt két évtizedben csak a fővárosban tizenegyszeresére nőtt a számuk. Az Eurobarométer adatai szerint Magyarország előkelő helyen áll a rendszeres kerékpározás tekintetében, az európai rangsorban csak Hollandia, Dánia és Finnország előzi meg.

Forrás: kerékpárosklub.hu

Forrás: kerékpárosklub.hu

Ezekben az eredményekben biztos szerepet játszik a divat, manapság trendi városi környezetben is biciklizni, futni, gyalogolni, de az olyan figyelemfelkeltő kampányok is, mint az autómentes napok, persze, ha jól csinálják. Látványosan, megértéssel, okos érvekkel az autósok lelkületére és pénztárcájára apellálva, ugyanis köztük is sok környezetvédelmi beállítottságú ember van, és ők is figyelembe veszik az egészségi szempontokat, valamint a költségtényezőket. A velük szembeni agresszió viszont kontraproduktív, csak a biciklisek, környezetvédők iránti ellenszenvet táplálja. A türelem azért is indokolt, mert az autómentes nap generálta közlekedési dugók egyébként is megviselik az idegeket.

mobilitas_2

Mit lehet az autósoknak ajánlani, amivel ők is jól járnak és a környezetet is kímélik? Például azt, hogy nem kell mindenhová (ahogy mondani szokás a WC-re is) autóval járni, nem kell a járművet esernyőként használni. A kisebb távolságokra levő célpontokhoz kerékpárral, vagy gyalog is el tudunk jutni, és nem szükséges a túlzsúfolt utakon üzemanyagot pöfögtetnünk, parkolásra időt, pénzt pazarolnunk. Felmérések igazolják, hogy a nagyvárosokban a „személygépkocsis bevásárlás” időráfordításának meglepően magas, akár 50 százalékot is meghaladó aránya a parkolóhely keresésével telik el. Sok benzint megtakaríthatnunk azzal is, ha előre megtervezzük az útvonalat és egyenletes (és nem túl gyors) tempóban haladunk. Sokat számít a megfelelő vezetési technika (időben váltás, motorfék használata stb.) és műszaki beállítás. Tudom, ezek a javaslatok ismertek, mégis az a tapasztalat, hogy a nagyvárosi rohanásban hajlamosak vagyunk elfeledkezni róla. Erről szól az Európai Mobilitási Hét.

Ózonvédelmi világnap

Országonként változó mértékben, de szigorú szabályokat vezettek be az ózont károsító anyagok használatának korlátozása érdekében, több helyen betiltották az aeroszolos hajtógázok, valamint a merev polisztirolhabok előállítására alkalmas CFC (halogénezett szénhidrogének) gyártását.

Mindezeknek köszönhetően az ózonréteg pusztulása megállt, sőt az ózonlyuk mérete már csökken, ám a szakemberek szerint legkorábban a 21. század közepére nyerheti vissza 1980-as szintjét. Az eredmények azt üzenik, hogy érdemes erőfeszítéseket tenni, a védekezés kiterjedését és intenzitását növelni.

ozon_reteg_FB

Globális környezetvédelmi megállapodásról lévén szó, okkal merülhet fel a kérdés, mi, egyszerű állampolgárok mit tehetünk az ózonréteg védelméért? A kérdés már csak azért is jogos, mert nem a civilek, hanem az egyezményhez csatlakozó országok kormányai vállalták,  hogy megszüntetik a magas légköri ózont lebontó klórozott vegyületek gyártását, kereskedelmét, és használatát. Nekik van kompetenciájuk, erejük arra, hogy törvényekkel, szabályozókkal elérjék céljaikat.

Nekünk, civileknek „csak” annyi marad, hogy lehetőleg ne vásároljunk aeroszolos hajtógázzal működő, halogénezett szénhidrogéneket tartalmazó – itt-ott még forgalomban levő, vagy csempészett – termékekből; lépjünk fel ezek gyártása, kereskedelme ellen. Küzdjünk a tiltott anyagok illegális felhasználása ellen; hulladékgyűjtő udvarokba vigyük az ózonkárosító hatású veszélyes hulladékokat, mint például alumíniumflakonos cikkeket, hajlakkokat, borotvahabokat, sprayket, szigetelő ózonbarát típusra cseréljük le régi hűtőszekrényeinket, szigetelő hab helyett rostszálas rétegeket használjunk lakásaink, házaink szigeteléséhez. Saját jól felfogott érdekünkben. Az ózonréteg vékonyodása ugyanis egészségügyi kockázatokkal is jár, főként az UVB sugárzás miatt. Nőhet a gombás fertőzések, a szemkárosodás, szürkehályog, bőrrák kialakulásának veszélye.

ozon_reteg_2

Paradox módon védekeznünk kell az ózon városi jelenléte ellen is, mert, míg a magas légköri ózon védelmet, a talaj közeli veszélyt jelent az egészségre. Kutatások igazolták, hogy a megnövekedett ózon a városokban kihat az egészségi állapotra (például légzési betegségeket okoz), sőt növeli a halálozási arányszámot is. A városi ózonszmogot a nitrogén-oxidok, a szén-monoxid és a különböző szénhidrogének okozzák, amely anyagok elsősorban a gépjármű-motorokból származnak. Könnyű lenne azt mondani, hogy tegyük le autóinkat, ha életben akarunk maradni, de ez nyilván nem megy. Mérsékelni használatukat viszont talán lehet.

Vissza a gyökerekhez

Piros szalag a hajba, feldíszített bejárati ajtó, komatál, kártyázás és tejfakasztó buli. Csak néhány a szüléssel, születéssel kapcsolatos ezernyi hagyomány közül, hiszen, mint tudjuk, ahány kultúra, annyi szokás.

A születésfa sok mesében fellelhető, ez az ősi motívum az emberi lét és a növények, fák közötti kapcsolat szimbóluma. Pogánykorból fennmaradó néphiedelmekkel függ össze az ősi meggyőződés az élet fájáról, miszerint az emberi sors gyakorta kapcsolatban van valamilyen növénynek vagy fának az életével. Erre utaló jelkép például a születésfa és a sorsfa, de olyan régi szokások is köthetők ide, mint a májusfa állítás. De nem csupán a pogány kultúrában érhető tetten a fakultusz, gondoljunk csak a bibliai éden tiltott fájára vagy a keresztfára.

ajtk_fa

Az egyszerű ember szellemekkel népesítette be az őt körülvevő világot, így kezdetben a fáknak is emberi érzéseket, hangot, sőt, természetfeletti erőt és jelentőséget is tulajdonított. A fakultusz a természet megszemélyesítésével párhuzamosan alakult ki, de a primitív képzelettársítások folyamatosan változtak, így a fa később már nem emberhez hasonlatos élőlényként jelent meg, hanem az emberi lélek tartózkodási helyeként, majd pedig alakváltoztató démonok székhelyeként, melyek a fával együtt születnek és halnak meg.

ajtk_fa_1

A születésfa és a fakultusz tehát egyáltalán nem új keletű fogalmak, ugyanakkor számos különböző hagyomány, hiedelem és értelmezés él velük kapcsolatban, melyek közül a legtöbb ma már alig, vagy kevésbé ismert. Az egyik ilyen szokást élesztené fel a Fatestvér Program, melynek célja, hogy minden magyar gyermek születése egy névre szóló táblával ellátott, őshonos facsemete ültetésével legyen megünnepelve. A kezdeményezés pedig nem csak a szülőknek, nagyszülőknek és az önkormányzatoknak szól, hiszen célja, hogy a gyermekek szervezetten, az óvodával, iskolával vagy akár helyi közösségekkel együtt vegyenek részt a közös faültetésben.

A Program egyrészt erősíti a nemzedékek közötti és családi kapcsolatokat, hiszen ahogyan őseink is tartották, a fa osztozik a gyerek sorsában: bármerre is sodorja az élet, bármikor visszatérhet szimbolikus és konkrét értelemben vett gyökereihez. Emellett fontos szempont, hogy a hagyomány felelevenítésével környezettudatosságra, a természettel való harmonikus együttélésre nevelhetjük a fiatalokat, akik remélhetőleg tovább örökítik ezt a szemléletmódot. A következő generációk is rengeteget profitálhatnak a kezdeményezésből, mivel a facsemeték rengeteg szén-dioxidot kötnek meg, így tisztulna a levegő és javulna a települések mikroklímája is.

ajtk_fa_2

Minden egyes facsemetével gyermekeink fejében is elültethetjük a környezetért való egyéni felelősségvállalás és a hosszú-távú gondolkodás magvait.

A Fatestvér programról részletesebben: http://www.fatestver.hu/

Hősziget-hatás

Itt van a nyár, nem árt megismerkednünk azzal a jelenséggel, amit a szakirodalom hősziget-hatásnak nevez. A fogalom azt jelenti, hogy a belvárosokban több Celsius fokkal magasabb a hőmérséklet, mint máshol. Ezt bárki megtapasztalhatja, ha természet közeli helyről toppan be hirtelen valamelyik nagyvárosba. Mi ennek az oka? Az Országos Meteorológiai Intézet szerint.

  • a felszín fizikai jellemzői: a város felszínét alkotó olyan anyagok, mint a beton és az aszfalt nagyobb arányban nyelik el, mint ahogy visszaverik a napsugárzást,
  • hiányoznak a természetes párolgó felszínek (talaj, növényzet, felszíni vizek), melyek a vidéki területeken közreműködnek az energia egyensúly fenntartásában,
  • a függőleges falfelületek fokozzák a felszín sugárzás elnyelését és visszaverését, ezzel együtt gátolják a szelet, mely elősegíthetné a hőmérséklet csökkentését,
  • az emberi tevékenység, főként a hőerőművek és épületek hűtésből és fűtésből, ipari tevékenységből, járművekből stb. származó hőtermelés,
  • a szennyezőanyagok jelentős mennyisége, ami módosítja a légkört.

A listához még hozzáadhatjuk a terület beépítettségét, és a népsűrűséget is. Egyáltalán nem mindegy, hogy egy négyzetkilométeren hány (emeletes) házat építünk, azokban mennyien lakunk és nem utolsó sorban milyen a helyi klímát alakító környezetünk. Az alábbi ábra elég plasztikusan mutatja az egyes területek hőmérsékletének különbségeit: a legmagasabb a belvárosokban és legalacsonyabb a külvárosokban, elővárosokban, illetve a vidékies adottságokkal rendelkező rurális térségekben (ahol alacsony a népsűrűség és a beépítettség, valamint nagy és kevéssé terhelt a természeti környezet).

hosziget_1

Forrás: http://www.urbanheatislands.com/

Mit lehet a hősziget-hatás ellen tenni? Minél több felületet kellene kiszabadítani az aszfalt, beton, kő fogságából, mert ezek az anyagok tárolják a meleget. Ezzel párhuzamosan növelni kellene a zöld felületek és vízfelszínek arányát, csökkenteni a hőkibocsátást, mérsékelni a hűtű-fűtő eszközök működését. Amerikában kiszámították, hogy csak a klíma használata 1 Celsius fokkal képes növelni a városban mért hőmérsékletet. Építészek hozzáteszik, hogy a nyáron egyébként is meleg napok hőterhelését gyengíteni lehet a lakhelyek megfelelő tájolásával, a házak közötti távolság növelésével; fehér vagy növényekkel borított tetővel; zöld, tágas, nyílt terekkel, a szellőzés, légáramlás kialakításával; a légszennyezés csökkentésével. Persze csak akkor, ha valóban csökkenteni szeretnénk a hőmérsékletet. Mert ne feledjük, ugyanezen hatás miatt hideg időben, télen is melegebb lesz.

hosziget_2