Elméletben már jók vagyunk!

A Nielsen legfrissebb kutatása a vállalatok felelősségvállalásáról szól, aminek kapcsán szóba kerül a környezetvédelem is.

Felmérésük szerint a magyar válaszadók közel kétharmada (61 %-a) előnyben részesíti azokat a cégeket, amelyek elkötelezettek a társadalmi felelősségvállalás iránt, sőt egyharmaduk (32 %) hajlandó lenne többet is fizetni egy termékért vagy szolgáltatásért, ha az közcélokat támogató vállalkozástól származna.

Én az ilyen tét nélküli elköteleződéseket ugyan mindig kétkedve fogadom, de itt nem a bekövetkezés valószínűsége, hanem a viszonyulás, az attitűd a fontos. Hiszen a megkérdezettek azt is mondhatták volna, hogy egyáltalán nem érdekli őket a társadalmi felelősségvállalás, és az ilyen célokért síkra szálló vállalatok termékeiért, szolgáltatásaiért eszük ágában sem lenne többet fizetni.

De mik is ezek a közösségi célok, amelyeket támogatni kellene a vállalatoknak? Számomra meglepetés, hogy a válaszadók közül a legtöbben (65%) a környezet megóvásához való hozzájárulást említették, megelőzve olyan célokat, mint a mélyszegénység, az éhezés megszüntetése (62%), rendes bért fizető munkahelyek (59 %) létesítése; az ivóvíz elérhetőségének növelése (56%).

Ezeken kívül sokan gondolják azt, hogy a vállalatoknak közre kellene működniük a természeti csapások következményeinek enyhítésében (44%), a kis- és középvállalkozások támogatásában (43%); különböző kórok, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, a rák, a krónikus tüdőbaj vagy a diabétesz leküzdésében (42%).

Ez egy környezetvédő számára kifejezetten jó hír, mert azt jelenti, hogy a magyarok közül sokaknak a társadalmi felelősségvállalás kapcsán a környezetvédelem is az eszébe jut. Más kutatások is megerősítik, hogy az attitűdökkel nincs különösebb probléma, annak ellenére sem, hogy a környezettudatos emberek aránya némileg elmarad az európai átlagtól. A hazai lakosság egyharmada tekinthető környezettudatosnak, és további egynegyede pedig legalább attitűdjében nem zárkózik el a környezetvédelmi céloktól.

Csak az a fránya gyakorlat ne lenne! Mert hiába fontos sokaknak a környezetvédelem, ha kevesen hajlandók tenni is érte. Ez azonban nem csak a mi problémánk. Nielsen egy másik, tavaly készített kutatásából kiderül, hogy a fogyasztók nagy része (83%) világszerte úgy véli, hogy fontos a cégek részéről a környezetvédelmi programok vállalása, de csak a 22 százalékuk lenne hajlandó többet fizetni a környezetbarát termékekért, azaz mély szakadék van az egyénekre és a vállalatokra rótt felelősség között.

Gyanítom, ezek az arányok nálunk is érvényesek, sőt, a jelenlegi gazdasági helyzet és a magyarok hagyományosan erős árérzékenyége miatt, az eltérés még nagyobb is lehet.