Napelem: igen vagy nem?

Erre a kérdésre általában gondolkodás nélkül a „Nem, mert nagyon drága!” válasz érkezik. De kezdjük az elejéről, mi is az a napelem?

A napelem vagy fotovillamos elem, olyan szilárdtest eszköz, amely az elektromágneses sugárzást (fotonbefogást) közvetlenül villamos energiává alakítja.  Az energiaátalakítás alapja, hogy a sugárzás elnyelődésekor mozgásképes töltött részecskéket generál, amelyeket az eszközben az elektrokémiai potenciálok, illetve az elektron kilépési munkák különbözőségéből adódó beépített elektromos tér rendezett mozgásra kényszerít, vagyis elektromos áram jön létre. Ez a jelenség bármilyen megfelelő fényspektrummal rendelkező fényforrás esetén lezajlik, nem szükséges kizárólagosan napfény.” – olvashatjuk a Wikipédián.

Egy laikusnak ettől még nem jön meg a kedve, hogy holnaptól napelemmel borítsa be a házát, hiszen vagy nem érti, hogy micsoda és amúgy is drága. De ez tévedés! A mai modern technikának (is) köszönhetően az embernek nem kell milliárdosnak lennie ahhoz, hogy alkalmazhassa ezt a technológiát. A napelemek élettartama 20-40 év, az ára magánszemélyeknek 10 éven belül megtérülhet, és onnantól kezdve már csak nyerhetünk a beruházásunkon.

napelem2

Leghatékonyabb megtérülést akkor érhetünk el, ha pont annyi energiát termelünk, amennyit fogyasztunk, derül ki egy interjúból, amely Szanati Marcellal, a Goodwill Energy Kft. ügyvezető igazgatójával készült. Állítása szerint könnyen kiszámolható, hogy egy épületnek mekkora az energiafelhasználása, és hány százalékban kell azt lefedni napelemes rendszerrel úgy, hogy a megtérülés a leghatékonyabb legyen.

Miért mondom, hogy nem kell milliomosnak lennünk a napelemhez?

Más európai országokhoz hasonlóan Magyarországon is lehet pályázati úton támogatást nyerni napelem rendszerek kiépítéséhez. A támogatások állami vagy uniós forrásokból finanszírozott pályázatok lehetnek és a napelemrendszer kiépítése után, a pályázat függvényében a teljes költség egy részét visszakapjuk. A pályázás módja természetesen függ attól, hogy magánszemélyként, vállalkozásként vagy önkormányzatként igényeljük a támogatást. A Sajnos a napelemes pályázatokat egyelőre „felfüggesztették”, a várható újranyitásukról a SOLanimus Kft-nél érdeklődtünk, de ők sem tudnak pontos dátumot, csupán annyit mondtak, hogy érdemes figyelni a pályázati kiírásokat.

napelem1

A napelem, mint szinte minden az előnyei mellett veszélyeket is hordoz. A két legfontosabb talán a használt napelemekből keletkezett hulladék, illetve az, hogy a madarak könnyen megégethetik magukat.

Egy biztos, manapság már érdemes komolyan elgondolkozni a napelem-rendszerek kiépítésén, hiszen az ár már nem lehet kizáró ok.

A napos oldal

Néhány napja jelent meg egy rövid hír az Index Tudomány rovatában, ami gondolkodóba ejthet minden embert, aki képes arra, hogy saját érvrendszerének szajkózása mellett más nézőpontokat is figyelembe vegyen.

A téma nagyon aktuális, tekintve, hogy a „hagyományos” és a megújuló energiaforrásokról lesz szó.(Egyelőre szándékosan nem beszélünk Paksról, mert azt gondoljuk, hogy akkor lesz érdemes írnunk erről, ha a politikai sárdobálás helyébe a szakmaiság lép majd.)

Szinte minden globális és hazai sajtóorgánum is kitörő örömmel fogadta a kaliforniai Ivanpah Solar Electric Generating System (Ivanpah Napelektromosság-termelő Rendszer) működésének megindulását. Az 1600 hektáron elterülő naperőmű az előzetes számítások alapján biztosítani tudja Kalifornia állam 140 ezer háztartásának energiaszükségletét. A beruházás cca. 2,2 milliárd dollárba került. A „Golden State” legmelegebb pontjainak egyikén épült (ahol egyébként a napsütéses órák száma legalább kétszer annyi átlagosan, mint a legnapfényesebb magyar városban, Szegeden).

2

Írtunk már korábban (ha netán nem olvasta, itt megtalálja) a „zöld” energiákról, ezt nem akarjuk megismételni. Most csak néhány gondolat jutott újra eszünkbe a gigantikus méretű erőmű kapcsán.

A tények röviden: a napenergia ugyan környezetbarát, könnyen elérhető, környezetkímélő energiaforrás, azonban a termelt energia mennyisége nehezen megbecsülhető. Mindezek mellett azt is meg kell említenünk, hogy a beruházás kivitelezése, működtetése jelentős környezetterheléssel jár.

A néhány napos működés máris rávilágított (akár szó szerint is) egy igen komoly problémára: a 300.000, számítógép által vezérelt tükör felett elrepülő madarak egyszerűen megperzselődnek a kb. 500 Celsius fokos forróságban.

Ritka állatok, köztük héják, sólymok, papagájok esnek áldozatul a működésnek. Amerikai környezetvédők tették fel a kérdést (ebben a tudósításban), hogy megéri egyáltalán a naperőmű „környezetbarát” technológiájának működése, ha közben számos faj kipusztul?

solar_equipment_highdefinition_picture_168688

Félre ne értsék, nem a megújuló energiaforrások ellen vagyunk! Sőt! Csak arra akartuk figyelmeztetni olvasóinkat, hogy még a környezetvédelemben sem minden fekete, vagy fehér, ahogy egyes szervezetek -saját érdekeik miatt- azt a közvélemény felé kommunikálják. Minden szempontot mérlegelve, a technikai fejlettségünk egyelőre ott tart, hogy nem biztos, hogy a zöld energia minden esetben valóban óvja a környezetet.

Várjuk tehát a lelkes aktivistákat egy kis magunkat odaláncolós kaliforniai tüntetésre! (Feltéve persze, hogy nem tartják helyesnek az állatok pusztulását.)

Mégis milyen legyen az energia?

Úgy hozta a sors, hogy egy ideje különböző erőművekhez köt a munkám. Szociológusként, kommunikációs szakemberként elsősorban a cégek társadalmi megítélésével és kapcsolatainak alakításával foglalkozom. Meglepetésemre, bármilyen erőműről legyen szó, és azok bármilyen beruházásairól: újak építéséről, régiek bővítésről, netán környezetvédelmi (!) célzatú felújításokról, a tiltakozók azonnal megjelennek, leginkább zöld mezben. Azt értettem, mit akarnak (az adott beruházás leállítását), de azt már kevésbé, mit akarnak helyette. Az energiatermelés alternatívái – ugyanis egyáltalán nem meggyőzőek. A zöld energiának nagy a beruházási költsége, az általuk termelt energia mennyisége kiszámíthatatlan, nehéz rendszerbe állítani, és valamilyen módon, még a környezetet is szennyezik.

A napenergia felhasználásának kritikus pontja a napelemek gyártása és hulladéka. Előállításuk drága, energiaigényes és elhasználódásuk után veszélyes hulladékká válnak. A megtermelhető energia időbeli eloszlása, intenzitása nem tervezhető előre pontosan, télen kevesebb, nyáron nagyobb mennyiségben áll rendelkezésre.

A vízerőmű hátránya, hogy beleavatkozik a természetes környezet működésébe, negatív ökológiai folyamatokat indít be, ráadásul nálunk, a nagymarosi beruházás óta társadalmi ellenszenv is övezi. Legerőteljesebben talán éppen a környezetvédők köreiben. Mindezeken túl óriási beruházási költségekkel jár és megépítése is hosszú ideig tart.

A geotermikus energia termelése az előnyök mellett hátrányokkal is jár. Telepítésük költségigényes, felhasználása helyhez kötött, a kutakból szennyező, ártalmas gázok és különböző ásványi anyagok is a felszínre kerülhetnek, amelyek közömbösítése gyakran problémát okoz. A rétegenergia csökkenésének következtében a vízutánpótlás is elapadhat. Problémát okozhat még a visszasajtolási kötelezettség teljesítése is.

A bioüzemanyagok kétség kívül jelentősen csökkenthetik a környezet szennyezését, de hatalmas megművelhető területet vonnak ki az élelmiszer-termelésből, és a szükséges hozamok elérése érdekében nagy mennyiségű, a környezetet terhelő kemikáliát is fel kell használni.

A szélenergia előállítása, amellett hogy szintén nem olcsó, számtalan káros következményekkel jár. A szélerőművek zajosak, egészségre káros infrahangokat bocsátanak ki, veszélyesek lehetnek a madarakra, és az üzemelési idő lejárta után szintén veszélyes hulladékká válnak. Nagy kérdés, hogy 10-20 év múlva mi lesz a szélerőmű-parkokkal: ki finanszírozza a lebontást, hova és hogyan helyezi el az elhasználódott elemeket, veszélyes (műanyag, műgyanta, festék) anyagokat? Érdekes, hogy a szélenergia hasznosítása kapcsán „zöld háború” is kibontakozott. Az „igazi zöldek” a szén- és olajlobbi megbízottainak, kamuzöldeknek tartják azokat, akik tiltakoznak a szélerőműparkok telepítése ellen.

A zöld energia szószólói a hálózati, vezérlési, környezetszennyezési problémákat kezelhetőnek tartják, erről meggyőző tanulmányokat tesznek közzé, azonban ennek költségvonzataival nem nagyon foglalkoznak, azzal pedig végképp nem, hogy kinek kellene mindezt megfizetni. A fogyasztói árakról sem sok szó esik, pedig köztudomású, hogy a magyarok mennyire árérzékenyek. Nálunk hagyományosan, de így válság idején különösen azok.

Az ELMŰ-ÉMÁSZ csoport Zöld Tarifája a 100% megújuló forrásból származó áram árát 10 %-al drágábban tudja adni, ami az átlagos magyar háztartásnak havi 1000 forint plusz kiadást jelent. A mai viszonyok között ez elég nagy érvágás még ez a kedvezményesnek tekinthető tarifa is. Megoldás lehetne még persze az állami támogatások rendszere, ami azonban csak annyit jelentene, hogy a számlát tényeleges fogyasztók helyett mindenkinek fizetni kellene.

Talán ezek után nem költői a kérdés, milyen energiaforrás lenne a haragos zöldek, a szelíd zöldek és minden más színűek számára elfogadható?