Országonként változó mértékben, de szigorú szabályokat vezettek be az ózont károsító anyagok használatának korlátozása érdekében, több helyen betiltották az aeroszolos hajtógázok, valamint a merev polisztirolhabok előállítására alkalmas CFC (halogénezett szénhidrogének) gyártását.
Mindezeknek köszönhetően az ózonréteg pusztulása megállt, sőt az ózonlyuk mérete már csökken, ám a szakemberek szerint legkorábban a 21. század közepére nyerheti vissza 1980-as szintjét. Az eredmények azt üzenik, hogy érdemes erőfeszítéseket tenni, a védekezés kiterjedését és intenzitását növelni.
Globális környezetvédelmi megállapodásról lévén szó, okkal merülhet fel a kérdés, mi, egyszerű állampolgárok mit tehetünk az ózonréteg védelméért? A kérdés már csak azért is jogos, mert nem a civilek, hanem az egyezményhez csatlakozó országok kormányai vállalták, hogy megszüntetik a magas légköri ózont lebontó klórozott vegyületek gyártását, kereskedelmét, és használatát. Nekik van kompetenciájuk, erejük arra, hogy törvényekkel, szabályozókkal elérjék céljaikat.
Nekünk, civileknek „csak” annyi marad, hogy lehetőleg ne vásároljunk aeroszolos hajtógázzal működő, halogénezett szénhidrogéneket tartalmazó – itt-ott még forgalomban levő, vagy csempészett – termékekből; lépjünk fel ezek gyártása, kereskedelme ellen. Küzdjünk a tiltott anyagok illegális felhasználása ellen; hulladékgyűjtő udvarokba vigyük az ózonkárosító hatású veszélyes hulladékokat, mint például alumíniumflakonos cikkeket, hajlakkokat, borotvahabokat, sprayket, szigetelő ózonbarát típusra cseréljük le régi hűtőszekrényeinket, szigetelő hab helyett rostszálas rétegeket használjunk lakásaink, házaink szigeteléséhez. Saját jól felfogott érdekünkben. Az ózonréteg vékonyodása ugyanis egészségügyi kockázatokkal is jár, főként az UVB sugárzás miatt. Nőhet a gombás fertőzések, a szemkárosodás, szürkehályog, bőrrák kialakulásának veszélye.
Paradox módon védekeznünk kell az ózon városi jelenléte ellen is, mert, míg a magas légköri ózon védelmet, a talaj közeli veszélyt jelent az egészségre. Kutatások igazolták, hogy a megnövekedett ózon a városokban kihat az egészségi állapotra (például légzési betegségeket okoz), sőt növeli a halálozási arányszámot is. A városi ózonszmogot a nitrogén-oxidok, a szén-monoxid és a különböző szénhidrogének okozzák, amely anyagok elsősorban a gépjármű-motorokból származnak. Könnyű lenne azt mondani, hogy tegyük le autóinkat, ha életben akarunk maradni, de ez nyilván nem megy. Mérsékelni használatukat viszont talán lehet.